Az ostrom Szt�lin k�zvetlen parancs�ra 1944. okt�ber 29-�n kezd�d�tt meg. Ekkor a t�mad�s m�g csak a pesti oldalon folyt, a Malinovszkij vezette 2. Ukr�n Front csapatai azonban a t�lerej�k ellen�re nem tudtak komolyabb eredm�nyt el�rni. Kell� er� hi�ny�ban nem lehetett megakad�lyozni a V�r�s Hadsereg �tkel�s�t a Dun�n �s Budapest k�r�lz�r�s�t. Ezt a feladatot a Tolbuhin �ltal vezetett 3. Ukr�n front hajtotta v�gre, amely a teljesen v�dtelen D�l-Dun�nt�lon szinte akad�ly n�lk�l haladt el�re. 1944. kar�csony�ra azonban ez is bek�vetkezett, a n�met-magyar csapatoknak imm�r k�rk�r�s v�delemre kellett berendezkedni�k. �m a v�d�knek siker�lt megakad�lyozni, hogy a kommunista er�k november 7-�re elfoglalj�k a f�v�rost, ahogy azt azok tervezt�k, s�t, sem november harmadik, sem december els�, sem negyedik het�n sem siker�lt bevenni, b�r az egyre t�relmetlenebb Szt�linnak a k�ld�tt �g�retekben ezen id�pontokat jel�lt�k meg. Id�k�zben - november 11-�n - az Orsz�ggy�l�s ellenszavazat �s tart�zkod�s n�lk�l Nemzetvezet�v� v�lasztotta Sz�lasi Ferencet, aki ebben a rendk�v�l v�szterhes id�szakban, semmilyen �ldozatot sem k�m�lve v�llalta a feladatot. A kudarc eset�n bek�vetkez� kommunista bossz� ellen�re folytatta a harcot.

A v�d�k - akiket n�met r�szr�l Karl-Pfeffer Wildenbruch Obergruppenf�hrer, magyar r�szr�l Hindy Iv�n vez�rezredes vezetett - h�sies helyt�ll�sa folyt�n az ostrom rendk�v�l hosszan elh�z�dott, �rt�kes heteket, ezzel egy�tt Eur�p�ban �rt�kes ter�leteket mentve meg a szovjet csapatok el�l. Azonban az er�s t�mad�sok alatt a v�d�sereg sz�ma jelent�sen lecs�kkent. Pest megmaradt ter�leteit janu�r 18-�n fel kellett adni, amikor a v�r�s hord�k m�r majdnem teljesen elfoglalt�k a soksz�z �ves hagyom�nnyal rendelkez� v�rosr�szt. A v�delem m�r csak Bud�ra �sszpontosult. A v�ros felment�s�re ind�tott h�rom n�met hadm�velet is kudarcot vallott. A v�d�k m�r szinte csak a V�rhegyet tartott�k ellen�rz�s�k alatt. Febru�r 10-�re az �lelem teljesen elfogyott, l�szer m�r alig volt. A n�met-magyar csapatok v�laszthattak: vagy megadj�k magukat, esetleg harc n�lk�l lem�sz�rolj�k �ket, vagy kit�rnek. A fegyverlet�tel teljesen �rthet� lett volna. A h�rom h�napja szinte egyfolyt�ban harcban �ll�, �hez� katon�k a teljes kimer�lts�g hat�r�n �lltak. Ha kit�rnek, egy nap alatt kell megtenni�k azt a t�vols�got, amit a szovjet csapatoknak 50 nap alatt siker�lt. Mindezt t�z�rs�gi el�k�sz�t�s �s fedezet n�lk�l, az emeleteken �s h�ztet�k�n l�v� ellens�ges l�v�szekkel, be�sott �s mozg� harckocsikkal szemben, csup�n egy-k�t saj�t harckocsival t�mogatva �gy, hogy a k�zifegyvereikhez is csak p�r darab l�szer maradt. Ha megadj�k magukat, tal�n egyszer valahogy hazaker�lnek, de val�sz�n�leg �letben maradnak, hiszen a megsz�ll�k "csak" az SS katon�kat �s a sebes�lteket m�sz�rolt�k le azonnal. De �k nem ezt az utat v�lasztott�k. Ha megadj�k magukat, annak a hatalomnak a l�ba el� teszik le a fegyvert, amelyn�l besti�lisabb m�g soha, sehol nem fordult el� a t�rt�nelemben. Hindy Iv�n szavaival: "A kommunizmus az �n szememben �s elk�pzel�semben csak a rabl�st, a gyilkoss�got, �s mindenekel�tt a teljes vall�stalans�got �s ezen t�lmen�en az erk�lcsi fert�t jelentette." Egy ilyen hatalom el� m�g akkor sem voltak hajland�k letenni a fegyvert, ha a kit�r�s rendk�v�li kock�zatokkal j�rt.

1945. febru�r 11-�n este 8 �rakor megindult a kit�r�s. A 43900 katona k�z�l k�r�lbel�l fele-fele ar�nyban oszlanak meg a magyarok �s a n�metek, az �sszl�tsz�m negyedr�sze sebes�lt. H�rom l�pcs�ben tervezt�k v�grehajtani a hadm�veletet. Az els� l�pcs�ben a jobbsz�rnyon a 13. p�nc�los hadoszt�ly, balsz�rnyon a 8. Florian Geyer SS-hadoszt�ly marad�k egys�gei indultak rohamra. �ket k�vette a 22. M�ria Ter�zia SS-lovas hadoszt�ly, a Feldherrnhalle p�nc�lgr�n�tos hadoszt�ly maradv�nyai, valamint a magyar egys�gek. V�g�l a j�r�k�pes sebes�ltek k�vetkeztek volna. A f�parancsnok �s a vez�rkar 500 SS katona k�s�ret�ben pr�b�lkozott meg a kit�r�ssel az �rd�g�rkon kereszt�l. A v�r�s csapatok azonban sz�m�tottak a kit�r�sre �s az is elk�pzelhet�, hogy a hadm�veletet r�szleteiben el�rult�k. H�rom v�delmi l�pcs�t alak�tottak ki. Az els� a Sz�ll K�lm�n t�rn�l (ma Moszkva t�r) volt - erre haladtak a tengelyhatalmak csapatainak f� r�szei. A h�zak tetej�n �s fels� emeletein elhelyezett g�ppusk�k iszonyatos t�zet z�d�tottak a nyugat fel� igyekv� katon�kra, amelyek kiv�l� c�lpontot ny�jtottak a fentr�l t�zel� oroszoknak. Ugyanez t�rt�nt az Olasz fasorban is (ma Szil�gyi Erzs�bet fasor), ahol az �tt�r�s szint�n rendk�v�li v�r�ldozatot k�vetelt, �s a fasor v�g�n, a Szent J�nos k�rh�zn�l be�sott T-34-esek �s neh�zfegyverek v�rt�k a n�met-magyar csapatokat. Viszonylag k�nnyen ment az �tt�r�s d�lnyugat fel�, igaz, arra nem is terveztek kit�r�si �tvonalat, Wolff alezredes akkor vezette arra csapatait, amikor m�r l�tszottak az Olasz fasor vesz�lyei. Egyes csapatok a fogaskerek� vonal�n igyekeztek nyugat fel�, kev�s sikerrel - arra tal�lhat� a legt�bb t�megs�r. Az �rd�g�rokban halad� vez�rkarnak a jelent�s szovjet er��sszpontos�t�s miatt nem siker�lt a kijut�s, k�nytelenek voltak m�s kij�ratot keresni, Wildenbruch egy budai vill�ban, Hindy a V�rban esett fogs�gba. A rendk�v�li vesztes�gek ellen�re k�r�lbel�l 16 000 embernek siker�lt Buda hat�r�t el�rnie. A csata k�zben elesett, vagy a kil�t�stalan helyzetben �ngyilkos lett: Schmidhuber t�bornok, a 13. p�nc�los hadoszt�ly parancsnoka, Zehender, a 22. SS-lovas hadoszt�ly parancsnoka, Rumohr, a 8. SS-lovas hadoszt�ly parancsnoka, Vannay L�szl� �rnagy, aki egy �nk�ntes rohamz�szl�aljnak volt a parancsnoka, �s a legend�s Pr�nay P�l is.

A Buda hat�r�t el�r� n�met-magyar alakulatok kisebb csoportokban pr�b�lt�k a frontvonalhoz k�zdeni magukat. Egy r�sz�k nyugat fel� haladt, m�s r�sz�k Esztergom ir�ny�ban pr�b�lta el�rni a saj�t csapatokat. Neh�zfegyverzet �s p�nc�losok hi�ny�ban azonban nem tudt�k kereszt�lverekedni magukat a j�l meger�s�tett szovjet csapatokon. B�r az erd�k viszonylagos biztons�got ny�jtottak a szovjet csapatok �s p�nc�losok el�l - csatarep�l�k ott is t�madt�k �ket -, de az erd�kb�l ki�rve semmilyen fedez�k nem �llt rendelkez�s�kre. A Budapestet ostroml� ellens�ges csapatok megfordultak �s az �tt�r�kre vad�sztak.

A Pilisben h�z�d� n�met-magyar vonalakat csak kevesen, mintegy 700-an �rt�k el. K�z�l�k legt�bben a Wolff alezredes �ltal vezetett csapatba tartoztak. A sebes�ltek �s p�r ezer ember el sem indult - ez ut�bbiak nem v�llalt�k a kit�r�st, de sz�p sz�mmal voltak k�zt�k olyanok is, akikhez a kit�r�si parancs el sem �rt. Vel�k egy�tt a szovjet hadsereg �sszesen 20 000 foglyot ejtett a harcok sor�n. A t�bbiek val�sz�n�leg mind meghaltak, b�r a t�megs�rokban csak t�red�k�ket tal�lt�k meg. Ezek a h�s�k, akik minden vesz�ly ellen�re v�llalt�k a kit�r�st, �s akiknek k�zdelmeit vagy siker koron�zta, vagy minden igyekezet�k ellen�re nem tudt�k el�rni saj�t csapataikat, tett�kkel �r�k p�ld�t mutatnak.