A zsid�s�g Magyarorsz�gon a XIX. sz�zadban.

A XIX. sz�zad els� fel�ben, a reformkorszakban, a liber�lis eszm�k hazai t�rfoglal�s�val egyidej�leg, n�lunk is telies s�ly�val jelentkezik a zsid�k�rd�s. A II. J�zsef �ltal ny�jtott mozg�si �s �rv�nyes�l�si lehet�s�geket a zsid�s�g teljes m�rt�kben kihaszn�lva, mind fontosabb szerephez jut az orsz�g gazdas�gi �let�ben. J�zsef k�l�n�sk�ppen kegyeibe fogadta a zsid�s�got, nem csoda, ha a zsid� t�rt�net�r�k mindig a legnagyobb elragadtat�s hangj�n �rnak r�la:
1780 november�ben l�pett II. J�zsef a tr�nra �s m�r 1781 m�jus 13-�n megel�zve a h�res t�relmi rendeletet, amely az orsz�g nem katolikus kereszt�ny lak�inak lelkes h�l�j�t v�ltotta ki, kir�lyi sz�v�nek meleg�t legel�sz�r a zsid�kra �rasztotta, akik a jogn�lk�lis�g s�t�t m�ly�b�l emelt�k f�l hozz� esd� tekintet�ket. (Venetianer.)
II. J�zsef zsid�rendelete arra k�telezi a zsid�kat, hogy a h�ber nyelvet csakis istentiszteleteiken haszn�lj�k, egy�bk�nt az �zleti k�nyvek vezet�s�n�l �s okiratok szerkeszt�s�n�l k�telesek a magyar, n�met vagy latin nyelvet haszn�lni. K�telesek a zsid�k minden�tt a kereszt�nyek�hez hasonl� elemi iskol�kat fel�ll�tani. Enged�lyt kapnak a fels�bb iskol�k l�togat�s�ra. A jiddisek �s h�ber nyelv� k�nyvek nyom�sa �s terjeszt�se (kiv�ve a vall�siakat) a j�v�ben tilos. A zsid� iskol�k a kir�lyi iskolaigazgat�k fel�gyelete al� ker�lnek. A zsid�k f�ldbirtokot b�relhetnek, ha azt maguk m�velik meg. A b�nyav�rosokat kiv�ve, b�rhol megtelepedhetnek. A zsid� iparosoknak be kell l�pni�k a c�hekbe, mint tanoncoknak kereszt�ny mesterekn�l kell dolgozniuk. Szab�, varga, k�m�ves, �cs, m�asztalos, fest� �s szobr�sz mesters�get szabadon �zhetnek. A megk�l�nb�ztet� jelek visel�se al�l felment�st nyernek, de a szak�ll viseletr�l le kell mondaniuk.
A magyar kancell�ria nem t�ls�gosan lelkesedhetett a J�zsefi zsid�rendeletek�rt, mert kerek k�t esztendeig h�zta-halasztotta �letbel�ptet�s�ket. A rendeletek nyom�n nemcsak a m�r betelep�lt zsid�s�g k�r�ben mutatkozott �l�nk mozgol�d�s, hanem Magyarorsz�g fel� fordult a K�rp�tokon t�li gal�ciai �s bukovinai zs�folt �s nyomaszt� �letviszonyok k�z�tt �l� zsid�s�g figyelme is. Ez az �rdekl�d�s olyan nagym�rv� volt, hogy 1787-t�l 1825-ig, teh�t nem eg�szen n�gy �vtized alatt, a zsid�s�g sz�ma t�bb, mint megk�tszerez�d�tt, 83.000-r�l 190.000-re emelkedett. A szomsz�dos osztr�k tartom�nyok zsid�s�g�nak �t�z�nl�se kisebb-nagyobb er�vel v�ltozatlanul az eg�sz XIX. sz�zadon �t tartott. A term�szetes szaporod�s mellett ez volt egyik legf�bb oka annak, hogy, mik�pp az al�bbi adatok is bizony�tj�k, a zsid�s�g sz�m�nak n�veked�se eg�sz Keleteur�p�ban n�lunk volt a legnagyobb ar�ny�.

A zsid�s�g l�leksz�m�nak ez az ugr�sszer� n�veked�se k�t forr�sb�l t�pl�lkozott. M�g pedig a sz�net n�lk�l tart� zsid� bev�ndorl�sb�l �s a p�ld�tlan m�ret� term�szetes szaporod�sb�l. Ez a k�t t�nyez� egyforma m�rt�kben duzzasztotta a magyarorsz�gi zsid�s�g t�megeit. A bev�ndorl� zsid�s�g �tja �szakkeletmagyarorsz�gon vezetett kereszt�l. Ez a vid�k volt a j�vev�nyek els� �llom�sa. Itt ismerkedtek meg az �j k�rnyezettel, itt pr�b�ltak alkalmazkodni az �j �letviszonyokhoz. A K�rp�t gerince a zsid�s�gra n�zve nem volt v�laszt�vonal. Ugyanaz a zsid� �letforma bontakozott ki a d�li lejt�k�n, mint amin� m�r sz�zadok �ta megvolt t�l Gal�ci�ban �s Bukovin�ban. El�sz�r a fels� Verhovina ker�lt zsid� megsz�ll�s al�, majd fokozatosan mind lejjebb h�z�dott a t�meges zsid�telep�l�s hat�rvonala. A m�lt sz�zad v�ge fel� m�r minden�tt el�rte a fels� Tisza vonal�t, s�t �t is l�pte azt. A leh�z�d�s a betelep�l�s �szakkeletmagyarorsz�g h�rom f� term�szetes k�zleked�si vonala ment�n ment v�gbe. Nevezetesen az Uzsok-Ungv�r, a Verecke-Munk�cs �s a K�r�smez� M�ramarossziget ir�nyban. Ez�rt lett az eml�tett h�rom v�rosban a zsid�s�g ar�nysz�ma a legnagyobb. Ezek a v�rosok viselt�k magukon legink�bb az elzsid�sod�s k�ls� l�that� ism�rveit. Itt �lnek a f�v�rost�l eltekintve a legnagyobb z�rt zsid� k�z�ss�gek. Ez�rt volt oly nagy a hasonl�s�g e v�rosok �s a gal�ciai-lengyelorsz�gi v�rosi gett�k k�z�tt. Itt is megtal�lhattuk a zs�folt, piszkos, szemetes utc�kat, a ny�zsg�st, a l�rm�t, a tolong�st �s a l�zas t�tlens�get. Minden utc�ban imah�zakat, jesiv�kat �s szedereket tal�lunk. S bel�l�k ritmikus ord�toz�s �s zsivaj sz�remkedik ki. A h�rom eml�tett v�rosban a zsid�s�g sz�ma a m�lt sz�zadban a k�vetkez�k�ppen alakult:

E zsid�kkal t�lzs�folt v�rosok n�pes rajokat bocs�tanak ki magukb�l, vagy arra k�nyszer�tik az �jonnan j�tteket, hogy az Alf�ld sz�li v�rosokban telepedjenek meg. �gy ker�lt sor S�toralja�jhely, Beregsz�sz, Szatm�rn�meti �s Ny�regyh�za, k�s�bb Debrecen, Nagyv�rad, Miskolc megsz�ll�s�ra. E v�rosok zsid� telepei jelent�s�gben alig maradtak az els� h�rom m�g�tt, s�t egyik-m�sik t�l is sz�rnyalta az el�bbieket. Ha a beljebb es� v�rosok zsid� jellege halv�nyabb �s elmos�dottabb is volt, ez ink�bb csak az itt �l� zsid�s�g k�ls� megjelen�s�re vonatkozott. Az Alf�ld �szakkeleti perem�n sorakoz� v�rosok zsid� n�pess�g�nek sz�ma a XIX. sz�zadban a k�vetkez�k�ppen alakult:

Ezekb�l a zsid� k�zpontokb�l mindig b�ven jutott �j zsid� telepes az Alf�ld �s a Felvid�k legt�volabbi zugaiba is.
M�r mag�ban v�ve a zsid�s�g sz�mbeli n�veked�s�nek gyorsas�ga �s nagys�ga is elegend� volt ahhoz, hogy az orsz�g gazdas�gi, t�rsadalmi �s szellemi �let�ben a legs�lyosabb v�ls�gokat id�zze el�. N�velte a bajt, hogy a zsid� bev�ndorl�knak szinte 99%-a a zsid�s�g veszedelmesebb, k�rosabb �s elviselhetetlenebb csoportj�b�l, az asken�zi, helytelen�l keleti zsid�s�g soraib�l ker�lt ki. Messzire vezetne, ha most a zsid�s�g fajt�rt�net�nek elemz�s�be is belebocs�tkozn�nk. R�viden csak megeml�tj�k teh�t, hogy a zsid�s�g �llami �s politikai �n�ll�s�g�nak elveszt�se ut�n r�szben m�r el�bb is haz�j�b�l szertesz�t sz�r�dott a vil�g minden ismert t�ja �s orsz�ga fel�. Jutott a zsid� sz�rv�nyokb�l K�n�ba csak �gy, mint Eti�pi�ba �s Britanni�ba. A k�l�nb�z� k�rnyezetben elt�r� �letfelt�telek �s �letviszonyok, kult�r�k �s faji hat�sok k�zepette a zsid�s�gnak k�t t�jfajt�ja alakult ki. A nyugati, a szef�rd �s a keleti, az asken�zi. A kett� k�z�l az el�bbi nemcsak kultur�ltabb, de faji alkat�ban is egys�gesebb, harmonikusabb volt. Csaknem tiszt�n meg�rizte a szemita �s az ezzel rokon mediterr�n faji �r�ks�get, m�g pedig k�ls� von�saiban �s lelkialkat�ban egyar�nt. Ezzel szemben az asken�zi zsid�s�g Kelet �s K�z�peur�p�ban �l� zsid� t�megek, ellent�tes faji hat�sok �s befoly�sok k�vetkezt�ben m�r sokkal zavarosabb �s nyugtalan�t�bb k�pet mutat. Egym�s mellett megtal�ljuk az el��zsiai �s a keletbalti, a n�ger �s a mongoloid, a szemita �s az �szaki faji von�sokat. S b�r ezeket az egym�st�l eg�szein t�vol �ll� faji elemeket z�rt egys�gbe k�nyszer�tette a n�pi �s vall�si �sszetartoz�s, de nem olvasztotta �s �lettani ismereteink szerint nem is olvaszthatja teljes faji �s v�rs�gi egys�gbe. Ez�rt n�znek oly idegen�l �s ellenszenvvel az eur�pai n�pek az asken�zi zsid�s�gra, amelyben �szt�nszer�en felismerik a term�szetellenes basztardot. Ebben a t�nyben tal�lhatjuk magyar�zat�t az asken�zi zsid�s�g t�rsadalomellenes, bomlaszt� magatart�s�nak, minden rend, tekint�ly �s hagyom�ny megsemmis�t�s�re t�rekv� tev�kenys�g�nek �s ebben leli magyar�zat�t ennek a zsid�s�gnak gy�k�rtelen mivolta. Sehol semmi k�ze a f�ldh�z se az orsz�ghoz, ahol �s amelyb�l �l �s gyarapodik. �s ez�rt ker�ltek ki csaknem minden�tt az � soraikb�l a t�rsadalmi felforgat�s �s a forradalmi oszt�lyharc elm�leteinek sz�viv�i �s szervez�i, de ugyancsak az � soraikb�l a keleti zsid� gett�k hom�ly�b�l ker�ltek ki az utols� �vtizedek legkegyetlenebb �s legv�reskez�bb politikai t�meggyilkosai �s k�zgazdas�gi kalandorai is. A keleti zsid�s�g torz faji k�plet�vel �s az ebb�l ad�d� bomlaszt� politikai, t�rsadalmi �s gazdas�gi tev�kenys�g�vel sz�ks�gszer�en hol gyeng�bben, hol er�sebben, hol ny�ltan, hol a tudat alatt elrejt�zve, de mindig kih�vta maga ellen �s mindig �bren tartotta az �t befogad� n�pek ellenszenv�t �s v�dekez� harc�t.

Az idegen faji k�ls� �s lelki magatart�s mellett sok egy�b is hozz�j�rult az asken�zi zsid�s�g �s a befogad� n�pek k�z�tti �thidalhatatlan szakad�k kialakul�s�hoz, �gy a zsid� vall�s sokszor �rtelmetlen �s groteszk tilalmai �s parancsai a kegyetlen �s megborzongat� ritu�l�k, a vall�si kultusz idegenszer� m�dja, az elk�peszt�en sok babona �s �z ezekhez val� g�rcs�s ragaszkod�s. Ilyen elk�l�n�t� hat�sa volt az asken�zi zsid�s�g k�r�ben �ltal�nosan elterjedt zsid� nyelvnek, a jiddisnek is. Ez tulajdonk�ppen egyike azoknak a zsargonoknak, amelyet a zsid�s�g a befogad� n�pek nyelv�b�l mag�nak kialak�tott. Tulajdonk�ppen a zsid�s�g nyelvk�pz� �s egyben nyelvront� k�szs�geir�l van sz�. Ilyen zsargon minden�tt kialakult, ahol a zsid�s�g nagyobb t�megben �lt a befogad� n�pek k�z�tt. H�ber, szl�v, k�z�pkori feln�met nyelv szavainak tarka �sszevisszas�g�b�l alakult ki a keleti zsid�s�g nyelve. Nem t�rgyalhatjuk r�szletesen az asken�zi zsid�s�g k�l�nleges �letform�j�nak valamennyi megnyilv�nul�s�t, csak �ppen megeml�tj�k a zs�folt, z�rt telep�l�s kedvel�s�t, a nagy szaporas�got, a Talmudkultuszt, a csodarabbik szerep�t, a merev elz�rk�z�st a befogad� n�pek nemzeti t�rekv�seivel �s hagyom�nyaival szemben.

A zsid�s�gnak ez a fajt�ja volt az, amely egy �vsz�zadon kereszt�l szakadatlanul �j �s �j rajokban t�dult be hozz�nk. A jogi �s t�rsadalmi helyzete n�lunk sokkal kedvez�bb volt, mint oda�t, a K�rp�tokon t�l, az �rv�nyes�l�si lehet�s�gek pedig szinte korl�tlanok voltak, �gy teh�t mindig nagy vonz�er�t gyakoroltunk a szomsz�dos gal�ciai �s bukovinai gett�kra. Azonk�v�l egym�st is vonzott�k a zsid�k. Ha egy faluban egyk�t zsid� csal�d megtelepedett, ott r�videsen n�pes zsid� kol�ni�k n�ttek ki szinte a f�ldb�l. A hat�r egy�ltal�ban nem volt lez�rva. De a zsid�s�g elszaporod�s�ban r�sze volt a nagybirtokos nemess�gnek is. Sok hely�tt maga h�vta be �s telep�tette meg birtok�n a zsid�kat, mert ezek mindenkor ell�tt�k k�lcs�n�kkel, adtak el�leget, megvett�k l�bon a term�st, a juhon l�v� gyapj�t, a t�k�n l�v� bort. A h�zi zsid�k mindent megvettek, mindent eladtak. Szolg�latk�szs�g�kkel, persze, nagym�rt�kben el�seg�tett�k a birtokosok k�nnyelm� k�ltekez�s�t, az elad�sod�st, hogy azut�n mint b�rl�k, majd tulajdonosok maguk tegy�k r� kez�ket a birtokra. A jobb�gys�g, majd felszabadul�sa ut�n a kisparaszts�g sem ker�lhette el sors�t. A kocsmab�rlet mindig a zsid�� volt, mert az fizetett legt�bbet. A p�linkahitel, az uzsora k�lcs�n, k�zs�gek, j�r�sok, s�t eg�sz v�rmegy�k n�p�t t�nkre jutatta. Eg�sz vid�kek f�ldm�ves n�pe val�s�ggal a zsid�k robotos�v� lesz. Szellemi eltompults�g, testi leroml�s, cs�kkent munkak�pess�g, b�n�z�sre val� hajlamoss�g mutatkozik sok helyen a zsid�k �ld�sos m�k�d�se nyom�n. Utols� menekv�snek a kiv�ndorl�s marad az �slakoss�g r�sz�re. A zsid�k kezdetben k�l�n�sen, am�g a v�rosok sem nyitott�k meg el�tt�k kapuikat az agr�r term�kekkel val� keresked�sre vetett�k magukat. T�relmetlen, tolakod� verseny�k m�g�tt a r�gi �vsz�zados magyar, g�r�g, n�met �s r�c keresked�rend mindjobban lemarad. Sz�chenyi ebben az id�ben m�r a birtokos oszt�lyt ostorozza k�nnyelm� magatart�s��rt, hogy t. i. a zsid� kez�be adja mag�t. Saj�t oszt�lyost�rsait, a f�nemess�get sem k�m�li, "mely k�r, hogy dics� c�ljukat elhib�zz�k s az emberis�g gyal�zat�ra legszebb �kess�g�kt�l megfosztva, hitv�ny �gyasok �s p�nzes zsid�k rabjai".

A zsid�s�g helyzet�t �s szerep�t a m�lt sz�zad els� fel�ben �rdekesen jellemzi egy akkoriban sok�ig k�z�tt�nk id�z� angol n�: Miss Pardoe. Magyarorsz�gr�l �rott �tle�r�s�ban a zsid�kr�l t�bbek k�z�tt a k�vetkez�ket mondja:
"A zsid�kkal, tekintettel nagy sz�mukra �s arra, hogy a n�pess�gnek jelent�keny r�sz�t alkotj�k, b�vebben kell foglalkoznom. Ez a sz�tsz�rt n�p, amely a nagyvil�got ink�bb �r�ks�g�nek, semmint haz�j�nak tekinti, egyform�n behatol az uralkod� term�be �s a paraszt kunyh�j�ba, minden nemzet keret�n bel�l makacs �s komoly harcot v�v az ellen az elv ellen, mintha az ember nem szolg�lhatn� egyszerre az Istent �s a mammont. Ezek a zsid�k id�r�l id�re mark�ns szerephez jutottak a magyarok k�z�tt.

Fizikai tekintetben a magyar zsid�k kev�ss� hasonl�tanak D�leur�p�ban lak� testv�reikhez. Arcuk ink�bb olaszra, mint zsid�ra eml�keztet, von�saik kev�sb� kiemelked�k �s kev�sb� �lesen v�gottak, mint ahogy m�sutt ehhez hozz� vagyunk szokva. Min�lunk azonnal meg�llap�thatjuk az els� pillanatra, hogy Izrael sz�mkivetettjeivel van dolgunk, de t�volr�l sem ez az eset Magyarorsz�gon. Legink�bb saj�ts�gos j�r�sukr�l, amelyb�l a zsid� sohasem tud teljesen kivetk�zni, mintsem k�lsej�kr�l lehet �ket itt is megismerni.

Eg�sz Magyarorsz�gon nincs egyetlenegy teljesen tiszta zsid�kol�nia sem. Itt is �ppen �gy, mint egyeb�tt, sz�t vannak sz�rva az orsz�gban v�rosokban �s k�zs�gekben. Sz�muk 1785-ben csup�n 75.098 volt, ez azonban 20 �v alatt feln�vekedett 127.816-ra, teh�t ezen ar�nylag r�vid id� alatt 52.727-tel n�vekedett, t�bb mint az eg�sz sz�m k�th�rmad�val. Csaplovicsnak 1829-ben megjelent statisztikai munk�ja szerint, az id�ben sz�muk el�rte 165.777-et, ami igen nagy sz�m. Az orsz�gban 342 zsinag�g�juk �s ugyanannyi rabbinusuk van.

Jelenleg a magyar zsid�k csup�n toler�lva vannak, de m�g ez�rt is d�jat kell fizetni�k a korm�nynak, amely 1806-ig csup�n 80.000 ez�st forintra r�gott. Ett�l az �vt�l kezdve azonban 1816-ig 120.000-re n�tt fel, majd ezt k�vet�en 160.000-re. Ezt az �sszeget fizetik ma. A zsid�knak nem lehet ingatlantulajdonuk �s nem viselhetnek k�zhivatalt. Ennek dac�ra azonban szolg�lniuk kell a hadseregben, amit�l a legnagyobb m�rt�kben vonakodnak.

A hitk�zs�g jobb m�d� r�sze keresked�kb�l �ll. E csal�dokb�l egyn�h�ny �tt�rt a kereszt�ny vall�sra, nemess�get szerzett �s �gy �lvezi a kedvezm�nyezett oszt�lyok minden kiv�lts�g�t, �m p�nz�kt�l eltekintve, t�rsadalmi �ll�suk messze van att�l, hogy irigyl�sre m�lt� legyen.

Az alacsonyabb rend� zsid�k az orsz�gban sz�tsz�r�dva, h�rom mesters�get �znek: vagy szeszf�z�k, vagy p�linkakeresked�k, vagy kalm�rok, akik minden k�pzelhet� �lelmiszert �sszev�s�rolnak, �zletk�t�seikben a szeg�ny parasztot �ltal�ban becsapj�k. A v�rosban lak� szeg�nyebb sors� zsid�s�g vagy hord�rkodik, vagy k�veti a k�l�n�sen kedvelt h�ber foglalkoz�st, a ruhahandl�s�got, amely min�s�g�kben nemcsak egy v�rosban j�rk�lnak, hanem egyik a m�sikra is.

T�bb megye, k�l�n�sen Pest megye megb�zt�k k�pvisel�j�ket, hogy a jelenlegi di�t�n a zsid�k emancip�ci�j�t propon�lj�k, de ezideig a komolyabb k�rd�sek feletti vit�k megakad�lyozt�k mindk�t h�zat, hogy ezt a k�rd�st t�rgyalj�k. Val�sz�n�, hogy ha �gy�k a h�z el� ker�l is, az als�t�bla tal�n mag��v� teszi �gy�ket, a fels�t�bla a megfelel� javaslatot visszadobja."

Miss Pardoe Magyarorsz�gr�l sz�l� �tle�r�sa 1840-ben jelent meg Londonban. Az �ltala eml�tett di�t�i vit�kra val�ban sor is ker�lt �s azt is helyesen l�tta el�re, hogy a f�rendek elutas�tj�k majd az emancip�ci�r�l sz�l� javaslatot. B�r akkor m�r a zsid�knak igen tekint�lyes p�rtfog�ik voltak: E�tv�s b�r�, Klauz�l G�bor, Be�thy szem�ly�ben.

Egyidej�leg azonban a polg�rs�g �s a jobb�gys�g, valamint a kisnemess�g k�r�ben fokoz�dik a nyugtalans�g �s n�vekedik a zsid�s�g ir�nti ellenszenv. M�g olyanok is. mint p�ld�ul Pet�fi S�ndor, aki politikai meggy�z�d�sb�l a zsid�k egyenjog�s�t�sa mellett foglal �ll�st, nem tudt�k elhallgatni a zsid�s�gr�l t�pl�lt kedvez�tlen v�lem�ny�ket. �ti leveleiben �rja t�bbek k�z�tt: Munk�cst�l egy j� etet�s Beregsz�sz. K�z�ns�ges mez�v�ros. Van benne sok templom, megyeh�z �s magyar korcsm�ros, ami nagy vigasztal�s, ha az ember h�rom napig csupa zsid� kocsm�ban hempergett. Dicsekv�s n�lk�l sz�lva, a legnagyobb emberbar�tok egyike vagyok �s tisztelem, becs�l�m a zsid�kat, de m�r a kocsm�b�l kikergetn�m �ket a pokolig, mert ami ronda, csak ronda, hi�ba.

A megyegy�l�seken is sok panasz hangzik el a zsid�k ellen. K�lcsey szerepl�se �ltal�nosan ismert. � mondotta egyik megyegy�l�si besz�d�ben, hogy a p�linkaf�z�s m�r kiz�r�lag a zsid�k kez�n, amit a k�zteherb�l viselnek, annak k�tszeres�t hajtj�k be a lakoss�gon, zsid�k kez�ben a kocsm�k, amelyek eg�sz p�linka �s borkereskedelm�nket lebonyol�tj�k. Az ad�z� n�p szeg�nys�g�nek veszedelmesebb forr�sa nem lehet, mini a zsid�k szeml�tom�st val� szaporod�sa. Nem kicsi �s szeg�ny st�tusba val� a zsid�, hanem nagyba �s gazdagba. A negyvenes �vek elej�n a v�rosokat �s a megy�ket egyt�l egyig foglalkoztatja a zsid�k�rd�s. Kassa kiutas�tja a zsid�kat. Eger taks�t k�vetel t�l�k. Pozsony csak egy helyen engedi letelepedni �ket. Losonc kiutas�tja. Ugocsa panaszkodik, hogy t�nkre teszik a n�pet. A k�vetk�ld�si utas�t�sok legt�bb helyen kit�rnek a zsid�k�rd�sre is. A megy�k a legt�bb esetben �vj�k k�veteiket a k�nnyelm� enged�kenys�gt�l. A di�t�n egyforma er�s a k�t t�bor, a jogkiterjeszt�st k�v�n�k �s ellenz�k t�bora. Az el�bbinek, mint eml�tett�k. Klauz�l �s Be�thy, az ut�bbinak Koml�tsy, Zsed�nyi �s L�nyay a vezet�je. L�p�sr�l-l�p�sre siker�lt azonban a zsid�knak mindig �jabb �s �jabb engedm�nyeket el�rni. Ezek az engedm�nyek nem az orsz�g hangulat�t �s akarat�t fejezik ki, hanem a liber�lis doktr�n�k�rt rajong� pozsonyi k�vetek egy r�sz�nek v�lem�ny�t �s akarat�t. A teljes egyenjog�s�t�sra, b�r 1848 -49-ben k�t k�s�rlet is t�rt�nt, egyel�re m�g sem ker�lhetett sor. Az ellentmond� hangok azonban mind jobban elhalkultak. Csak Sz�chenyit k�nozza d�blingi mag�ny�ban is a zsid�s�g elszaporod�s�nak s�t�t gondja. A b�csi zsid� bank�rok �s kapitalist�k k�zbenj�r�s�ra az abszolutizmus ideje alatt a zsid�s�g jogi �s gazdas�gi helyzete fokozatosan egyre kedvez�bbre fordult. Az alkotm�nyoss�g helyre�ll�t�sa ut�n az Andr�ssy E�tv�s korm�ny egyik legels� feladat�nak a zsid�k egyenjog�s�t�s�t tekintette. A zsid�k egyenjog�s�t�s�r�l sz�l� t�rv�ny azonban csak �res jogszab�ly volt �s ink�bb erk�lcsi sikert jelentett a zsid�s�gnak. Sokkal fontosabb volt enn�l a zsid�s�g szempontj�b�l a teljes �s korl�tlan ipar�z�s �letbel�ptet�se, az uzsor�t tilalmaz� t�rv�nynek az elt�rl�se, eg�sz jogrendszer�nknek a zsid� liber�lis felfog�s szerinti kialak�t�sa. N�lunk akkor csak a liber�lis politikai �s k�zgazdas�gi tekint�lyek kinyilatkoztat�sai sz�m�tottak �s senki se t�r�d�tt az orsz�g �s a dolgoz� t�rsadalom �rdekeivel, j�l�t�vel �s j�v�j�vel. K�l�nben is politika �s k�zgazdas�g hamarosan egym�sra tal�ln�k. A zsid� bankok, p�nzint�zetek �s nagy v�llalatok egym�s ut�n h�vj�k meg a k�pvisel�ket �s a volt minisztereket igazgat�s�gaikba. Bens� �s sz�tt�phetetlen, mind jobban elm�ly�l� kapcsolat j�n l�tre a zsid� kapitalizmus �s a szabadelv� politikai rendszer k�z�tt. Ez az �rdeksz�vets�g k�nny�szerrel elnyom minden zsid�b�r�l� hangot. Horv�th Boldizs�r p�ld�ul az igazs�g�gy-miniszters�gr�l lemondva a F�ldhitel r�szv�nyt�rsulat eln�ke lesz, ahol a tanti�meken k�v�l �vi 12.000 forint fizet�st �s 2000 forint lakb�rt kapott, nem sokkal k�s�bb m�g eg�sz sor zsid� alap�t�s� v�llalat �s vas�tt�rsas�g v�lasztja be igazgat�s�g�ba. Ugyanez a Horv�th Boldizs�r volt az alkot�ja 1868.�vi XXXI. t.c.-nek, amely az uzsora t�rv�ny elt�rl�s�r�l sz�l. Hogy erre mi�rt ker�lt sor, annak a korszaknak egyik j�szem� megfigyel�je �s sz�kimond� k�z�r�ja a k�vetkez�k�ppen felel:
"N�pszer� koreszme, felvil�gosodotts�g jele, a nemzetgazd�szat �s a jogtudom�ny magaslat�n axi�ma, hogy az uzsorat�rv�nyek elavultak s legy�z�tt szempontot k�peznek. Magyarorsz�g "kult�r�llam" �s ez�rt nem t�rheti meg az uzsorat�rv�nyt. Hogy az amerikai egyes�lt statusok legt�bbj�ben csak nemr�g ism�t helyre�ll�tott�k az uzsorat�rv�nyeket, hogy azoknak fenntart�sa mellett korunk legnagyobb nemzetgazd�szai egyike. Carey, Amerik�ban er�lyesen �s sikerrel k�zd: azt a misericordianus nem tudja. Hogy specialiter haz�nk nagy r�sz�ben a XXXI. t�rv�nycikk 3.�-a k�vetkezt�ben az �tlagos kamatl�b menynyire emelkedett �s hogy a f�ld n�p�t a zsid� uzsor�sok systematice kifosztj�k �s innen-onnan expropri�lj�k, hogy maholnap az egykori nemes f�ldes�r helyett a zsid� lesz az egykori jobb�gybirtok tulajdonosa s a szabadd� lett paraszt eladott f�ldeit, mint a zsid� napsz�mosa vagy b�rl�je fogja m�velni: azt a misericordianus nem tudja. Ha tudn�, t�n f�jna a sz�ve... de az�rt m�g sem merne az uzsorat�rv�ny helyre�ll�t�sa mellett felsz�lalni, mert a misecricordianus st�tusf�rfiak f� jellemvon�sa a n�pszer�tlens�g el�tt remeg� gy�vas�g." (K�kay-Aranyos, F�ny �s �rnyk�pek.)

Hogy az uzsorat�rv�ny elt�rl�se a zsid� gr�ndol�si l�z �s az akkor divatos szabadelv� politika, mit eredm�nyezett, a kiegyez�st k�vet� egy-k�t �vtized alatt, annak szeml�ltet�s�re ide kell m�z iktatnunk egy-k�t kortan� feljegyz�s�t �s ezeknek az �llapotoknak jellemz�s�re alkalmas adatot. Trencs�n megy�ben p�ld�ul 1880-ban m�r az �sszes virilist�k egyharmada zsid�. 240 k�z�l kereken 80. A zsid� virilisek n�vsora k�vetkez� nevekkel kezd�dik: Popper Lip�t, Schlesinger Jakab, Poll�k Samu, Taubner Salamon. Roth Jakab, Schlesinger �rmin, Gr�n K�roly, Kuffler Rezs�. Singer Jakab, Roth Salamon, Roth M�rk, Kuffler D�vid, Altmnnn Jakab, Schlesinger Salamon, Bauer Lip�t. Grosz J�zsef, Krausz Salamon, Engel M�r, Schl�singer Samu. Eichenbaum Ill�s stb.

"Aki meg akar gy�z�dni arr�l, hogy Izrael fiai csakugyan az eg�sz vil�got saj�tjuknak �s nemzsid� birtokosokat csup�n bitorl�knak tekintik, j�jj�n Bereg megy�be: mihelyt megl�tja az itteni zsid�k gar�zd�lkod�s�t, legkisebb k�ts�ge sem marad fenn t�bb� afel�l, hogy ez csakugyan a zsid�s�g egy sarkalatos tana... M�g nem volt zsid� emancip�ci�, a kereszt�nyek n�mik�ppen ellens�lyozhatt�k a zsid�s�g mindent elnyelni akar� t�rekv�s�t, a t�rv�ny seg�ts�g�kre volt, most azonban, amid�n a zsid� mindazon jogokkal fel van ruh�zva, amelyekkel a kereszt�ny, az ut�bbinak okvetlen�l pusztulnia kell. A zsid� kiuzsor�z�snak egyik legjellegzetesebb m�dja ezen a vid�ken, a feles marhatart�s. Ennek l�nyege a k�vetkez�. A borj�t megbecs�lik, mennyit �r, azut�n odaadj�k valami szeg�ny embernek felnevel�s v�gett, mikor a borj� feln�, eladj�k. A tulajdonos kiveszi a kapott p�nzb�l azt az �rt, amelyre a borj�t �rt�kelt�k amikor nevel�sre �tadlak. A t�bbleten tulajdonos felezik a nevel�vel. A tulajdonosok csaknem kiz�r�lag zsid�k. Ezt a szok�st arra haszn�lj�k fel, hogy p�nz�ket biztons�gban elhelyezz�k �s bus�san kamatoztass�k. A zsid� a v�s�ron vesz p�ld�ul egy p�r tulkot hatvan forint�rt, �tadja nevel�s v�gett a szeg�ny embernek, egy�ttal k�lcs�n�z neki h�sz forintot, term�szetesen negyven percentre. A tulkok n�nek, de a zsid� kamatja is n�. K�zben ad a zsid� az ilyen embernek p�link�t, cip�t, doh�nyt, bocskort �s m�s eff�l�t. H�rom �v m�lva eladj�k a tulkot, kapnak �rte k�tsz�z forintot. Ebb�l az �sszegb�l kiveszi a zsid� a hatvan forintot, a sz�znegyvenen feleznek. A szeg�ny embernek jutna hetven forint, de a tulok �tv�telekor kapott h�sz forintot, ennek h�rom �vi kamata, s�, doh�ny, p�linka, bocskor stb., �sszesen kitesz nyolcvan forintot, teh�t m�g a szeg�ny ember tartozik t�z forinttal." �gy �r egy beregi n�vtel�n kr�nik�s.

Hasonl�k az �llapotok az eg�sz fels� vid�ken. Zempl�nr�l a k�vetkez� helyzetk�pet olvashatjuk: Igaz, hogy �rtelmesebb, m�veltebb n�pen nem foghat oly k�nnyen ki a zsid�, mint a mi egy�gy� n�p�nk�n. De arra kellene t�rekedn�nk, hogy kivonhassa mag�t befoly�sa al�l ez a szeg�ny n�p. A siker nagy �r. A zsid� pedig nem v�logatv�n az eszk�z�kben, igen sok siker�l neki. Neki a lelkiismerete nagyon t�g, kereszt�nyt megcsalni vagy hamisan esk�dni m�g b�r�s�g el�tt is er�ny, nem b�n. Vegy�k csak a gyakori gy�jtogat�st, amely vid�k�nk�n csaknem kiz�r�lag a zsid�t�l ered. Mindennapi dolog, amit alig titkol a zsid� b�rl�, ha rossz, gazos a term�se, megbiztos�tja azt cs�rben �s felgy�jtja, �gy minden f�radts�g n�lk�l j�l eladja term�s�t. Ha egy gazdaember hallja, hogy zsid� szomsz�dja megbiztos�totta �p�leteit, k�ts�gbe van esve, m�r csak retteg, mikor fog le�gni. K�pzelhetni, hogyan hat a m�veletlen n�pre, ha l�tja, hogy az eff�le mindig siker�l.

Feladni nem meri �ket egyik gazdaember sem, mert f�l, hogy bossz�b�l majd a feljelent� h�z�t gy�jtja fel a zsid�. Mindennapi dolog ugyanis a krajnyai zsid�s�gn�l, hogy bossz��ll�sb�l gy�jtogat. Ezen a vid�ken nemcsak a kocsm�ros, de a birtokb�rl� is mind zsid�. Ha a birtokos b�rmi okb�l ki akarja zsid� b�rl�j�t tenni, ez vajmi ritk�n siker�l neki. Amelyik zsid� egyszer egy birtokba, vagy kocsm�ba bef�szkeli mag�t, ahhoz jogot tart, ha kiteszi a birtokos, puszt�n marad a kocsm�ja, vagy a birtoka, mert m�s b�rl�t nem kap. Itt t�rt�nt, hogy egy birtokos t�rv�nyesen kitette kocsmab�rl�j�t, mert az nem fizetett rendesen. T�volabbi vid�kr�l hozott kocsm�rost, aki sokkal nagyobb b�rt fizetett. Az �j kocsm�ros is zsid� volt. Ezt azonban a k�zs�gbeli zsid�k kitiltott�k imah�zukb�l, s�t er�szakkal, kil�kd�st�k. A rabbi el� ker�lv�n az �gy, ez elrendelte, hogy az �j b�rl� fizessen a r�ginek �vente harminc forintot. Most, sajnos, napirenden van az Amerik�ba val� kiv�ndorl�s. Erre is Mendel, a kocsm�ros k�lcs�nzi a p�nzt. Biztatja, nagy keresettel kecsegteti a n�pet, csak menjen Amerik�iba, onnan sok p�nzt fog hozni. Hogy Amerik�ig eljusson egy szeg�ny munk�s, hetven�t forintra van sz�ks�ge. Ezt Mendel �gy k�lcs�nzi, hogy egy �v m�lva kap sz�zharminck�t forintot. De lek�ti a f�l telket is s ha nem fizet az ad�s, a zsid�� a telek. Az orgazda is mind zsid�. Az apr� lop�sok napirenden vannak. �s minden a kocsm�ba v�ndorol, p�link��rt minden bev�lthat�. Nyilv�nval�, hogy a sajnos, m�g m�veletlen n�pet minden rosszra a zsid� tan�tja, � teszi korhelly�, � tan�tja meg lopni, gy�jtogatni �s minden m�don akad�lyozza, hogy j�l�tre verg�dj�k. A legt�bb a panasz az uzsora miatt.
Az ungmegyei �llapotokat a k�vetkez�k�ppen jellemzi egy lev�l. Megy�nk k�pe, b�r a term�ny dolg�ban meglehet�sen vagyunk, szomor�, mert d�s arat�sa csak a zsid�nak van, alig l�v�n a megy�ben ember az utols� napsz�most�l fel a legel�kel�bbekig, ki nem ad�s, de az ad�sok, mind zsid�nak ad�sok, mert ha akad is ezer kereszt�ny k�z�tt, aki egy-egy p�r forintot k�lcs�n k�pes adni, csak a zsid�nak adja azt k�lcs�n s a zsid� b�rmily gazdag, a 15%-ra m�gis k�lcs�n veszi s kiadja, de csak kis t�telekben �s h�rom h�tre. M�g pedig 15 forint ut�n 5 forint a kamat h�rom h�tre �s egyszer fahord�s az erd�b�l, ami egy forint, teh�t �sszesen h�rom h�tre a kamat hat forint, teh�t k�t forint hetenk�nt, vagyis 104 forint egy �vre.

Az ilyen k�lcs�n persze, ha t�bbsz�r is r�szorul az ad�s, p�r �v alatt t�nkre teszi.

Semmivel sem jobb a helyzet a v�rosokban. Egerben, ahol negyven �v el�tt m�g zsid� nem lakott, ma m�r, milyen eredm�nyt l�tunk? �rja Kelemen Gyula, egri polg�r. Az �sszes keresked�s kiz�r�lag az � kez�kben van �s minden�nknek �sszes produktumai kiz�r�lag az � kez�k�n mennek �t. Egerbeni leteleped�se ut�n S. J. c�g t�nkretette az itt vir�gz� volt t�m�r ipart, ugyanazon c�g azut�n a malomipart ragadta mag�hoz �s ezzel az eg�sz b�za �s lisztkeresked�snek is ur�v� lett. A b�r �s poszt�keresked�sek, az �sszes csizmadia �s cip�sz, szab�, kalapos �s sz�csmestereket a zsid�k rabszolg�iv� tett�k, a deszkakeresked�k pedig az �csipart. Sz�val az ipart, keresked�st �ppen �gy, mint a nyers termelv�ny piacot, szint�gy, mint a p�nzpiacot is ma m�r kiz�r�lag a zsid�k uralj�k. A zsid� keresked�k, hogy min�l nagyobb forgalmat csin�lhassanak, k�nnyen hiteleztek a legszeg�nyebb iparosnak is. Ezek a kis iparosok a sok k�nnyelm� ad�ss�g nyom�n, val�s�ggal a zsid�k fej�stehen�v� lettek s m�g harminc �vvel ezel�tt a kalapos, szab�, sz�cs, cip�sziparosok a j�m�d� polg�rs�g z�m�t alkott�k, ma nyomorultabbak a napsz�mosokn�l. Egerben a r�gi j�m�d� k�z�poszt�lynak h�re sincs t�bb�. A zsid�uralom eg�szen maga al� temette azt.

A Hegyalj�n is elviselhetetlen �llapotok lehettek m�r a hetvenes, nyolcvanas �vekben. Legal�bb is az a k�p, amelyet az ismeretlen nev� kort�rs el�nk rajzol, erre enged k�vetkeztetni: A zsid� parazitizmus s�r� �s buja vir�gz�snak indulhatott. Annyi zsid� parazit�t �s oly ki�llhatatlan zsid� uralmat sehol sem tal�l az ember, mint a Hegyalj�n, �rja bevezet�j�ben. A vid�k k�zs�geit a 43.000 kereszt�ny k�z�tt �l� 11.000 zsid� fert�zi. A zsid�s�g a n�pet m�r vall�s erk�lcsileg �s anyagilag teljesen t�nkretette. Tolcsva h�romezer lakoss�g�b�l ezer a zsid�. Ennyi �l�sdi n�v�nynek bizony sok �letnedvre van sz�ks�ge, de �rtenek is ennek kiszipolyoz�s�hoz. Borterm� vid�kr�l l�v�n sz�, a zsid�, hogy a munk�sokat mag�nak megnyerje, r�szoktatta a p�linkaiv�sra. Hogy miv� tette a n�pet a p�linkaiv�s testileg, lelkileg, azt reszket le�rni a toll. Ha v�gig megy az ember egy hegyaljai v�ros utc�j�n, csupa fonnyadt, s�rga arc�, satnya, k�h�csel� fiatalembert bit, akinek szem�b�l a hal�l n�z ki. Ezzel h�d�tj�k el a gyermekeiket az eml�t�l kezdve. Ha a nadraguly�s p�linkaiv�s nem fog korl�toltatni, a hegyvid�ki n�p, p�r �vtized alatt kipusztul. A kiv�ndorl�s �ltal folyton szaporod� zsid�s�gnak lak�sr�l is gondoskodni kell. Egyszer�en seg�tenek a dolgon. Beperlik a kereszt�ny ad�st, akinek m�sf�l �v alatt t�z forint k�lcs�ne, h�romsz�z forintra n�tt. Dobra �ttetik a h�z�t �s az �rver�sen, az �sszebesz�lt zsid�k, megveszik a hatsz�z forintra becs�lt h�zat �tven forint�rt. Tolcsva v�ros�nak eg�sz magisztr�tusa a b�r�t�l kezdve (kiv�ve tal�n a jegyz�t) eg�szen zsid�.

Vess�nk v�g�l egy pillant�st m�g �szakkeletmagyarorsz�g k�t zsid� k�zpontj�ra, Ungv�rra �s Munk�csra, ahonn�t a frissen �rkezett zsid� bev�ndorl�k r�vid tapasztalatszerz�s �s t�j�koz�d�s ut�n elindulnak h�d�t� �tjukra. Magyarorsz�gon k�t olyan �llom�sa van a szemita t�bornak, ahonnan ki szek�ren, ki gyalog, de legt�bbnyire j� m�dban v�ndorolnak tov�bb, kedves haz�nk t�bbi, term�szetesen d�sabb term�s� vid�k�re, mint a s�sk�k a letarolt vid�kr�l. Az els� �llom�st Munk�csnak nevezik, a m�sodik Ungv�r n�vre hallgat. A k�t v�ros szoros kapcsolatban �ll egym�ssal. Egym�s el� �s ut�v�ros�t k�pezik, egy�tt tesznek ki egy eg�szet. Munk�cs teszi a szemitas�g p�rs�g�t, ahonnan Ungv�rra v�ndorolnak a nagyobb tehets�g� szemit�k. hogy itt betanulj�k a kozmopolitizmus kell�keit, Ungv�r foglalja mag�ban a szemitas�g arisztokr�ci�j�t. A magyarokra n�zve t�rt�neti eml�k� Munk�cs, egy szomor� n�pv�ndorl�s sz�nhelye lett. Lengyelorsz�gb�l a Vereckei szoroson kereszt�l, rajm�dra sz�lling�znak be a kaft�nos �s p�szlises k�tl�b� s�sk�k. A hajdan gazdag Munk�cs nem l�tja a napot e s�skasereg miatt. Nincs ezen �l�sdiek ellen orvosszer, szaporodnak an�lk�l, hogy ig�nybe venn�k a honoss�gi t�rv�nyt. Az �si elem elhagyja sz�l�f�ldj�t, mert nincs l�te sem biztos�tva. S�t�ljon csak v�gig b�rki Munk�cson szombaton, vagy v�s�r alkalm�val s ha van benne egy m�kszemnyi honszeretet, elszomorodik, mert l�pten-nyomon zsid�ba �tk�zik. A munk�csi vagy ungv�ri v�s�ron b�rki is megtanulhatja a m�dj�t, hogy lehet szeg�nys�gb�l gazdags�gra verg�dni. Az Ung-megyei ingatlanok m�r n�gy milli�val meg vannak terhelve a szemit�k jav�ra.

Jellemz� a hivatalos korm�ny�ll�spont zsid�bar�ts�g�ra, hogy az �llami birtokok javar�sze is zsid� b�rl� kez�ben van. T�bbnyire olyan zsid� b�rl�k kez�n, akik fizetni m igen akarnak. Hivatalos kimutat�s szerint, 1885-ben magyar szent korona orsz�gaiban l�v� mez�gazdas�gi �llamjavak. kezel�s�b�l ered� 1000 forinton fel�li h�tral�kosok k�z�tt ott tal�ljuk t�bbek k�z�tt az al�bb felsorolt zsid�kat:

E sz�mok �s adatok m�g�tt tulajdonk�ppen a zsid� parazitizmus egyik saj�ts�gos form�ja h�z�dik meg. A zsid�k nyilv�n az �llami jogos�tv�nyok kiad�s�n�l (birtokb�rlet, kocsmajog reg�l�, h�dv�m stb.) mindenkin�l nagyobb b�rt aj�nlanak meg, hogy a b�rletet vagy jogos�tv�nyt felt�tlen�l elnyerj�k. A magas b�rleti d�jat nyugodt lelkiismerettel megaj�nlj�k, mert m�r el�re azzal sz�molnak. hogy a lej�ratkor nem fizetnek. A b�rletb�l vagy jogos�tv�nyb�l, ha azt siker�lt megszerezni�k, a lehet� legmagasabb j�vedelmet pr�selik ki. A jogos�tv�ny lej�rtakor nem fizetnek, cs�dbe mennek, vagy egyszer�en fizet�s n�lk�l hagyj�k el a b�rletet. Ezzel az elj�r�sukkal azt, hogy a b�rletekb�l �s jogos�tv�nyokb�l kiszor�tj�k a nemzsid�kat, akik nem tudnak versenyre kelni a zsid�kkal a b�rleti d�jak megaj�nl�s�n�l, mert a haszonb�r pontos fizet�s�re �p�tik sz�m�t�saikat.

De nemcsak az orsz�g gazdas�gi �let�t lept�k el a zsid�k. Vagyoni meger�s�d�s�k nyom�n �s n�pi erej�knek a v�rosokban bek�vetkezett gyors n�veked�se k�vetkezt�ben, mind fontosabb szerephez jutnak az orsz�g szellemi �let�ben is. Kezdetben a n�met jiddis nyelvhez �s hagyom�nyokhoz ragaszkod� zsid�s�g, k�l�n szellemi �s kultur�lis �letet �l. �r�i t�bbnyire n�met nyelven �rnak, �js�gjaik n�met nyelven jelennek meg. Heine majd Bj�rne n�met zsid�s�ga az eszm�nyk�p, akihez ez a felem�s zsid� kult�ra igazodik. A csal�di �s a t�rsadalmi �letben is a n�met jiddis nyelvet haszn�lj�k. Ez a saj�ts�gos n�met jiddis-h�ber zsid� kultur�lis egyveleg zavartalanul tov�bb teny�szik, s�t sz�pen kivir�gzik az abszolutizmus alatt is. Az �tvenes �vekben, 1885-ben, a Lloyd zsid� keresked� t�rsulat, lapot alap�t: a Pester Lloydot. Ez a lap lett �vtizedeken kereszt�l a hazai zsid� politikai t�rekv�sek �s hatalmi �br�ndok sz�cs�ve. A lap els� szerkeszt�je Weisz volt, a Lloyd t�rsulat igazgat�j�nak testv�re. Ut�na F�ik Miksa vette �t a szerkeszt�st. A zsid�k egyenjog�s�t�s�n k�v�l sikeres harcot folytatott a Lloyd m�s zsid� �rdekek�rt, �gy az uzsorat�rv�ny elt�rl�s�rt �s a c�hrendszer megsz�ntet�s��rt. A lap teljes �s t�k�letes zsid� jellege abban is kifejez�sre jutott, hogy minden, m�g oly kicsi �s jelent�ktelen zsid� �gyet is el�t�rbe tol, s mindent, ami a zsid�knak �rthatna, k�m�letlen�l megt�mad. A Lloyd itthon �s k�lf�ld�n k�s�bb nagy elterjedts�gre tett szert. Elfogults�g�ban annyira ment, hogy egy id�ben nem volt hajland� m�s k�z�leti nagys�gr�l hallani sem, se itthon, se a k�lf�ld�n, mint zsid�r�l. R�vid p�r �v alatt a t�bbi magyar h�rlapokat is teljesen el�rasztott�k a zsid�k. "Ma m�r a magyar lapoknak legal�bb nyolcvan sz�zal�ka zsid� nyomd�b�l ker�l ki e m�r ott tartunk, hogy a zsid�knak nem tetsz� cikket j�form�n egyetlen lap sem mer lek�z�lni" �rja az akkori id�k egyik j� szem� megfigyel�je. A P. L. k�l�nben r�videsen az �sszek�t� kapocs lesz Ausztria �s Magyarorsz�g k�z�tt. A magyar viszonyok �s az itteni politikai t�rekv�sek ismertet�se lesz a feladata kifel�, mindenekel�tt Ausztria �s a n�met birodalom fel�. Itthon minden erej�vel a zsid� kapitalizmus el�ret�r�s�t munk�lta. Eleinte kiz�r�lag a zsid� nagykeresked�k �s t�zsd�sek h�zilapja volt. Ennek megfelel�en a vezet�helyen mindig az �rfolyamh�reket olvashatjuk. Amint az itthoni esem�nyeket a zsid�s�g szemsz�g�b�l t�rgyalja, �ppen �gy a k�lf�ldi h�ranyag is zsid� �rdekek sz�r�j�n megy kereszt�l. A kiegyez�s ut�n egy�bk�nt a zsid�s�g nagy r�sz�nek magatart�s�ban gyors �s �rdekes v�ltoz�s megy v�gbe. Ennek a hirtelen v�ltoz�snak megvoltak, persze, az �rthet� okai is. A zsid�s�g sz�les r�tegeiben asszimil�ci�s l�z vesz er�t. A t�meges n�vmagyaros�t�s ennek egyik legk�zzelfoghat�bb jele. Ez a t�rekv�s �ltal�ban nem k�rhoztatand� �rja a 12 r�pirat , de az m�gis megrovand� dolog, hogy a korm�ny megengedi azt, hogy k�zben-k�zben hitv�ny zsid�k, akik kev�ssel azel�tt m�g ny�lb�rrel kereskedtek, r�gi nemesi csal�dok neveit veszik fel. Ha valaki az Itzeles vagy Jajteles nevet nem tartja t�bb� tisztess�gesnek s azokat Itzeh�zyra vagy Teleszkyre v�ltoztatja, vagy ha valaki Naschlb�l Csemegi, Rosenthalb�l R�zsav�lgyi, Adelsbergb�l Nemeshegyi, Goldensternb�l Aranyosi lesz, az ellen senkinek se lehet ellenvet�se, mert ezek eg�sz egyszer�n zsid� neveknek �tford�t�sai. A zsid� jelleg azonban rajtuk m�r 50 l�p�snyire felismerhet�. Ha azonban megengedik azt, hogy hitv�ny uzsor�s zsid�k r�gi magyar nemesi csal�dok neveit felvegy�k s piszkos, boltos zsid�k Atz�l, Andr�ssy, R�k�czy stb. neveket vesznek fel s pedig korm�ny enged�llyel, nevezetesen a minisztereln�k enged�ly�vel, �gy ez megbocs�thatatlan k�nnyelm�s�g �s b�ntet�sre m�lt� gondatlans�g. A m�sik jele az asszimil�ci�s sz�nd�knak az, hogy a zsid�k elhagyj�k a n�met jiddis zsargont �s kialakul a nagyobb v�rosok, els�sorban a budapesti zsid�s�g k�r�ben az �nekl� hangs�lyoz�s�r�l ismert jiddis-h�ber, n�met-magyar szavak kever�k�b�l �ll� �s germanizmusokt�l terhes zsid�-magyar zsargon. Amikor a zsid�s�g a sajt�ban �s irodalomban jelent�s szerephez jut, ez a zsid� zsargon irodalmi nyelvv� �s st�luss� lesz. A magyar nyelv� sajt� is fokozatosan tel�t�dik zsid�kkal. A zsid�s�g benyomul�s�val egy�tt j�r term�szetesen az �j szellem, az �j erk�lcs �s egy eg�szen �j ir�nyzat �rv�nyes�l�se. A nyolcvanas �vekben bevonultak az egyetemi katedr�kra is a zsid�k. Els�sorban az orvosi fakult�s tan�rai k�z�tt t�nnek fel nagy sz�mukkal. Az oktat�s�gy legfels�bb ir�ny�t�ja �vtizedeken kereszt�l egy Kleinmann-Karm�n nev� zsid� tan�r, a magyar nyelv�szetben vezet� szerepe van egy Steiner-Simonyi Zsigmond, nev� zsid�nak.

Egy zsid� �z�, zsid� sz�n� �lmagyar kult�ra vir�gzik itt ki olyan s�r� �thatolhatatlan teny�szetben, hogy az igazi a tiszta, magyar szellemis�g lassan m�sodrend� szerephez juthat csup�n. Nagyj�b�l ilyen volt a helyzet Magyarorsz�gon a m�lt sz�zad 80-as �veiben, amikor a magyar politikai antiszemitizmus �s a magyar fajv�delem els� k�pvisel�je megind�totta a k�zdelmet a magyars�g l�t�rdekei�rt.