| Heimdall (óizlandi nyelven Heimdallr) isten a skandináv mitológiában az Ázok közül való. "Az ázok között legfényesebbnek" mondják, aki a "vánokhoz hasonlóan előre látja a jövendőt". Epitetonjai "aranyszarvú" és "aranyfogú" (Gullianti). Lova "aranysörényű". Heimdall az "istenek őre" (Ld. Verses Edda), "kilenc nővér fia", "kilenc anya gyermeke". A források Ódin fiának mondják. Lakóhelye a Himinbjörg ("éghegyek"), s ezt a Próza-Edda a Bifröszt hídjához helyezi, amely az eget köti össze a földdel. Mint az istenek őre, nevezetes éles hallásáról és látásáról. Hallása (más változatban szarva), mint a Verses Eddában lévő Voluspában megtudjuk, az Yggdraszil világfa tövében van elrejtve, talán ugyanott ahol Ódin szeme van rejtve. Mielőtt vége lenne a világnak (Ragnarök) megfújja a Gjallarhornt ("erős hangú tülköt") és utolsó csatára szólítja fel az isteneket. A Grímmir-ének (Verses Edda) tudatja, hogy Heimdall mézet iszik (a Próza-Eddában a Gjallarhorn szarvából Mímir a bölcsesség forrásának titokzatos ura issza a mézet). A skáldikus kenningekben (talányokban) a kardot Heimdall fejének, a fejet Heimdall karjának nevezik. Ulv Uggason skáld említést tesz egy viadalról, amelyet Heimdall és Loki vívott (fóka alakját magukra öltve) Freyja kincséért, a Bríszingamenért Szingasztein szirtjénél. A világvégét megelőző csatában Heimdall és Loki újra megküzd egymással és kölcsönösen megölik egymást. A Voluspá első strófájában az embereket Heimdall fiainak mondják, s a Ríg-ének (Verses Edda) eddikus stílusú vers prózai bevezetésében Heimdall azonos Riggel, az ősatyával és kultúrhérosszal, aki nemzetségalapító őse volt a három társadalmi csoportnak: a konung-, szabadparaszt- és rabszolgarendnek.Mivel azonban Ríg a rúnákat is jól ismerő zarándok, R. Meissner és néhán kutató kételkedik benne, hogy Ríg és Heimdall eredetileg is ugyanazon személy lett volna, Rígben inkább Ódint kell látnunk. Heimdall alakja nehezen értelmezhető, mivel nagyon töredékesek a rá vonatkozó információk és nincs összefüggő mítosza. A 19. Századi kutatók Heimdallt a "legfényesebb istent" a szivárvány (a Tejút, az égboltozat, a hajnal) megszemélyesítőjének (vagy nap-, illetve holdistnnek) tekintették. Hasonlatosak Krisztushoz és Mihály arkangyalhoz (kürtöl-harsonázik) vagy különféle állat alakú démonokhoz, mint akinek szarva van (kecske) vagy felfogható őrnek (kakas) vagy fa szellemének (harkály). Kísérlet történt arra is, hogy Heimdallt, mint a "kezdet istenét" összevessék Lokival, mint a "vég istenével" illetve azonosítsák valamelyik másik skandináv istenel, Tórral, Vidarral, Freyjel. Az újabb keletű magyarázatok között figyelmet érdemel az, amelyekben a Heimdall szót a "világfának" értelmezik. Heimdallban a világfa vagy a világoszlop megszemélyesítését látja. A "kilenc anya" Pipping szerint a "kilenc világ". Schröder Heimdallt az indoiráni Mitrával és a jakut Fehér Ifjúval hozta párhuzamba, míg Grönbeck szerint Heimdall őristen, aki az indiai Varunához hasonlóan a kultikus ünnepek szentségén őrködik. Gyermekei a kultikus közösséget jelentik. "Kilenc anjya" a kilenc rituális aktust, "szarva kürtje" a rituális zenét. Ohlmarks modern filológiai eszközökkel újra feltámasztja a szoláris értelemzést: a bríszingamen, amelyért Heimdall és Loki vetélkedik, a Nap képletes megfogalmazása. A napisten a tengerből születik, kilenc anyja a hullámok és egyben a Napot fogant tenger terhességének a hónapjai. Az ősök (Ríg) állítólag mind napistenek, Heimdall kardja a napsugarak, míg szarva a Nap-szimbólum (mint ódin szeme is). Leghihetőbb magyarázatnak az tűnik, amely Heimdallban az istenek őrét és a világfa őrizőjét látja, s őt magát a világfa antropomorf megszemélyesítésének tekinti. A világfához kapcsolódó szálak magyarázatot adnak a Heimdall hallása (szarva) és Ódin szeme között meglévő párhuzamra. Nem kizárt dolog, hogy Heimdall szarva (a kard és a fej talányra vonatkozó kenning fényében) és "aranyszarvú" mellékneve utal zoomorf megjelenési formájára. A világfához kapcsolódik a kultikus közösség is, s valószínüleg ebből ered, hogy ősatyának tartják Heimdall t. Nem elképzelhetetlen egy további szoláris jelképsor sem. A világvége előtt lürtjét megfúvó Heimdall valószínüleg keresztény hatásnak köszönheti létét. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
