Az Auschwitz Jegyzok�nyv t�rt�nete

1944. �prilis 7-�n Walter Rosenberg (Rudolf Vrba) �s Alfred Wetzler (Josef Lanik) or�zetesek megsz�ktek az auschwitzi koncentr�ci�s t�borb�l.

Sz�k�s�knek hat�rozott c�lja volt. A vil�g tudom�s�ra akart�k hozni a megsemmis�to-komplexum fel�p�t�s�t, muk�d�s�t, illetve fel akart�k h�vni a magyarorsz�gi zsid�s�g �s a k�zv�lem�ny figyelm�t arra, hogy k�zeleg az orsz�g zsid�s�g�nak megsemmis�t�se.

A k�t sz�kev�ny �prilis 21-�n Szlov�ki�ban tal�lt mened�ket. Ott t�bbsz�r is elmondt�k �lm�nyeiket, ezek alapj�n �ll�tott�k �ssze az �n. "Auschwitz Jegyzok�nyv"-et.

A dokumentumok eredetileg n�met nyelven �r�dtak, �s t�bb csatorn�n kereszt�l is eljutottak Magyarorsz�gra. M�r Szlov�ki�ban is k�sz�lt egy magyar ford�t�s, de egy n�met nyelvu p�ld�nyt Budapesten ford�tottak le. Az okm�nyok ezut�n egyr�szt a zsid�s�g prominens k�pviseloihez, vezeto magyar politikusokhoz ill. k�z�leti szem�lyis�gekhez, diplom�ciai csatorn�kon kereszt�l pedig k�lf�ldre is eljutottak. Sajnos c�ljukat nem tudt�k el�rni, a magyar zsid�k sorsa trag�di�ba torkollott.

A fentiekben v�zolt kalandos elo�let�nek k�vetkezt�ben a jegyzok�nyveknek t�bb v�ltozata is ismert. Ezek egy r�sze t�red�kes, de k�t, teljesnek nevezheto magyar nyelvu v�ltozat is k�nnyen hozz�f�rheto. Egyiket MUNK�CSI Erno : Hogyan t�rt�nt? Adatok �s okm�nyok a magyar zsid�s�g trag�di�j�hoz. Bp. : Renaissance, 1947. c. muv�nek 88-110. oldal�n, a m�sikat az Emberirt�s, emberment�s : Sv�d k�vetjelent�sek 1944-bol : Az Auschwitzi Jegyzok�nyv / v�l., ford., [...] Bajtay P�ter. Bp. : Kataliz�tor Iroda, 1994. c. k�tet 44-75. oldal�n lehet megtal�lni. A k�t sz�veg kev�s elt�r�ssel megfelel egym�snak. Az itt k�z�lt v�ltozat az ut�bbi ford�t�sra t�maszkodik, a kiz�r�lag a Munk�csi-f�le ford�t�sban elofordul� r�szeket dolt betuvel jelezz�k.

Az Auschwitz Jegyzok�nyvet a n�rnbergi per sor�n bizony�t�kk�nt terjesztett�k be, NG-2061 sz�m alatt.

1942. �prilis 13-�n a szeredi koncentr�ci�s t�borban z�rt tehervagonokba raktak benn�nket - 100 f�rfit. A kocsik ajtaj�t k�v�lrol lez�rt�k, �gy nem tudtuk a menetir�nyt meg�llap�tani. Hossz� utaz�s ut�n az ajt�kat kinyitott�k, s ekkor meglepve vett�k �szre, hogy �tl�pt�k a szlov�k hat�rt, s egy Zwardon nevu lengyel vas�t�llom�son vagyunk. Az ors�get - amely eddig a Hlinka- g�rda tagjaib�l �llt - a Waffen-SS egys�ge v�ltotta fel. Miut�n n�h�ny kocsit lekapcsoltak, folytattuk utunkat az auschwitzi �llom�sig, ahol egy mell�kv�g�nyon �lltunk meg. A lekapcsolt vas�ti kocsik visszahagy�sa �ll�t�lag az elsz�ll�sol�si neh�zs�gek k�vetkezt�ben t�rt�nt. A visszahagyottak egy�bk�nt n�h�ny nap m�lva k�vettek benn�nket. Meg�rkez�s�nk ut�n �t�s sorokban sorakoztattak, majd megsz�moltak benn�nket. 640-en voltunk. Kb. 20 perces menetel�s ut�n, neh�z csomagokkal megrakodva - Szlov�ki�t j�l felszerelve hagytuk el - meg�rkezt�nk az auschwitzi l�gerbe.

Auschwitzban azonnal egy nagy barakkba vezettek benn�nket. A barakk egyik oldal�n le kellett adnunk a csomagjainkat, a m�sikon teljesen le kellett vetkozn�nk, s �tadtuk �rt�keinket. Ut�na meztelen�l �tment�nk a szomsz�dos barakkba, ahol a fej�nket �s az eg�sz test�nket leborotv�lt�k, s Lysollal fertotlen�tett�k. A barakkb�l kifel� j�vet mindegyik�nk kapott egy sz�mot. A mi sz�moz�sunk 28.600-zal kezdod�tt, s sorozatosan ment tov�bb. E sz�mot a k�zben tartva hajtottak �t benn�nket egy harmadik barakkba, ahol a tulajdonk�ppeni felv�tel lezajlott. Ez abb�l �llt, hogy a m�sodik barakkban kapott sz�mokat - rendk�v�l brut�lis m�don - a bal mellkasunkra tetov�lt�k. Ennek sor�n sokan k�z�l�nk el�jultak. A szem�lyi adatainkat is felvett�k. Innen sz�zas csoportokban egy pinc�be vittek benn�nket, k�sobb �t egy barakkba, ahol rabruh�t �s facipoket kaptunk. Az eg�sz elj�r�s k�r�lbel�l d�lelott 10-ig tartott. M�g ugyanazon a napon elvett�k tol�nk a rabruh�kat, �s helyett�k r�gi orosz katonai egyenruh�kat (ink�bb rongyokat) adtak. Ebben a felszerel�sben k�s�rtek �t benn�nket Birkenauba.

Auschwitz l�nyeg�ben politikai foglyok, �n. v�door�zetesek gyujtot�bora. Odair�ny�t�som idej�n, azaz 1942 �prilis�ban itt k�r�lbel�l 15.000 fogoly volt - fok�nt lengyeleket, birodalmi n�met �s orosz polg�ri szem�lyeket, �n. or�zetes oroszokat gyujt�ttek ott �ssze. A t�borlak�k kis r�sze bun�zokbol �s munkaker�lo elemekbol �llt.

Mind a birkenaui munkat�bor, mind pedig Harmanse, a t�bor kis gazdas�ga az auschwitzi l�gerparancsnoks�gnak van al�rendelve. Valamennyi odair�ny�tott fogoly elosz�r Auschwitzba ker�l, ahol megfelelo sz�mot kapnak, majd vagy ottmaradnak, vagy Birkenauba, illetve nagyon kis sz�mban Harmanseba ker�lnek. A foglyok �rkez�s�k sorrendj�ben kapnak sz�mot. Minden sz�mot csak egyszer haszn�lnak, s �gy az utols� sz�m az addig az idopontig a l�gerbe ker�lt foglyok �sszl�tsz�m�t jelzi. A birkenaui t�borb�l t�rt�no sz�k�s�nk idej�n, azaz 1944. �prilis elej�n ez a sz�m kb. 180.000 volt. Kezdetben ezeket a sz�mokat a foglyok bal mellkas�ra tetov�lt�k, de mivel ezek elmos�dtak, k�sobb a bal alkarra, a csukl� f�l� ker�lt.

Valamennyi fogolykateg�ri�t nemzetis�gtol f�ggetlen�l ugyan�gy kezelik. Csup�n az ellenorz�sek megk�nny�t�se c�lj�b�l, k�l�nb�zo sz�nu h�romsz�gekkel k�l�nb�ztetik meg oket; ezek a fogoly sz�moz�sa alatt, a bal mellkason helyezkednek el. A fogoly nemzeti hovatartoz�s�t a h�romsz�gben tal�lhat� kezdobetu jelzi (pl. a lengyelekn�l: P=Pole). Az egyes sz�nek a k�vetkezo kateg�ri�kat jelentik:

piros h�romsz�g = politikai v�door�zetesek

z�ld h�romsz�g = k�zt�rv�nys bun�zo

fekete h�romsz�g = munkaker�lok (foleg oroszok)

r�zsasz�nu h�romsz�g = homoszexu�lisok

lila h�romsz�g = a bibliakutat�k szekt�j�nak tagjai.

A zsid� foglyok megjel�l�se ettol csak annyiban t�r el, hogy a megfelelo h�romsz�get (t�bbnyire piros) kis s�rga h�romsz�gekkel egy D�vid-csillagg� eg�sz�tik ki.

Az auschwitzi l�ger ter�let�n k�l�nb�zo gy�rak vannak, �gy t�bbek k�z�tt a DAW (Deutsche Aufr�stungswerke), a Krupp �s Siemens c�gek egy-egy �zeme, valamint egy "BUNA" nevezetu, t�bb kilom�teres kiterjed�su �p�lo gy�rtelep, amelyik m�r a tulajdonk�ppeni t�boron k�v�l fekszik. Ezekben az �zemekben dolgoznak a foglyok.

A szukebb �rtelemben vett t�bor, ahol a foglyokat elhelyezik, egy kb. 500X300 m�teres ter�leten fekszik. E t�bort k�t sorban, kb. 3 m�ter magas betonoszlopok veszik k�r�l. Az oszlopokat magasfesz�lts�gu vezet�kek k�tik �ssze, amelyek mindk�t oldalon szigetelokre vannak eros�tve. E k�t ker�t�ssor k�z�tt, kb. 150-150 m�teres t�vols�gokban 5 m�ter magas ortornyok �llnak, g�ppusk�kkal �s reflektorokkal felszerelve. A belso magasfesz�lts�gu ker�t�s elott, kis t�vols�gra egy szokv�nyos dr�tker�t�s h�z�dik. Ennek a ker�t�snek m�r a puszta meg�rint�s�re g�pfegyvertuzzel v�laszolnak a tornyokb�l. Maga a t�bor h�rom h�zsorb�ll �ll. Az elso �s a m�sodik h�zsor k�z�tt van a t�bor utc�ja. Kezdetben a m�sodik �s a harmadik h�zsor k�z�tt egy fal h�z�dott. 1942. augusztus k�zep�ig a fal m�g�tti h�zakban helyezt�k el az 1942 m�rcius�ban �s �prilis�ban deport�lt fiatal szlov�k l�nyokat. Sz�muk kb. 7000 volt. Miut�n ezeket a l�nyokat Birkenauba sz�ll�tott�k �t, ezt a falat lerombolt�k. A bej�rat f�l�tt nagy betukkel a k�vetkezo felirat volt olvashat�: "Arbeit macht frei".

Az eg�sz t�bort kb. 2000 m�teres k�rben ortornyok �vezik, cirka 150 m�terre egym�st�l. A fent le�rt orz�si rendszerrel ellent�tben, amelyet "kis orl�ncnak" h�vnak, ez alkotja a "nagy orl�ncot". A kis �s a nagy orl�nc k�z�tti ter�leten tal�lhat�ak a k�l�nb�zo �zemek �s munkahelyek.

A kis orl�nc tornyait csak �jszaka foglalj�k el, s egyidejuleg a kettos ker�t�srendszerbe �ramot vezetnek. A kis orl�nc leg�nys�ge reggel elhagyja orhely�t, s egyidejuleg a nagy orl�nc tornyait foglalj�l el or�k. A k�t orz�n�n �tsz�kni majdnem kiz�rt. A kis orl�ncon �jszaka nem lehet �tjutni, m�g a nagy orgyuru tornyai olyan k�zel �llnak egym�shoz (csup�n 150 m�ternyire, azaz egy torony csak 75 m�teres k�rt or�z), hogy ezek �szrev�tlen megk�zel�t�se lehetetlen. Ha valaki ezek k�zel�be megy, akkor minden tov�bbi n�lk�l lonek. A nagy orl�nc oreinek esti v�lt�sa csak akkor t�rt�nik meg, amikor a t�borlak�kat m�r megsz�molt�k, s meggyozodtek arr�l, hogy valamennyi fogoly a kis orl�ncon bel�l tal�lhat�. Abban az esetben, ha kider�l, hogy egyik vagy m�sik fogoly hi�nyzik, akkor szir�n�kkal riad�t f�jnak.

Ilyenkor a nagy orl�nc leg�nys�ge a tornyokban marad, a kis orl�nc orei szint�n elfoglalj�k hely�ket a tornyokban, s akkor megkezdodik a keres�s a k�t orl�nc k�z�tti ter�leten; ezt n�h�ny SS-katona v�gzi v�rebekkel. A szir�n�kkal a l�ger t�volabbi k�rny�k�t is riad�ztatj�k, s �gy a fogolynak, ha csod�val hat�ros m�don m�gis siker�lt a k�t orl�ncot �tl�pnie, minden val�sz�nus�g szerint sz�molnia kell azzal, hogy az SS �s a rendors�g megeros�tett orj�rat�nak kez�be ker�l. A fogoly kopaszra ny�rt feje, feltuno ruh�zata (vagy a cs�kos rabruha, vagy a piros sz�nnel bem�zolt rongyok), valamint a k�rny�ken �lo, a megf�leml�t�s r�v�n a legjobb esetben passz�v lakoss�g magatart�sa is tov�bb nehez�ti a sz�k�st. Nemcsak a legcsek�lyebb seg�ts�gny�jt�st, de az azonnali feljelent�s elmulaszt�s�t is hal�llal b�ntetik. Ha a foglyot h�rom napon bel�l sem siker�l k�zre ker�teni, a nagy orl�nc addig a tornyokban tart�zkod� leg�nys�ge azokat elhagyja, miut�n felt�telezik, hogy a sz�kev�nynek valamilyen m�don siker�lt elhagynia az orl�ncokat. Ha �lve fogj�k el a foglyot, akkor az eg�sz l�ger szeme l�tt�ra felakasztj�k. Ha megtal�lj�k a holttest�t, akkor azt visszahozz�k a l�gerbe - ak�rhol akadnak is r� -, �s a bej�ratn�l k�zszeml�re teszik ki. A kezei k�z� tesznek egy t�bl�t a k�vetkezo felirattal: "�me itt vagyok". Fogs�gunk k�t�ves idotartama alatt nagyon sok sz�k�si k�s�rlet volt, azonban 2-3 eset kiv�tel�vel �lve vagy halva, de mindig visszahozt�k a sz�kev�nyt. Azt, hogy vajon azoknak, akiket nem hoztak vissza a t�borba, t�nyleg siker�lt-e megsz�kni�k, nem tudjuk. M�gis, hat�rozottan �ll�thatjuk, hogy azon zsid�k k�z�l, akiket Szlov�ki�b�l Auschwitzba vagy Birkenauba vittek, mi vagyunk az egyetlenek, akiknek a sz�k�s siker�lt. Mint ahogy m�r eml�tettem, meg�rkez�s�nk napj�n engem Auschwitzb�l Birkenauba k�ldtek �t.

Birkenau nevezetu telep�l�s val�j�ban nem is l�tezik. A Birkenau n�v �jkeletu, eredete a k�zelben tal�lhat� ny�rfaligetre vezetheto vissza. A manaps�g Birkenau n�ven ismert ter�letet a helyi lakoss�g mind a mai napig "Rajska"-nak h�vja. A jelenlegi birkenaui l�ger k�zpontja az auschwitzi l�gertol kb. 4 km-es t�vols�gra van. A birkenaui �s az auschwitzi l�gerek nagy orl�ncai �rintik egym�st, s csup�n egy s�np�r v�lasztja el oket egym�st�l. Neuberaunr�l, amely telep�l�st �rthetelen m�don mint utols� tart�zkod�si hely�nket kellett megadni, kor�bban soha nem hallottunk, s ezzel a v�rossal semmilyen kapcsolatban nem �lltunk. Neuberaun 30-40 km-re van Birkenaut�l.

Amikor Birkenauba meg�rkezt�nk, ott csak egy 15.000 szem�ly �tkeztet�s�re alkalmas konyh�t tal�ltunk, valamint k�t k�sz �s egy �p�lof�lben l�vo h�zat. Ezeket az �p�leteket k�z�ns�ges dr�tker�t�s vette k�r�l. A m�r befejezett �s a k�sobb fel�p�tett h�zak a foglyok elsz�ll�sol�s�ra szolg�ltak. Azonos minta alapj�n �p�tett�k az �sszeset, mindegyik kb. 30 m hossz� �s 8-10 m sz�les. A falak alig magasabbak 2 m�tern�l, m�g a teto ar�nytalanul magas (5 m). Az �p�letek olyan ist�ll� benyom�s�t keltik, ami f�l�tt sz�napadl�s van. Bel�l nincsen mennyezet, csup�n maga a teto. A h�zat egy hosszanti fal szeli kett�, amelynek csak a k�zep�n van ny�l�s. A h�z oldalfalai �s a k�z�pso v�laszfal ment�n k�t oldalon magaslanak az alv�helyek. Ezeket a padl�, illetve k�t egym�s f�l�tti "fi�k" k�pezi, melyek a f�ldtol �s egym�st�l 80 cm-es t�vols�gban helyezkednek el, m�g oldalir�nyukban f�ggoleges v�laszfalak k�l�n�tik el az egyes alv�rekeszeket. Ily m�don h�rom rekesz van egym�s f�l�tt. Mindegyikben h�rom szem�lyt helyeznek el. E kamr�k t�l r�videk, �gy nem lehet kiny�jt�zni, s a csek�ly 80 m-es magass�g pedig alig teszi lehetov� az egyenes �l�st. Ily m�don egy h�zban - vagy �gynevezett blokkban - 400-500 emberet helyeznek el.

A mai birkenaui l�ger ter�lete kb. 850X1600 m�ter. Az auschwitzi l�gerhez hasonl�an ezt is egy kis orl�nc veszi k�r�l. K�zvetlen�l a kis orl�ncon k�v�l egy �j, jelentosen nagyobb t�borr�szt �p�tenek, amelyet elk�sz�lte ut�n a m�r meglevo t�borba olvasztanak. Ezeknek a nagy elok�sz�leteknek a c�lja elott�nk ismeretlen. Az auschwitzihoz hasonl�an a birkenaui l�gert is 2 km-es k�rben egy nagy orl�nc veszi k�r�l. Az orz�si rendszer hasonl� az auschwitzihoz.

Az �p�leteket, amelyeket Birkenauba �rkez�s�nkkor l�ttunk, 12.000 orosz hadifogoly �p�tette. Oket 1941 december�ben sz�ll�tott�k oda. A kiv�telesen kem�ny t�l sor�n olyan embertelen k�r�lm�nyek k�z�tt dolgoztak, hogy meg�rkez�s�nkig szinte valamennyien elpusztultak. 1-tol 12.000-ig voltak sz�mozva, azonban a fentebb eml�tett nyilv�ntart�si rendszeren k�v�l. Ha tov�bbi orosz foglyokat hoztak a t�borba, akkor ok nem kaptak folytat�lagosan sz�mokat, mint a t�bbiek, hanem mindig 1 �s 12.000 k�z�tt az elhunyt foglyok sz�mait. Enn�l a fogolykateg�ri�n�l teh�t a sz�moz�s alapj�n nem �llap�that� meg az eddig odair�ny�tott foglyok �sszl�tsz�ma. Az orosz hadifoglyokat �ll�t�lag b�ntet�sbol helyezt�k Auschwitzba �s Birkenauba. A m�g �letben l�vo oroszokat nagyon elhanyagolt, lerobbant �llapotban tal�ltuk. A m�g befejezetlen �p�letekben laktak, kit�ve az idoj�r�s viszontags�gainak, �s t�meg�vel haltak meg. Hull�ikat sz�z- �s ezersz�mra �ppenhogy csak elkapart�k, s �gy azok pestisszagot �rasztottak. Ezeket a holttesteket k�sobb ki kellett �snunk �s el kellett �getn�nk.

Auschwitzba �rkez�s�nk elotti h�ten j�tt meg az elso zsid� f�rfitranszport, 1300 honos�tott francia zsid� P�rizsb�l. (A noket k�l�n sz�mozt�k, ok a f�rfiakkal p�rhuzamos sz�mokat kaptak. A szlov�k l�nyok, akik elott�nk �rkeztek, 1000-tol 8000-ig sz�l� sz�mokat kaptak.) A francia zsid�k sz�moz�sa 27.500-zal kezdod�tt. Miut�n benn�nket, mint ahogy azt m�r eml�tettem, 28.600-zal kezdodoen sz�moztak, ebbol k�vetkezik, hogy a francia �s a mi sz�ll�tm�nyunk k�z�tt nem �rkezett �jabb f�rfitranszport Auschwitzba. A francia zsid�k m�g �letben maradt r�sz�t, kb. 700 f�rfit, teljesen legyeng�lt �llapotban tal�ltuk Birkenauban. A hi�nyz�k teh�t egy h�ten bel�l meghaltak.

A h�rom elk�sz�lt barakkba a k�vetkezo m�don helyeztek el benn�nket:

I. Az �gynevezett "prominensek" - k�zt�rv�nyes bun�zok �s idosebb lengyel politikai foglyok, akiket a t�bor vezet�s�vel b�ztak meg.

II. A francia f�rfisz�ll�tm�ny t�l�loi, kb. 700 fo.

III. A szlov�k zsid�k, kezdetben 643-an, majd n�h�ny nappal k�sobb kieg�sz�t A Zwardonban maradtakkal.

IV. A m�g �lo oroszok az �p�t�s alatt �ll� h�zakban aludtak, vagy a szabadban. Sz�muk olyan gyorsan apadt, hogy nem alkottak jelentosebb csoportot.

A szlov�k zsid�k a t�l�lo oroszokkal dolgoztak egy�tt, m�g a francia zsid�k elk�l�n�tve f�ldmunk�kat v�geztek. H�rom nap m�lva 300 szlov�k zsid�val egy�tt engem is a N�met Fegyverkez�si �zembe k�ldtek dolgozni. Tov�bbra is Birkenauban laktunk. Kor�n reggel indultunk munk�ba, �s este t�rt�nk vissza. Az asztalosmuhelyben �s az �t�p�t�sn�l dolgoztunk. Naponta k�tszer kaptunk enni: d�lben egy liter r�palevest, este 30 dkg rossz kenyeret. A munkafelt�telek kimondhatatlanul kem�nyek voltak, s �gy legt�bben k�z�l�nk az �hez�s �s az ehetelen �telek miatt legyeng�ltek, �s nem b�rt�k ki. A hal�loz�si ar�ny ijeszto m�reteket �lt�tt. A mi 200 fos munkacsoportunk napi 30-35 halottat sz�ml�lt. Sokakat a fel�gyelok, az �n. k�p�k munka k�zben minden ok n�lk�l egyszeruen agyon�t�ttek. Csapatunk hi�nyz� tagjait naponta a Birkenauban maradt nagyobbik csoportb�l p�tolt�k. A munk�b�l val� esti hazat�r�s neh�z �s vesz�lyes volt. A hossz�, 5 km-es �ton magunkkal kellett cipelni a szersz�mainkat, t�zif�t, neh�z fozo�st�ket, �s napk�zben meghalt vagy agyon�t�tt t�rsaink holttest�t. Felpakolva kellett katonai rendben vonulnunk. A k�p� a neki nem megfelelo menetel�st kegyetlen �tlegel�ssel vagy agyon�t�ssel b�ntette. Amikor a m�sodik sz�ll�tm�ny kb. 14 nap m�lva meg�rkezett, a mi transzportunkb�l m�r csak 150-en voltak �letben. Minden este megsz�moltak benn�nket, a hull�kat k�zikocsira tett�k, �s a k�zeli ny�rfaligetbe vitt�k, ahol azokat neh�ny m�ter m�ly �s 15 m hossz� g�d�rben el�gett�k.

Minden reggel munk�ba menet egy 300 szlov�k zsid� l�nyb�l �ll� munkacsoporttal vagy "k�l�n�tm�nnyel" tal�lkoztunk, akik a k�rny�ken f�ldmunk�t v�geztek. A l�nyokat r�gi katonai egyenruh�k rongyaiba �lt�ztett�k, s facipoben j�rtak. Fej�k kopaszra volt leny�rva - besz�lni sajnos nem tudtunk vel�k.

1942. m�jus k�zep�ig �sszesen n�gy f�rfitranszport �rkezett Szlov�ki�b�l Birkenauba. Vel�k hasonl�an b�ntak.

Az elso �s m�sodik sz�ll�tm�nyb�l 120 embert - k�zt�k engem - kiv�lasztottak, �s az auschwitzi l�gerparancsnoks�g parancs�ra, amely orvosokat, fogtechnikusokat, foiskol�sokat �s tisztviseloket ig�nyelt, Auschwitzba k�ldtek. A csoport 90 szlov�k �s 30 francia zsid�b�l �llt. Egyhetes auschwitzi tart�zkod�s ut�n ebbol a 120 �rtelmis�gibol 18 orvost �s �pol�t, valamint 3 tisztviselot v�lasztottak ki. Az orvosokat az auschwitzi k�rh�zban foglalkoztatt�k, m�g a 3 tisztviselot, k�zt�k voltam �n is, visszak�ldtek Birkenauba. K�t t�rsam, Ladislaus Braun Nagyszombatb�l �s Gross Verb�b�l, ok idok�zben m�r meghaltak, a szlov�k blokkhoz ker�lt, �n a franci�hoz, ahol is a foglyok nyilv�ntart�s�val b�ztak meg benn�nket. A marad�k 99 szem�lyt az auschwitzi kofejtobe k�ldt�k, ahol r�vid idon bel�l elpusztultak.

R�viddel ezut�n az egyik �p�letben berendeztek egy �n. k�rh�zbarakkot. Ez volt a h�rhedt "7-es sz�m� blokk". Kezdetben fo�pol�k�nt alkalmaztak itt, k�sobb �n lettem a gondnok. A k�rh�z fon�ke, a 3350-es sz�m� lengyel politikai fogyoly, Viktor Mordarki volt. A k�rh�z nem volt m�s, mint a hal�lra v�r�k gyujtohelye. Minden munkak�ptelen foglyot a k�rh�zba k�ldtek. Orvosi kezel�srol �s �pol�sr�l sz� sem volt. Naponta kb. 150-en haltak meg. A hull�kat naponta �tsz�ll�tott�k az auschwitzi kremat�riumba.

Egyidejuleg elkezdod�tt az �n. "szelekt�l�s". Hetente k�tszer, h�tfon �s cs�t�rt�k�n az orvos kijel�lte azokat a foglyokat, akiket elg�zos�t�ssal ki kellett v�gezni, �s holttest�ket el kellett �getni. A kiszelekt�lt szem�lyeket teheraut�val a ny�rfaligetbe vitt�k. Azokat, akik oda �lve meg�rkeztek, az el�geto g�d�r mellett erre a c�lra kialak�tott nagy barakkban elg�zos�tott�k, azut�n a g�dr�kben el�gett�k. A 7-es blokkban ily m�don hetente kb. 2000 ember halt meg, K�z�l�k kb. 1200 szem�ly "term�szetes" hal�llal, �gy 800 pedig "szelekt�l�s" r�v�n. A term�szetes hal�llal elpusztultakr�l halotti jelent�st �ll�tottak ki, s azt az Oranienburgban sz�kelo legfobb l�gerparancsnoks�gnak k�ldt�k meg. A szelekt�ltakr�l nyilv�ntart�st vezettek, amely az "SB" (sonderbehandelt) megnevez�st viselte. 1943. janu�r 15-ig, ameddig �n voltam a 7-es blokk gondnoka, s amely idoszak alatt lehetos�gem volt az ott lej�tsz�d� esem�nyeket k�zvetlen k�zelrol megfigyelni, kb. 50.000 fogoly halt meg vagy term�szetes hal�llal, vagy pedig szelekt�l�s r�v�n. Miut�n a foglyokat, ahogy azt m�r eml�tettem, folyamatos sz�moz�ssal l�tt�k el, a be�rkezett sz�ll�tm�nyok sorrendj�t �s sors�t meglehetos pontoss�ggal rekonstru�lni tudjuk.

Az elso oda�rkezo zsid�transzport, mint m�r eml�tettem, 1320 honos�tott francia zsid�b�l �llt, akik kb. az al�bbi sz�mokat kapt�k:

kb. 27.400 - 28.600

kb. 28.600 - 29.600 Az elso szlov�k zsid�transzport 1942 �prilis�ban (a mi transzportunk).

kb. 29.600 - 29.700 100 �rja f�rfi k�l�nb�zo koncentr�ci�s t�borokb�l.

kb. 29.700 - 32.700 Szlov�k zsid�k h�rom teljes transzportja (3000 f�rfi).

kb. 32.700 - 33.100 400 k�zt�rv�nyes bun�zo (�rja) vars�i fogh�zakb�l.

kb. 33.100 - 35.000 kb. 2000 krakk�i zsid�.

kb. 35.000 - 36.000 1000 lengyel �rja politikai v�door�zetes.

kb. 36.000 - 37.300 1942 m�jus�ban 1330 szlov�k zsid� Lublin-Majdanekbol.

kb. 37.300 - 37.900 600 lengyel (�rja) Radomb�l, k�zt�k n�h�ny zsid�.

kb. 37.900 - 38.000 100 lengyel (�rja) a dachaui koncentr�ci�s t�borb�l.

kb. 38.000 - 38.400 400 honos�tott francia zsid�. Ezek a zsid�k csal�djukkal egy�tt �rkeztek. Az eg�sz sz�ll�tm�ny 1600 emberbol �llt, k�z�l�k csak mintegy 400 f�rfit �s 200 not a m�r le�rt m�don k�ldt�k a t�borba, m�g a t�bbi ezret (noket, gyerekeket, idosebb f�rfiakat) minden tov�bbi nyilv�ntart�s n�lk�l a mell�kv�g�nyr�l egyenesen a ny�rfaligetbe vitt�k, ahol elg�zos�tott�k �s el�gett�k oket. Ettol kezdve valamennyi zsid�transzportot hasonl�an kezelt�k. A transzportok �llom�ny�b�l a f�rfiak kb. 10 %-�t, a nok kb. 5 %-�t a t�borba k�ldt�k, m�g a t�bbieket azonnal elg�zos�tott�k.

A lengyel zsid�kat m�r kor�bban hasonl� b�n�sm�dban r�szes�tett�k. H�napokon kereszt�l �rkeztek a zsid�kkal megrakott teheraut�k a k�l�nb�zo lengyel gett�kb�l, s ezeket k�zvetlen�l a ny�rfaligetbe ir�ny�tott�k, ahol a zsid�kat ezersz�mra elg�zos�tott�k �s el�gett�k.

kb. 38.400 - 39.200 800 honos�tott francia zsid�. E sz�ll�tm�ny nagyobbik r�sz�t a fenti m�don elg�zos�tott�k.

kb. 39.200 - 40.000 800 lengyel (�rja) politikai v�door�zetes.

kb. 40.000 - 40.150 150 szlov�k zsid�. Ezek csal�dtagjaikkal �rkeztek meg. Tov�bbi 50 no kiv�tel�vel, akiket a noi t�borba k�ldtek, a transzport legnagyobb r�sz�t a ny�rfaligetben elg�zos�tott�k. A 150 f�rfi k�z�tt volt Zucker �s Wilhelm Sonnenschein Kelet-Szlov�ki�b�l.

kb. 40.150 - 43.800 kb. 4000 honos�tott francia zsid�, legt�bbj�k �rtelmis�gi. A be�rkezett transzportb�l kb. 1000 no a noi t�borba ker�lt, a marad�k 3000 szem�lyt a ny�rfaligetben elg�zos�tott�k.

kb. 43.800 - 44.200 400 szlov�k zsid� a lublini l�gerbol, k�zt�k Matthias Klein �s Meilech Laufer, mindketten Kelet- Szlov�ki�b�l. Ez a transzport 1942. j�nius 30-�n �rkezett.

kb. 44.200 - 45.000 kb. 200 szlov�k zsid�. A sz�ll�tm�ny �sszesen 1000 fobol �llt. N�h�ny no a noi t�borba ker�lt, a t�bbiek a ny�rfaligetbe. A t�borba k�ld�tt f�rfiak k�z�tt volt: Jozef Zelmanovics, Snina; Adolf Kahan, Pozsony; Walter Reichmann, Suchany; tov�bb� Esther Kahan, Pozsony. Az ut�bbival alkalmam volt 1944. �prilis 1-�n besz�lni. Fel�gyelo volt a noi t�borban.

kb. 45.000 - 47.000 2000 francia kommunista (�rja) �s m�s politikai fogoly, k�zt�k Thorez �s L�on Blum testv�rei. Az ut�bbiakat k�l�n�sen megk�nozt�k, k�sobb elg�zos�tott�k oket, �s holttest�ket el�gett�k.

kb. 47.000 - 47.500 500 holland zsid�, k�zt�k sok n�met emigr�ns. A transzport legnagyobb r�sze, k�r�lbel�l 2500 fo, a ny�rfaligetbe ker�lt.

kb. 47.500 - 47.800 kb. 300 orosz polg�ri szem�ly (v�door�zetes oroszok).

kb. 48.300 - 48.620 320 szlov�k zsid�. A sz�ll�tm�nyb�l kb. 70 no ker�lt a noi t�borba, a marad�k 650 szem�lyt a ny�rfaligetbe vitt�k. Ebben a transzportban kapott helyet az a 80 szem�ly (1), akiket a magyar rendors�g Szeredre ir�ny�tott �t. A sz�ll�tm�nnyal t�bbek k�z�tt a k�vetkezo szem�lyek �rkeztek: Dr. Mandel Zolt�n, Eperjes (az�ta meghalt), Holz (keresztneve ismeretlen) hentes, P�sty�nbol (k�sobb Vars�ba k�ldt�k), Nikolaus Engel, Zsolna, Chaim Katz, Snina (jelenleg a halottas h�zban dolgozik, feles�g�t �s 6 gyerek�t elg�zos�tott�k).

kb. 49.000 - 64.800 15.000 honos�tott francia, belga �s holland zsid�. Ez a sz�m alig �ri el a be�rkezett sz�ll�tm�nyok l�tsz�m�nak 10 %-�t. A transzportok 1942. j�nius 1. �s szeptember 15. k�z�tt �rkeztek. Mindenhonnan nagy csal�di transzportok �rkeztek, amelyeket gyakran egyenesen a ny�rfaligetbe k�ldtek. A "Sonderkommando", amely az elg�zos�t�st �s az el�get�seket v�gezte, k�t muszakban dolgozott, �jjel-nappal. Ebben az idoszakban t�bb sz�zezer zsid�t g�zos�tottak �s �gettek el.

kb. 64.800 - 65.000 Kb. 200 szlov�k zsid�. K�z�l�k kb. 100 no a noi t�borba ker�lt, a t�bbi a ny�rfaligetbe. A t�borba jutottak k�z�tt volt: Ludwig Katz, Zsolna; Avri Burger, Pozsony-Popr�d (feles�ge meghalt); Nikolaus Steiner, V�g-Beszterce; Georg Fried, Trencs�n; Buchwald (?), Josef Rosenwasser, Kelet-Szlov�kia; Julius Neumann, B�rtfa; Alexander Wertheimer, Verb�; Michael Wertheimer, Verb�; B�la Blau, Zsolna.

kb. 65.000 - 68.000 Honos�tott francia, belga �s holland zsid�k. A be�rkezett transzportok k�z�l kb. 1000 no a noi t�borba ker�lt, m�g legal�bb 30.000 szem�lyt elg�zos�tottak.

kb. 68.000 - 70.500 2500 n�met zsid� a sachsenhauseni koncentr�ci�s t�borb�l.

kb. 71.000 - 80.000 Honos�tott francia, belga �s holland zsid�k. A t�borba ker�ltek sz�ma nem haladta meg a 10%-ot. �vatos becsl�s szerint az elg�zos�tottak sz�ma 65-70.000-re teheto.

1942. december 17-�n 200 fiatal szlov�k zsid�t, akiket "Sonderkommand�k�nt" alkalmaztak az elg�zos�t�sn�l �s el�get�sn�l Birkenauban, kiv�geztek. A kiv�gz�s oka felkel�s elok�sz�t�se �s sz�k�si k�s�rlet volt. A csoport sz�nd�kait el�rult�k. Ezt a munkacsoportot az �ppen akkor Makowb�l �rkezett 200 lengyel zsid� v�ltotta fel. A kiv�gzettek k�z�tt volt: Alexander Weisz, Franz Wagner, Oskar Steiner, Desider Wetzler, Alad�r Spitzer, B�la Weisz, mindannyian Nagyszombatr�l.

A Sonderkommand�n�l be�llt v�lt�s k�vetkezt�ben elvesztett�k a kapcsolatunkat ehhez a "munkahelyhez", s ez a k�r�lm�ny k�l�n�sen az ell�t�sunkat �rintette hi�nyosan. A ny�rfaligetbe k�ld�tt transzportokn�l - m�g ha csomagjaikat Auschwitzban is kellett hagyniuk - nagy mennyis�gu k�lf�ldi valuta volt, foleg pap�r- �s aranydoll�rok, s hihetetlen mennyis�gu arany �s dr�gako, valamint �lelmiszer. Annak ellen�re, hogy az �rt�kt�rgyakat term�szetesen le kellett adni, m�gis elker�lhetetlen volt, hogy az elg�zos�tottak ruh�inak �tkutat�sakor azok �rt�kt�rgyai (foleg aranydoll�rok) az ott dolgoz� zsid�khoz ker�ljenek. �gy jelentos anyagi eszk�z�k jutottak a t�borba, s ezen k�v�l sok �lelmiszer is. Mag�t�l �rtetodik, hogy p�nz�rt szinte semmit nem lehetett a t�borban venni, de az SS-katon�kkal �s a l�gerben k�l�nb�zo szakmunk�ra alkalmazott civilekkel, akiknek ily m�don lehetos�g�k volt �lelmiszert �s cigarett�t a t�borba csemp�szni�k, lehetett �zletelni. Az �rak term�szetesen a k�r�lm�nyeknek megfeleloen rendk�v�l magasak voltak. N�h�ny sz�z cigarett��rt 20 doll�ros arany�rm�vel fizettek. Ezen k�v�l vir�gzott a cserekereskedelem is. A dr�gas�g m�gsem j�tszott szerepet. Annyi p�nz�nk volt, amennyit csak akartunk. Ruh�kat is kaptunk a Sonderkommando seg�ts�g�vel. Idovel ruh�inkat kicser�lt�k az elg�zos�tottak j� ruh�ira. P�ld�ul az a kab�t, amelyet most hordok, egy holland zsid�� volt. (A kab�t b�l�s�ben l�that� egy amszterdami szab�s�g c�gjelz�se.)

A Sonderkommando leg�nys�ge elk�l�n�lten �lt. A belol�k �rad� sz�rnyu hullaszag miatt sem �rintkezt�nk vel�k. Mindig piszkosak voltak, rongyosak, teljesen elvadultak, brut�lisak �s eroszakosak. Nem volt ritkas�g - s ez a t�bbi fogolyn�l sem keltett feltun�st -, hogy az egyik a m�sikat meg�lte. Egy fogoly meg�l�se nem sz�m�t buncselekm�nynek. Egyszeruen csak nyilv�ntart�sba veszik, hogy az ilyen �s ilyen sz�m� fogoly meghalt. Az, hogy milyen m�don k�vetkezett be a hal�l, teljesen mell�kes. Egyszer magam is jelen voltam egy esetn�l, amikor egy Jossel nevu fiatal lengyel zsid� elmagyar�zta egy SS- katon�nak "a gyilkol�s helyes m�dj�t", s szeml�ltet�s v�gett puszta k�zzel, fegyver n�lk�l meg�lt egy zsid�t.

A 80.000-es sorsz�m k�r�k kezdodik a lengyel gett�k szisztematikus kiirt�sa.

kb. 80.000 - 85.000 Kb. 5000 zsid� k�l�nb�zo lengyel gett�kb�l, k�zt�k Mljawa, Lozsma, Makow, Grodno, Zichenow, Bialistok. 30 napon kereszt�l szakadatlanul �j transzportok j�ttek. K�z�l�k csup�n 5000-en ker�ltek a t�borba, a t�bbit azonnal elg�zos�tott�k. A "Sonderkommando" buzg�n dolgozott k�t muszakban, napi 24 �r�t, m�gis alig gyozt�k az elg�zos�t�si �s el�get�si munk�t. Minden t�lz�s n�lk�l felt�telezheto, hogy az ezekbol a transzportokb�l elg�zos�tott szem�lyek sz�ma el�ri a 80-90.000-et. Az ezekkel a transzportokkal �rkezett szem�lyekn�l k�l�n�sen nagymennyis�gu arany, valuta �s d�gako volt.

kb. 85.000 - 92.000 6000 zsid� Grodn�b�l, Bialistokb�l �s Krakk�b�l, tov�bb� 1000 lengyel �rja. A zsid�transzportok legnagyobb r�sze azonnal a ny�rfaligetbe ker�lt. Naponta �tlagban 4000 zsid�t hajtottak a g�zkamr�kba. 1943. janu�r k�zep�n 3 transzport �rkezett Theresienstadtb�l, egyenk�nt 2000 emberrel. E transzportok jel�l�sei, "C�"(2), "CR", "R" elott�nk ismeretlen volt. ezek a jel�l�sek minden csomagra r� voltak eros�tve. Ebbol a 6000-bol csup�n 600 f�rfit �s 300 not k�ldtek a t�borba, a t�bbit elg�zos�tott�k

kb. 99.000 - 100.000 1943. janu�r v�g�n nagy francia �s holland zsid�transzportok �rkeztek. Ezeknek csak egy t�red�ke ker�lt a t�borba.

kb. 100.000 - 102.000 1943. febru�rj�ban 2000 lengyel �rja, foleg �rtelmis�giek.

kb. 102.000 - 103.000 700 cseh �rja. Az ebbol a transzportb�l �letben maradt embereket k�sobb Buchenwaldba k�ldt�k.

kb. 103.000 - 108.000 3000 francia �s holland zsid�, valamint 2000 lengyel �rja.

1943. febru�rj�ban naponta �tlagban 2 sz�ll�tm�ny �rkezett lengyel, francia �s holland zsid�kkal, akiknek legnagyobb r�sz�t azonnal elg�zos�tott�k, an�lk�l, hogy ak�r egy t�red�k�k a t�borba ker�lt volna. Az ebben a h�napban elg�zos�tott szem�leyk l�tsz�ma kb. 90.000 fo.

(1) A Munk�csi �ltal k�z�lt ford�t�s 30 szem�lyt eml�t.

(2) A Munk�csi-f�le ford�t�sban "CU" szerepel.Nowakyt 1942. j�nius 14-�n hagytuk el, s Zsoln�n kereszt�l jutottunk el 5 �rakor Zwardonba. Ott kisz�ll�tottak benn�nket, majd megsz�moltak. A transzportot SS-katon�k vett�k �t. Felh�borod�suknak adtak hangot amiatt, hogy k�t napig a szlov�kok nem adtak nek�nk vizet. Tov�bbutaztunk, �s k�t nappal k�sobb Lublinba �rkezt�nk. A 15 �s 50 �v k�z�tti embereket kivagon�rozt�k, a gyerekek �s az idosebbek a vagonokban maradtak. Mi kisz�lltunk. Az �llom�st litv�n SS- katon�k vett�k k�r�l, akik g�ppisztolyokkal voltak felfegyverkezve. Azokat a vagonokat, amelyekben a munkak�ptelenek, gyerekek �s idosek maradtak, lez�rt�k �s tov�bbir�ny�tott�k. Hogy hov�, �s hogy mi t�rt�nt vel�k, nem tudjuk.

Egy SS-szakaszvezeto vette �t a parancsnoks�got az �llom�son, aki azt mondta nek�nk, hossz� �t �ll elott�nk. Aki a csomagj�t mag�val akarja vinni, megteheti. Aki �gy gondolja, hogy nem tudja a csomagj�t maga cipelni, felteheti egy teheraut�ra, a csomagok biztosan meg fognak �rkezni. T�rsaim egy r�sze csomagj�t mag�val vitte, m�g a m�sik r�sze kocsira rakta. Mindj�rt a v�ros m�g�tt egy gy�rat l�ttunk "Bekleidungswerke" felirattal. A gy�r udvar�n vagy 1000 ember �llt sorban, piszkos, cs�kos fegyencruh�ban, szemmel l�that�an eb�dre v�rtak. Ez a l�tv�ny - minthogy felismert�k, hogy zsid�k �llnak elott�nk - nem volt rem�nykelto. Egy dombtetorol megpillantottuk Majdanek barakkt�bor�t, amelyet 3 m�ter magas dr�tker�t�s vett k�r�l.

Alig l�ptem be a l�gerbe, megpillantottam a nagyszombati Maco Winklert, aki felvil�gos�tott arr�l, hogy itt elveszik csomagjainkat �s a ruh�inkat. K�r�l�tt�nk m�r kor�bban �rkezett szlov�k zsid�k �lltak, rongyos rabruh�kban, lekopasz�tva, mez�tl�b vagy facipokben, erosen feldagadt l�bakkal. �lelmiszert �s m�s csek�lys�geket koldultak tol�nk. Amit csak tudtunk, odaatuk nekik, tudva, hogy mindezt �gyis el fogj�k venni tol�nk. Az anyagrakt�rba vittek benn�nket, ahol t�nyleg mindent le kellett adnunk. Onnan fut�l�p�sben egy m�sik barakkba hajtottak benn�nket, ahol teljesen le kellett vetkozn�nk, leny�rtak �s lekopasz�tottak benn�nket. Ut�na rabruh�t, felso �s als� ruhanemut, facipot kaptunk, valamint egy sapk�t.

Engem az �gynevezett II. munkat�borba osztottak be. A teljes l�ger 3 munkar�szlegbol �llt, melyeket dr�tker�t�s v�lasztott el egym�st�l. A II. munkar�szlegben szlov�k �s cseh zsid�kat helyeztek el. K�t napon kereszt�l kiz�r�lag arra oktattak, hogyan kell sapk�nkat k�sz�n�shez emelni, ha egy n�mettel tal�lkozunk. Ezenk�v�l szakad� esoben �r�k hosszat v�geztettek vel�nk sorakoz�si gyakorlatokat.

A barakkok berendez�se teljesen eredeti volt. Itt csak h�rom egym�sra �ll�tott, nagyon hossz� asztal volt. Az asztalok alatt �s felett fek�dtek a foglyok.

Reggelire levest kaptunk. Ez azonban olyan suru volt, hogy k�zzel kellett megenn�nk. Eb�dre szint�n levest kaptunk, este �gynevezett te�t 30 dekagramm �lvezhetetlen keny�rrel, 2-3 deka rossz lekv�rral vagy muzs�rral, term�szetesen a leheto legsil�nyabb minos�gben.

Az elso napokban mindenekelott a t�bori himnuszt kellett megtanulnunk. �r�kon �t kellett �llnunk �s �nekeln�nk:

Aus ganz Europa kamen

Wir Juden nach Lublin

Viel Arbeit gibt zu leisten

Und dies ist der Beginn.

Um diese Pflicht zu leisten

Vergiss Vergangenheit,

Denn in der Pflichterf�llung

Liegt die Gemeinsamkeit.

Drum r�stig an die Arbeit

Ein jeder halte mit

Gemeinsam wollen wir schaffen

Im gleichen Arbeitschritt.

Nicht alle wollen begreifen

Wozu in Reihen wir stehen

Die m�ssen wir dann zwingen

Dies alles zu verstehen.

Die neue Zeit muss alle

Uns alle stets belehren,

Dass wir schon nur der Arbeit,

Der Arbeit angeh�ren.

Drum r�stig an die Arbeit

Ein jeder halte mit,

Gemeinsam wollen wir schaffen

In gleichen Arbeitsschritt.(1)

Az I. munkar�szlegben szlov�k zsid�kat helyeztek el, a II. munkar�szlegben szlov�k �s cseh zsid�kat, a III. munkar�szlegben partiz�nokat. A IV. �s V. munkar�szleget az I. �s II. munkar�szlegben l�vo zsid�k �p�tett�k.

A III. munkar�szleg partiz�njait barakkba z�rt�k, ok nem dolgoztak, barakkjaikat nem hagyhatt�k el. Az �telt a barakkajt�k el� dobt�k, onnan kellett nekik �sszeszedni�k. Az or�k nem mertek a k�zel�kbe menni, �s gyakran lottek k�z�j�k. T�lzs�folt barakkjaikban t�meg�vel haltak meg.

A "k�p�k" birodalmi n�metek �s csehek voltak. Az elobbiek �ltal�ban brut�lisak voltak, a csehek seg�tettek, ahol csak tudtak. A l�ger fel�gyeloje egy holicsi cig�ny volt, akit Galbavynak h�vtak, helyettese, egy Mittler(2) nevu szeredi zsid�, aki ezt a tiszts�get brutalit�s�nak �s beteges k�nz�si hajlam�nak k�sz�nhette. Hatalmi poz�ci�j�t arra haszn�lta fel, hogy a m�r am�gy is s�lyosan s�jtott zsid�kat m�g jobban k�nozza. Hacsak gonoszat tehetett, nem mulasztotta el.

Az esti parancsfelolvas�skor az SS-katon�k b�ntalmaztak benn�nket. �r�k hosszat �lltunk, �s a neh�z napi munka ut�n a himnuszt kellett �nekeln�nk. A dalt egy �reg zsid� karmester, az ostoraikat �s botjaikat surun haszn�l� SS-leg�nyek hahot�ja k�zben, egy k�zeli h�z tetej�rol dirig�lta.

Eckstein szeredi rabbi tragikus m�don pusztult el. Egy este k�sve �rkezett a parancsfelolvas�sra, mivel eros hasmen�se miatt WC-n volt. A szakaszvezeto parancs�ra k�tszer fejjel lefel� m�lyen belel�gatt�k a WC ny�l�s�ba, ut�na hideg v�zzel lelocsolt�k, majd agyonlott�k.

Az elso �s a m�sodik munkar�szleg k�z�tt �llt a kremat�rium. Itt �gett�k el a hull�kat. A hal�loz�si sz�m munkaszakaszonk�nt, kezdetben 6-8000 szem�leys l�tsz�m mellett, kb. 30-at tett ki naponta. Ez a sz�m r�videsen 5-6- szoros�ra emelkedett. K�sobb ism�tlodtek esetek, hogy a betegszob�b�l 11-12 beteget a kremat�riumba vittek, ahonnan ezek t�bb� nem t�rtek vissza. A kremat�rium elektromos �rammal muk�d�tt, �s orosz foglyok kezelt�k. Nemcsak az ell�t�s �s a b�n�sm�d, de az �ltal�nos hig�niai viszonyok is nagyon rosszak voltak. Pl. egy �jfajta daganatos l�bbetegs�g is fell�pett : Az embereknek megdagadt a l�buk, �s nem tudt�k mozd�tani. Ezek k�z�l mind t�bbet �s t�bbet vittek a kremat�riumba, ahol elottem ismeretlen m�don meggyilkolt�k oket. Mikor azut�n 1942. j�nius 26-�n 70-re sz�llott a szerencs�tlenek sz�ma, elhat�roztam, hogy kihaszn�lom az �ppen k�n�lkoz� alkalmat, �s �nk�nt Birkenauba t�rt�no �thelyez�semet fogom k�rni.

1942. j�nius 27-�n leadtam rabruh�imat, helyett�k civil ruh�t kaptam, s egy transzporttal Auschwitzba utaztam. Z�rt vas�ti teherkocsikban, v�z �s �lelem n�lk�l utaztunk 48 �r�n kereszt�l, m�g v�gre f�lholtan meg�rkezt�nk Auschwitzba. Az auschwitzi t�bor bej�rat�n�l az "Arbeit macht frei" felirat k�sz�nt�tt. A tiszta udvar, a t�gla�p�letek �s a z�ld fu, a primit�v, piszkos lublini barakkok ut�n j� benyom�st tettek r�m. �gy gondoltuk, hogy j� cser�t csin�ltunk. Meg�rkez�s�nk ut�n egy pinc�be vezettek, ahol te�t �s kenyeret kaptunk. R�viddel k�sobb leny�rtak benn�nket, ruh�inkat a lublinihoz hasonl� rabruh�kra cser�lt�k ki, �s miut�n szem�lyi adatainkat is felvett�k, fogolysz�mainkat a bal csukl�ra tetov�lt�k, s �gy az auschwitzi koncentr�ci�s t�bor szab�lyos "politikai foglyai" lett�nk.

Lak�hely�l a 17. sz�m� blokkot jel�lt�k ki sz�munkra, ahol a f�ld�n h�ltunk. A szomsz�dos h�zsorban, amely azonban tol�nk egy fallal volt elv�lasztva, azok a szlov�kiak l�nyok voltak elsz�ll�solva, akiket 1942 m�rcius�ban �s �prilis�ban deport�ltak Szlov�ki�b�l.

A "Buna" gy�rtelep kiterjedt �p�tkez�s�re vittek benn�nket dolgozni. Hajnali 3-kor kellett munk�ba menni. Eb�dre krumpli- vagy r�pelevest kaptunk, vacsor�ra 30 deka kenyeret. Munka k�zben kegyetlen�l vertek benn�nket. Mivel a munkahely�nk a nagy orz�n�n k�v�lre esett, a ter�letet 10X10 m�teres n�gyzetekre osztott�k. Minden n�gyzetet egy SS-katona orz�tt. Ha valaki munka k�zben �tl�pte e n�gyzetet, elozetes figyelmeztet�s n�lk�l, "sz�k�s k�zben" agyonlott�k. Gyakran megt�rt�nt, hogy egy SS-katona megparancsolta a fogolynak, hogy egy n�gyzeten k�v�l l�vo t�rgyat vigyen oda neki. Ha a fogoly engedelmeskedett, akkor az SS-katona lelotte. A munka rendk�v�l neh�z volt. Amikor engem oda beosztottak, k�r�lbel�l 3000 ember dolgozott ott, k�z�l�k 2000 szlov�kiai zsid�.

N�h�ny heti k�nz� munka ut�n f�lelmetes ki�t�ses t�fusz j�rv�ny �t�tt ki a t�borban. A legyeng�lt foglyok sz�z�val hullottak el. A t�bort lez�rt�k, �s a Buna �p�tkez�st besz�ntett�k. Azokat, akik munkahely�k�n m�g �letben maradtak, 1942 j�lius v�g�vel kavicsb�ny�ba k�ldt�k, munk�ra. A munka itt, ha lehet, m�g nehezebb volt. V�letlen�l tudom�somra jutott, hogy a "takar�t�kommand�kn�l" munkahelyek �r�ltek meg. Jelentkeztem, �s be is osztottak.

A "takar�t�kommand�ban" 100 fogoly dolgozott, kiv�tel n�lk�l zsid�k. A l�ger egy teljesen elk�l�n�tett r�sz�ben dolgoztunk. Nagy h�tizs�kokb�l, kofferekbol �s m�s csomagokb�l hatalmas bor�nd�kbe vagy k�l�n rakt�rakba kellett v�logatnunk a k�l�nb�zo t�rgyakat fajt�juk szerint. �gy p�ld�ul voltak ott f�sukkel, t�kr�kkel, cukorral, konzervekkel, csokol�d�val, gy�gyszerekkel megt�lt�tt bor�nd�k is. Az �gynemut�rgyakkal megrakott koffereket tartalmuk szerint elrakt�roztuk. A ruh�kat �s a feh�rnemuket egy nagy barakkba hordtuk, ahol szlov�k zsid� l�nyok oszt�lyozt�k �s csomagolt�k ezeket. Ezeket a text�li�kat azt�n bevagon�rozt�k, �s (valahov�) elk�ldt�k. A haszn�lhatatlan ruh�kat egy memeli textilgy�rba k�ldt�k, a haszn�lhat�kat egy berlini j�t�konys�gi egyes�letbe. Az �rt�kt�rgyakat, p�nzt, aranyat, valut�t �s dr�gak�veket a politikai oszt�lynak kellett �tadni. Az �rt�kt�rgyak nagy r�sz�t az SS-fel�gyelo vagy a kiv�logat�sn�l dolgoz� foglyok ellopt�k. Ennek a munk�nak a vezetoje, a ma m�r szakembernek tekintett Adalbert Davidovics volt Igl�b�l. O kapta meg ezt a tiszts�get. A munkacsoport vezetoje Wikleff SS Sturmscharf�hrer volt, egy durva �s brut�lis ember, aki a l�nyokat is gyakran verte. A l�nyok Birkenaub�l j�ttek munk�ra. Az ott uralkod� �llapotokr�l hallatlan dolgokat mes�ltek. Vert�k �s k�nozt�k oket. A hal�loz�si ar�nysz�m nagyobb volt k�z�tt�k, mint a f�rfiak k�z�tt. Hetenk�nt k�tszer volt szelekci�. Minden nap �j l�nyok j�ttek munk�ba azok helyett, akiket k�zben szelekt�ltak, vagy m�s m�don haltak meg.

A takar�t�kommand�n�l megszerzett viszonylag k�nyelmes beoszt�somat r�viddel k�sobb elvesztettem, s b�ntet�sbol Birkenauba helyeztek �t, ahol 1,5 �vet t�lt�ttem. 1944. �prilis 7-�n t�rsammal egy�tt siker�lt megsz�kn�m.

(1) A Bajtay P�ter �ltal k�z�lt nyersford�t�s:

Eg�sz Eur�p�b�l j�tt�nk

Mi zsid�k Lublinba

Sok munk�t kell v�gezn�nk

S ez csak a kezdet

Hogy k�teless�ged teljes�tsd

Feledd el a m�ltat

Mivel a k�teless�gteljes�t�sben

Van a k�z�ss�g ereje

Ez�rt fogd meg a munka v�g�t

Mindenki egy�tt

K�z�sen akarunk termelni

Azonos munkal�p�sben

Nem mindenki akarja meg�rteni,

mi�rt is �llunk a sorban

Ezeket k�nyszer�ten�nk kell

Mindezt meg�rteni

Az �j idok mindenkit

Mindannyiunkat meg kell hogy tan�tson

Hogy mi most m�r a munk��

A munk�� vagyunk

Ez�rt fogd meg a munka v�g�t

Mindenki egy�tt

K�z�sen akarunk termelni

Azonos munkal�p�sben

(2) A Munk�csi �ltal k�z�lt ford�t�sban "Mittley".1943. febru�r v�g�n kezdte meg muk�d�s�t az �jonnan fel�p�tett kremat�rium �s g�zkamra Birkenauban. A ny�rfaligetben abbahagyt�k az elg�zos�t�st �s a hulla�get�st, s ettol az idopontt�l kezdodoen az erre a c�lra l�tes�tett 4 kremat�riumban v�gezt�k ezt a tev�kenys�get. A nagy �rkot a ny�rfaligetben lefedt�k, s a talajt elegyengett�k. A hamut kor�bban is m�r tr�gy�z�sra haszn�lt�k a harmansei gazdas�gban, s �gy ma m�r alig tal�lhat�k meg a t�meggyilkoss�g nyomai.

Jelenleg Birkenauban 4 kremat�rium �zemel: k�t nagyobb ( I. �s II. mint�j�) �s k�t kisebb (III. �s IV. mint�j�)(1). A nagyobb kremat�riumok 3 r�szbol �llnak:

a) kemenc�k,

b) elocsarnok,

c) g�zkamra.

A hamvaszt�helyis�g k�zep�bol egy magas k�m�ny emelkedik ki. K�r�l�tte 9 kemence �p�lt, mindegyik 4 ny�l�ssal. Minden ny�l�sba 3 �tlagos m�retu holttestet lehet elhelyezni, amelyek m�sf�l �r�n bel�l teljesen el�gnek. A kemenc�k kapacit�sa el�ri a napi 2000 holttestet. A hamvaszt�helyis�g mellett tal�lhat� a nagy elok�sz�to terem, amelyet �gy rendeztek be, hogy f�rdocsarnok benyom�s�t keltse. A csarnokban 2000 ember f�r el, s alatta �ll�t�lag van egy m�sik, hasonl� m�retu csarnok is. Innen egy ajt�n kereszt�l vezet az �t a n�h�ny l�pcsofokkal lejjebb fekvo, nagyon hossz� �s szuk g�zkamr�ba. A g�zkamra falain zuhanyr�zs�k vannak, �gy a kamra egy �ri�si f�rdocsarnok l�tszat�t kelti. A kamra lapos mennyezet�n h�rom l�gmentesen elz�rhat� ablak van. A g�zkamr�b�l s�np�r vezet a kemenc�khez az elocsarnokon kereszt�l. Az �ldozatokat elosz�r az elocsarnokba vezetik, ahol azt mondj�k nekik, hogy a f�rdobe mennek. Itt levetkoznek, s tov�bb �m�tj�k oket azzal, hogy k�t feh�r k�penybe �lt�z�tt f�rfi mindenkinek t�r�lk�zot �s szappant oszt sz�t. Ut�na a g�zkamr�ba pr�selik oket. 2000 ember teljesen megt�lti a kamr�t, �gy, hogy ott csak �llva f�rnek el. Az�rt, hogy ennyi embert beszor�tsanak, gyakran a kamr�ba lonek, hogy a bentlevoket arra k�nyszer�ts�k, hogy elore h�z�djanak. Ha m�r mindenki a kamr�ban van, k�v�lrol bez�rj�k az ajt�t. Ezut�n egy kis sz�net k�vetkezik, bizony�ra az�rt, hogy a kamra hom�rs�klete a k�v�nt hofokot el�rje. Ut�na g�z�larcos SS-katon�k m�sznak a tetore, az eml�tett ablakokat kinyitj�k, �s b�dogdobozokb�l port sz�rnak a kamr�ba. A dobozokon az al�bbi felirat l�that�: "Cyklon zur Sch�dlingsbekampfung", �s egy hamburgi gy�r c�gjelz�se olvashat� rajta. Ez val�sz�nuleg egy olyan ci�nk�sz�tm�ny, amelyik bizonyos hom�rs�kleten g�zz� alakul �t. E proced�ra ut�n h�rom perccel a kamr�ban mindenki halott. M�g sohasem fordult elo, hogy valaki �letjelet adott volna mag�r�l, ami a kor�bbi primit�v elg�zos�t�s sor�n a ny�rfaligetben gyakran megt�rt�nt. A kamra kinyit�sa ut�n szelloztetnek, s a "Sonderkommando" lapos kocsikon a kemenc�khez viszi a holttesteket, ahol el�getik oket. A kisebb kremat�riumok ugyanazzal a met�dussal dolgoznak, csak �ppen feleakkora kapacit�ssal. A n�gy kremat�rium �sszteljes�to k�pess�ge teh�t naponta 6000 elg�zos�t�s �s el�get�s.

Elvileg csak a zsid�kat g�zos�tj�k el, az �rj�kat csup�n kiv�teles esetekben. Ezeket agyon szokt�k loni. A kremat�riumok megnyit�sa elott a ny�rfaligetben lott�k oket agyon, s holttesteiket egy �rokban el�gett�k. K�sobb a kremat�rium elocsarnok�ban, amelyet erre a c�lra k�l�n berendez�ssel szereltek fel, tark�l�v�ssel v�geztek vel�k. Az elso kremat�riumot 8000 krakk�i zsid� elg�zos�t�s�val �s el�get�s�vel "avatt�k fel" 1943. m�rcius elej�n. Erre az esem�nyre prominens vend�gek �rkeztek Berlinbol, magasrang� tisztek �s magas beoszt�s� civilek. A kremat�rium vezet�s�vel nagyon meg voltak el�gedve, s gyakran n�ztek be a k�mlelolyukon kereszt�l a g�zkamr�ba. Nagy elismer�ssel sz�ltak az �zemrol.

kb. 109.000 -119.000 1943. m�rcius elej�n 45.000 zsid� �rkezett Szalonikibol. 10.000 f�rfit �s egy kisebb csoport not a t�borban helyeztek el, a t�bbieket - kb. 30.000 embert - a kremat�riumba vitt�k. Az eml�tett 10.000 f�rfi r�videsen meghalt egy eg�szen kis csoport kiv�tel�vel; legt�bben egy mal�riaszeru, val�sz�nuleg fertozo betegs�g k�vetkezt�ben, s sokan k�z�l�k ki�t�ses t�fuszban. M�sok nem b�rt�k ki a k�l�n�sen neh�z l�tfelt�teleket.

Mivel a g�r�g zsid�k k�z�l a mal�ria, a ki�t�ses t�fusz pedig �ltal�ban sok �ldozatot k�vetelt, ami �ltal az elhal�loz�s rendk�v�l emelkedett, �tmenetileg sz�neteltett�k a szelekt�l�st. A beteg g�r�g zsid�kat felsz�l�tott�k, hogy jelentkezzenek. K�rt�k oket, semmik�ppen se tegy�k. M�gis sokan jelentkeztek. Oket kiv�tel n�lk�l interkodi�lis fenolinjekci� bead�s�val �lt�k meg. Az injekci�kat egy eg�szs�g�gyis altiszt adta be. Asszisztensk�nt a k�vetkezo cseh orvosok voltak al�rendelve: Dr. Cespira Honza Pr�g�b�l (jelenleg a buchenwaldi koncentr�ci�s t�borban), Dr. Zdnek Stich Pr�g�b�l (jelenleg szint�n Buchenwaldban). Az orvosok mindent megtettek, hogy a szerencs�tleneken seg�tsenek, s ha ez nem volt lehets�ges, legal�bb a f�jdalmaikat enyh�ts�k.

A 10.000 g�r�g zsid�b�l m�g �letben maradt kb. 1000-et m�sik 500 zsid�val erod�t�si munk�latokra Vars�ba k�ldt�k. Hetekkel k�sobb n�h�ny sz�zan rem�nytelen �llapotban ker�ltek vissza. Oket azonnal elg�zos�tott�k. A fenolos kezel�s besz�ntet�se ut�n 400 mal�riabeteg g�r�g zsid�t �ll�t�lag "tov�bbi kezel�sek" v�gett Lublinba vittek. Hallottunk is arr�l, hogy Lublinba t�nyleg meg�rkeztek. Tov�bbi sorsuk alakul�s�r�l azonban m�r nem szerezt�nk tudom�st. Ami biztos, hogy a 10.000 k�z�l egyetlen egy g�r�g zsid� sincs m�r a t�borban.

A szelekt�l�s felf�ggeszt�s�vel egyidejuleg a foglyok meg�l�s�t is megtiltott�k. A legismertebb gyilkosokat, mint a birodalmi n�met k�zt�rv�nyes bun�zo Alexander Neumannt, Zimmert, Albert H�mmerl�t, Rudolf Osteringert, Rudolf Bechertet; a politikai fogoly Alfred Kient, Alajos Stahlert ism�telt ember�l�s miatt bot�t�ssel feny�tett�k meg. Egy olyan nyilatkozatot is al� kellett �rniuk, hogy bizonyos sz�m� fogolyt�rsukat meg�lt�k.

1943. elej�n 500.000 elbocs�t�si nyomtatv�ny �rkezett az auschwitzi politikai oszt�lyra. Ennek nagyon �r�lt�nk, mert rem�lt�k, hogy legal�bb n�h�nyunkat szabadon engedik. A nyomtatv�nyokat azonban az elg�zos�tottak adataival t�lt�tt�k ki, s ut�na azok az iratt�rba ker�ltek.

kb. 119.000 - 120.000 1000 lengyel �rja a Pawiak nevu vars�i fegyh�zb�l.

kb. 120.000 - 123.000 3000 g�r�g zsid�. Egy r�sz�ket a kor�bbiak helyett Vars�ba k�ldt�k. A h�tramaradottak r�viddel k�sobb meghaltak.

kb. 123.000 - 124.000 1000 lengyel �rja Radomb�l �s Tarnowb�l.

kb. 124.000 - 126.000 2000 �rja k�l�nb�zo transzportokb�l.

Idok�zben sz�ntelen�l �rkeztek a lengyel, francia �s belga zsid�kkal megrakott sz�ll�tm�nyok, akiket - a t�bor kiiktat�s�val - azonnal elg�zos�tottak. E sz�ll�tm�nyok egyike Lublin-Majdanekbol j�tt 1000 lengyel zsid�val. K�z�tt�k h�rom szlov�k zsid� is volt, egyik�ket Spir�nak h�vt�k, aki Stropk�b�l vagy Worann�b�l val� volt.

1943. j�lius v�g�n nem �rkeztek tov�bbi sz�ll�tm�nyok. A kremat�riumokat alaposan kitiszt�tott�k, rendbehozt�k, s - mint az k�sobb kider�lt - tov�bbi munk�ra k�sz�tett�k elo. Augusztus 3-�n �jb�l beindult az �zem. Brenzburgi �s sossnowitzi zsid�k transzportja �rkezett meg, majd �jabbak eg�sz h�napban sz�net n�lk�l.

kb. 132.000 - 136.000 Brenzburgi �s sossnowitzi zsid�kkal megrakott vonatok k�vetkeztek. K�z�l�k csup�n 4000 f�rfit �s egy kis csoport not vittek a t�borba. T�bb mint 35.000-et azonnal a kremat�riumba k�ldtek. A t�borba beutalt 4000 f�rfi legnagyobb r�sze a kegyetlen b�n�sm�d, �hez�s, k�l�nb�zo betegs�gek, gyilkoss�gok k�vetkezt�ben m�r az �gynevezett karant�n t�borban meghalt. Ezek�rt a kegyetlenked�sek�rt elsosorban a sachsenhauseni koncentr�ci�s t�borb�l idek�ld�tt Tyn nevu k�zt�rv�nyes bun�zo, valamint egy lengyel politikai fogoly, a vars�i Mieczeslaw Katerinski felelosek.

Ebben az idoben �jra megkezdt�k a szelekci�kat, m�gpedig k�l�n�sen nagy m�rt�kben a noi t�borban. A t�bororvos, egy SS rohamvezeto, a berlini rendorigazgat� fia vagy unoka�ccse, m�g a t�borban is feltuno brutalit�ssal j�rt el. A szelekci�s m�dszert ettol fogva a sz�k�s�nk napj�ig meg�ll�s n�lk�l gyakorolt�k.

kb. 137.000 - 138.000 Augusztus v�g�n 1000 lengyel �rja �rkezett a vars�i Pawiak fegyh�zb�l, �s k�r�lbel�l 80 g�r�g zsid�.

kb. 138.000 - 141.000 3000 f�rfi k�l�nb�zo �rja transzportokb�l.

kb. 142.000 - 145.000 1943. szeptember elej�n 300 zsid� k�l�nb�zo lengyel munkat�borokb�l �s orosz hadifoglyok egy csoportja.

kb. 148.000 - 152.000 Az 1943. szeptember 7-�t k�veto h�ten Theresienstadb�l �rkeztek transzportok csal�dokkal. Vel�k - sz�munkra �rthetetlen m�don - eg�sz k�m�letesen b�ntak. A csal�dokat nem v�lsztottak sz�t, senkit nem g�zos�tottak el, m�g meg sem ny�rt�k oket, hanem �gy, ahogy meg�rkeztek, csal�donk�nt helyezt�k el oket a l�ger egy elk�l�n�tett r�sz�ben. Sot, m�g a csomagjaikat is megtarthatt�k. A f�rfiaknak nem kellett dolgozniuk, a gyerekeknek megengedt�k, hogy iskol�ba j�rjanak, amelyet Fredy Hirsch vezetett - r�la meg k�sobb sz�lunk. A hozz�tartoz�kkal val� levelez�st megengedt�k. Csak a l�gerfel�gyeloj�k szadista k�nz�sait�l kellett sokat szenvedni�k, a k�zt�rv�nyes Arno B�hmtol, aki a t�bor egyik legaljasabb gonosztevoje volt. Csod�lkoz�sunk m�g ink�bb fokoz�dott, amikor l�ttuk, hogy ezekrol a sz�ll�tm�nyokr�l hivatalos n�vjegyz�k k�sz�lt. E nyilv�ntart�s k�l�n�s c�me a k�vetkezo volt: "6 h�napos karant�nban l�vo cseh zsid�k SB-transzportja". Azt ugyan m�r tudtuk, hogy mit jelent az "SB" megjel�l�s(2), de a kiv�lts�gos b�n�sm�dra �s a hossz� karant�nidore nem tal�ltunk magyar�zatot. Tapasztalataink szerint a leghosszabb karant�n maximum 3 h�tig tartott. M�gis, min�l k�zelebb ker�lt�nk a 6 h�napos hat�rido lej�rt�hoz, ann�l erosebb lett a gyan�nk �s a f�lem�nk, hogy ezekre a zsid�kra is ugyanaz a sors v�r. Megpr�b�ltunk besz�lni a csoport vezetoivel, �s elmagyar�ztuk nekik, mi v�r r�juk. N�h�nyan k�z�l�k, k�l�n�sen Fredy Hirsch (a pr�gai Makkabi ifj�s�gi csoport egyik vezetoje), aki az eg�sz csoport teljes bizalm�t �lvezte, azt mondt�k, hogy amennyiben f�lelmeink bebizonyosodnak, akkor ok ellen�llnak. A "Sonderkommando" emberei meg�g�rt�k, hogy ha a cseh zsid�k ellen�llnak, akkor ok is azonnal csatlakoznak hozz�juk. Sokan rem�lt�k, hogy �ltal�nos l�zad�st lehet sz�tani a t�borban. 1944. m�rcius 6-�n tudom�sunkra jutott, hogy a cseh zsid�k sz�m�ra elok�sz�tett�k a kremat�riumot. Fredy Hirschhez siettem, hogy ezt k�z�ljem vele, �s gyors cselekv�sre k�sztessem, mivel m�r nincs vesztenival�juk. "Tudom a k�teless�gem" - v�laszolta. Alkonyat elott �jra a cseh t�borhoz osontam, ahol megtudtam, hogy Luminallal megm�rgezte mag�t �s haldoklik. M�snap, 1944. m�rcius 7-�n eszm�letlen �llapotban, 3791 t�rs�val egyetemben, akikkel egy�tt �rkezett 6 h�nappal ezelott, teheraut�kon a kremat�riumba vitt�k, ahol elg�zos�tott�k oket. A fiatalok �nekelve mentek a hal�lba. Keseruen csal�dtunk, hogy elmaradt a l�zad�s. A "Sonderkommando" mindenre elsz�nt emberei hi�ba v�rtak. Mellesleg e transzportb�l 500 idos ember m�g a 6 h�napos karant�n idoszaka alatt meghalt. Csup�n 11 ikerp�rt hagytak �letben. Oket �tvitt�k Auschwitzba, ahol biol�giai k�s�rletek t�rgyai lettek. M�g �letben voltak, amikor Birkenaut elhagytuk. Az elg�zos�tott cseh zsid�k k�z�tt volt egy Szeredrol val� szlov�k zsid� l�ny is, akit F�rst R�zsinak h�vtak. Kiv�gz�s�k elott egy h�ttel, m�rcius 1-j�n arra k�nyszer�tett�k oket, hogy tudass�k a rokonaikkal: j�l vannak. Ezekre a levelekre m�rcius 23-i vagy 25-i keltez�st kellett �rni. Arra is r�b�rt�k oket, hogy k�lf�ldi rokonaikt�l csomagokat k�rjenek.

kb. 153.000 - 154.000 1000 lengyel �rja a vars�i Pawiak fegyh�zb�l.

kb. 154.000 - 159.000 1943. okt�ber�ben �s november�ben 4000 f�rfi k�l�nb�zo fegyh�zakb�l, a b�v�helyeiken felfedezett brenzburgi zsid�k �s v�door�zetes oroszok egy csoportja. Egyidejuleg orosz hadifoglyok is �rkeztek, akiket 1 - 12.000-ig sz�moztak.

(1) Mivel az auschwitzi t�borban is volt egy kremat�rium, az �getokemenc�k sz�moz�sa nem egys�ges. T�bb m�s forr�s a k�vetkezo m�don eml�ti a kremat�riumok sz�moz�s�t:

I. kremat�rium : Auschwitz

II. kremat�rium : Birkenau I.

III. kremat�rium : Birkenau II.

IV. kremat�rium : Birkenau III.

V. kremat�rium : Birkenau IV.

(2) SB=Sonderbehandlung (k�l�nleges b�n�sm�d), azaz megsemmis�t�s.kb. 160.000 - 165.000 1943 december�ben 5000(1) zsid� f�rfi �rkezett, fok�nt holland, francia, belga �s elso �zben olasz transzportokb�l. Az ut�bbiak Fium�bol, Triesztbol �s R�m�b�l voltak. Ezekbol a sz�ll�tm�nyokb�l legal�bb 30.000(2) ember a l�ger kihagy�s�val azonnal a g�zkamr�kba ker�lt. A l�gerbe ker�ltek k�z�tt k�l�n�sen nagy volt a hal�loz�si ar�ny. A szelekci�s m�dszert is �jra alkalmazt�k, m�g nagyobb m�rt�kben. Ez a met�dus janu�r 10-e �s 24-e k�z�tt �rte el a tetopontj�t, amikor is eg�szs�ges, munkak�pes f�rfiakat, munkabeoszt�suk �s szakismereteik figyelembe v�tele n�lk�l szelekt�ltak. Csup�n orvosokat k�m�ltek meg. A szelekci�hoz mindenkinek fel kellett sorakozni. Szigor�an �gyeltek arra, hogy senki se maradjon ki a v�logat�sb�l. A t�bori orvos (o a berlini rendorfel�gyelo fia vagy unoka�ccse volt) �s a birkenaui l�gerparancsnok, Untersturmbannf�hrer Schwarzhuber(3) v�gezt�k a kiv�laszt�st. Azokat a zsid�kat, akiket a 7-es barakkb�l egy m�sik r�szlegbe �ttelep�tett "k�rh�zban" helyeztek el, kiv�tel n�lk�l elg�zos�tott�k. Ez ido alatt m�g hozz�vetolegesen 2500 f�rfi �s 6000 no ker�lt szelekci� r�v�n a g�zkamr�kba.

kb. 165.000 - 168.000 1943. december 20-�n �jabb 3000 zsid� �rkezett Theresienstadtb�l. N�vjegyz�k�k ugyanazt a c�met viselte, mint az elso transzport eset�n. Ugyanott helyezt�k el oket, ahol a cseh zsid�k elso csoportj�t, s ok is megkapt�k az �sszes fent eml�tett kedvezm�nyt. 24 �r�val az elso csoport elg�zos�t�sa elott a szomsz�dos, v�letlen�l �resen �ll� t�borr�szbe sz�ll�solt�k oket, hogy ily m�don elv�lassz�k a csoportokat egym�st�l. Ma is abban a negyedben laknak. Miut�n az elso csoport sorsa nyilv�nval�v� v�lt, a k�sobb �rkezettek m�r most elhat�rozt�k, felk�sz�lnek az ellen�ll�sra. Laufer Ruzenko(4) (Pr�g�b�l) �s Hugo Langsfeld (Pr�g�b�l) szervezik az ellen�ll�st. K�nnyen gy�l� anyagokat gyujtenek, s alkalomadt�n r�szleg�k barakkjait fel akarj�k gy�jtani. Karant�nidej�k 1944. j�nius 20-�n j�r le.

kb. 169.000 - 170.000 1000 ember kisebb csoportokban: lengyelek, oroszok (�rja) �s zsid�k.

kb. 170.000 - 171.000 1000 lengyel �s orosz (�rja) �s egy kis csoport jugoszl�v.

kb. 171.000 - 174.000 1944. febru�r v�g�n 3000 holland, belga �s elso alkalommal nem honos�tott, hanem sz�letett francia zsid�k. A francia zsid�kat a meg nem sz�llt francia ter�letrol hozt�k. A francia zsid�kat azonnal elg�zos�tott�k.(5)

M�rcius k�zep�n rejtekhelyeiken leleplezett brenzburgi zsid�k egy kisebb csoportja �rkezett. Tol�k tudtuk meg, hogy n�h�ny lengyel zsid�nak siker�lt Szlov�ki�ba sz�knie, onnan pedig tov�bb Magyarorsz�gra.

A tehresienstadti zsid�k elg�zos�t�sa ut�n m�rcius k�zep�ig nem �rkezett ut�np�tl�s a l�gerbe. Ez�ltal jelentosen cs�kkent a l�tsz�m, �gy valamennyi ezut�n �rkezett f�rfit, fok�nt holland zsid�kat, a t�borban helyeztek el. Mi �prilis 7-�n sz�kt�nk meg a t�borb�l. �ppen akkor j�tt a h�r, hogy g�r�g zsid�k nagy transzportjai v�rhat�ak.

(1) A Munk�csi-f�le ford�t�sban (nyilv�n t�vesen) 1000 szerepel.

(2) A Munk�csi-f�le sz�vegben 3000.

(3) Munk�csi sz�veg�ben t�vesen "Schwarzenburg".

(4) A Munk�csi-f�le sz�vegben "Ruzenka".

(5) A Munk�csi �ltal k�z�lt sz�vegben e helyett a mondat helyett a k�vetkezo szerepel: "A meg�rkezett transzportok t�lnyom� r�sz�t halad�ktalanul elg�zos�tott�k."A birkenaui t�bor 3 r�szlegbol �ll. Jelenleg csup�n az I. �s a II. r�szleget fogja k�rbe a "kis orl�nc", mivel a III. r�szleg m�g �p�t�s alatt �ll, lakatlan. Amikor 1944. �prilis elej�n elhagytuk Birkenaut, a t�bor viszonyait az al�bbiak szerint lehet le�rni:

szlov�k zsid�k

t�bbi zsid�

�rj�k

megjegyz�s

I. r�szleg

noi koncentr�ci�s t�bor

kb. 300

kb. 7000

kb. 6000

A 300 szlov�k l�nyon k�v�l tov�bbi 100 l�ny a fo�p�letben �ll alkalmaz�sban

II. r�szleg

a) karant�nl�ger

kb. 2

kb. 200

kb. 800

A k�t szlov�k zsid� egyike blokkfel�gyelo, Dr. Andreas M�ller, Podolinecbol

b) a theresienstadti zsid�k l�gere

-

kb. 3500

-

6 h�napos karant�n-idoszak

c) jelenleg lakatlan

-

-

-

-

d) fol�ger

58

kb. 4000

kb. 6000

-

e) cig�nyl�ger

-

-

kb. 4500

Az odair�ny�tott 16.000 cig�ny marad�ka. Nem dolgoznak. Hal�loz�si ar�nyuk rendk�v�l magas.

f) k�rh�zi barakk

6

kb. 1000

kb. 500

A 6 szlov�k irodai alkalmazott

A szlov�k irodai alkalmazottak neve:

36.832-es sz�m� Walter Spitzer, blokkfel�gyelo Nemsov�b�l,

29.867-es sz�m� Josef Neumann "hullak�p�" Snin�b�l,

44.989-es sz�m� Josef Zelmanovics "szolga",

32.407-es sz�m� Luis Eisenst�dter "tetov�l�" Koromp�r�l,

30.049-es sz�m� Luis Solmann "�rnok" K�zsm�rkr�l,

Chaim Ketz "csel�d" Snin�b�l.

A birkenaui l�ger belso adminisztr�ci�j�t az ezzel megb�zott foglyok l�tj�k el. A foglyokat nem sz�rmaz�si orsz�guknak megfeleloen helyezik el, hanem a k�z�s munkak�r szerint ("kommand�k" szerint). Minden blokkban 5 tiszts�gviselo van:

blokkfel�gyelo (blokkel�lj�r�, Block�ltester),

blokk�rnok (Blockschreiber),

blokk�pol�,

k�t csel�d.

A blokkel�lj�r� feh�r szalagot visel a bal karj�n, ezen a barakk sz�ma l�that�. A barakkban �let �s hal�l ura, �s felelos a barakk rendj��rt. 1944. febru�r v�g�ig a barakkok k�zel fel�nek volt zsid� el�lj�r�ja. Azt�n egy Berlinbol �rkezett rendelkez�s megtiltotta, hogy a zsid�k ezt a hivatalt tov�bbra is bet�lthess�k, ez�rt azut�n lev�ltott�k oket. A tilalom ellen�re m�g ma is 3 szlov�k zsid� t�lti be ezt a tiszts�get.

N�v szerint: Ernest Rosim Zsoln�b�l, a 25-�s sz�m� barakk el�lj�r�ja (takar�t�brig�d �s benzburgi iparosok),

Dr. Andreas M�ller Podolinecbol, a 15-�s sz�m� barakk el�lj�r�ja a karant�nt�borban,

Walter Spitzer, Nemsova, a k�rh�zban l�vo 14-es sz�m� barakk el�lj�r�ja.

A barakk �rnoka a fel�gyelo v�grehajt�ja. O v�gzi a sz�ks�ges pap�rmunk�t, kartot�kot vezet �s nyilv�ntartja a mindenkori l�tsz�mot. A barakk�rnok munk�ja k�l�n�sen feleloss�gteljes. A mindenkori l�tsz�mot k�nos pontoss�ggal kell nyilv�ntartania. A foglyok nem nevekkel, hanem sz�mokkal szerepelnek, �gy nagyon k�nnyen fordulhat elo t�ved�s. Egy ilyen t�ved�s azonban v�gzetess� v�lhat. Ha az �rnok egy adott sz�mot t�ved�sbol halottnak jelent - ez a magas hal�loz�si ar�nyn�l k�nnyen megt�rt�nhet, �s t�nylegesen meg is t�rt�nt -, akkor a hib�t �gy korrig�lj�k, hogy a k�rd�ses sz�m viseloj�t ut�lag val�ban kiv�gzik. Az �tadott jelent�st k�sobb m�r nem lehet kijav�tani, a jelentett sz�mnak hajsz�lpontosan meg kell felelnie a t�nyleges l�tsz�mnak. Az �rnoki poz�ci� val�di hatalommal j�r, sajnos ezzel nagyon gyakran vissza is �lnek.

Az �pol�k �s a barakkszolg�k v�gzik a sz�ks�ges fizikai munk�kat a barakkban. �pol�sr�l term�szetesen sz� sincs.

A "t�bori el�lj�r�" fel�gyeli az eg�sz l�gert. O is fogoly. A jelenlegi birkenaui "t�bori el�lj�r�t" Franz Danischnak h�vj�k, aki (a 11.182-es sz�m�) politikai fogoly a felso-szil�ziai K�nigsh�tt�bol. A t�bori el�lj�r� az eg�sz l�ger korl�tlan ura. Joga van barakkfel�gyeloket �s �rnokokat kinevezni �s lev�ltani, munk�kat kiosztani, stb. Danisch a zsid�kkal szemben is korrekt�l, objekt�ven �s megvesztegethetetlen�l viselkedik.

A t�bori el�lj�r� mellett muk�dik a t�bori �rnok, aki gyakorlatilag a legnagyobb hatalommal rendelkzeik a t�borban. Csak o �ll k�zvetlen kapcsolatban a l�gerparancsnoks�ggal, o veszi �t a parancsokat �s adja �t a jelent�seket. E tev�kenys�ge r�v�n a l�gerparancsnoks�gra bizonyos m�rt�kben befoly�st gyakorolhat. A barakk�rnokok k�zvetlen�l neki vannak al�rendelve, s jelent�seiket neki k�telesek megtenni. Birkenauban a jelenlegi t�bori �rnok Kazimir Gork (a 30.029-es sz�mot viseli) lengyel fogoly, egykoron banktisztviselo volt Vars�ban. Hab�r Gork antiszemita be�ll�totts�g�, de a zsid�knak m�gsem �rt.

Az egyes barakkokat 6-8 SS-barakkvezeto fel�gyeli. Ok v�gzik est�nk�nt a l�tsz�mellenorz�st, �s jelentik a l�ger vezetoj�nek, a Tirolb�l sz�rmaz� Schwarzhuber Untersturmbannf�hrernek. Schwarzhuber r�szeges �s szadista. A l�gervezeto felettese a l�gerparancsnok, aki egyidejuleg az auschwitzi l�ger parancsnoka is. Az auschwitzi t�bor ir�ny�t�s�t is egy l�gervezeto l�tja el, aki Auschwitz �s Birkenau k�z�s l�gerparancsnok�nak van al�rendelve. A jelenlegi l�gerparancsnok neve: H�ss.

A munkacsoportok (itt munkakommand�knak nevezik) parancsnoka a "k�p�", aki a munkaido alatt korl�tlanul rendelkezik a neki al�rendelt foglyokkal. Nemritk�n elofordul, hogy a "k�p�" a munka sor�n meg�l egy foglyot. Nagyobb munkacsoportokn�l t�bb "k�p�" is van. Felett�k �ll a "fok�p�". Kor�bban gyakran voltak "k�p�k" zsid�k is. A fent eml�tett berlini parancs ezt megtiltotta. Egy R�th nevezetu nagymih�lyi zsid� (szerelo) mind a mai napig bet�lti ezt a tiszts�get.

A munk�t n�met szakemberek ellenorzik. Nowakyt 1942. j�nius 14-�n hagytuk el, s Zsoln�n kereszt�l jutottunk el 5 �rakor Zwardonba. Ott kisz�ll�tottak benn�nket, majd megsz�moltak. A transzportot SS-katon�k vett�k �t. Felh�borod�suknak adtak hangot amiatt, hogy k�t napig a szlov�kok nem adtak nek�nk vizet. Tov�bbutaztunk, �s k�t nappal k�sobb Lublinba �rkezt�nk. A 15 �s 50 �v k�z�tti embereket kivagon�rozt�k, a gyerekek �s az idosebbek a vagonokban maradtak. Mi kisz�lltunk. Az �llom�st litv�n SS- katon�k vett�k k�r�l, akik g�ppisztolyokkal voltak felfegyverkezve. Azokat a vagonokat, amelyekben a munkak�ptelenek, gyerekek �s idosek maradtak, lez�rt�k �s tov�bbir�ny�tott�k. Hogy hov�, �s hogy mi t�rt�nt vel�k, nem tudjuk.

Egy SS-szakaszvezeto vette �t a parancsnoks�got az �llom�son, aki azt mondta nek�nk, hossz� �t �ll elott�nk. Aki a csomagj�t mag�val akarja vinni, megteheti. Aki �gy gondolja, hogy nem tudja a csomagj�t maga cipelni, felteheti egy teheraut�ra, a csomagok biztosan meg fognak �rkezni. T�rsaim egy r�sze csomagj�t mag�val vitte, m�g a m�sik r�sze kocsira rakta. Mindj�rt a v�ros m�g�tt egy gy�rat l�ttunk "Bekleidungswerke" felirattal. A gy�r udvar�n vagy 1000 ember �llt sorban, piszkos, cs�kos fegyencruh�ban, szemmel l�that�an eb�dre v�rtak. Ez a l�tv�ny - minthogy felismert�k, hogy zsid�k �llnak elott�nk - nem volt rem�nykelto. Egy dombtetorol megpillantottuk Majdanek barakkt�bor�t, amelyet 3 m�ter magas dr�tker�t�s vett k�r�l.

Alig l�ptem be a l�gerbe, megpillantottam a nagyszombati Maco Winklert, aki felvil�gos�tott arr�l, hogy itt elveszik csomagjainkat �s a ruh�inkat. K�r�l�tt�nk m�r kor�bban �rkezett szlov�k zsid�k �lltak, rongyos rabruh�kban, lekopasz�tva, mez�tl�b vagy facipokben, erosen feldagadt l�bakkal. �lelmiszert �s m�s csek�lys�geket koldultak tol�nk. Amit csak tudtunk, odaatuk nekik, tudva, hogy mindezt �gyis el fogj�k venni tol�nk. Az anyagrakt�rba vittek benn�nket, ahol t�nyleg mindent le kellett adnunk. Onnan fut�l�p�sben egy m�sik barakkba hajtottak benn�nket, ahol teljesen le kellett vetkozn�nk, leny�rtak �s lekopasz�tottak benn�nket. Ut�na rabruh�t, felso �s als� ruhanemut, facipot kaptunk, valamint egy sapk�t.

Engem az �gynevezett II. munkat�borba osztottak be. A teljes l�ger 3 munkar�szlegbol �llt, melyeket dr�tker�t�s v�lasztott el egym�st�l. A II. munkar�szlegben szlov�k �s cseh zsid�kat helyeztek el. K�t napon kereszt�l kiz�r�lag arra oktattak, hogyan kell sapk�nkat k�sz�n�shez emelni, ha egy n�mettel tal�lkozunk. Ezenk�v�l szakad� esoben �r�k hosszat v�geztettek vel�nk sorakoz�si gyakorlatokat.

A barakkok berendez�se teljesen eredeti volt. Itt csak h�rom egym�sra �ll�tott, nagyon hossz� asztal volt. Az asztalok alatt �s