RUDOLF H�SS �R�SBELI TAN�VALLOM�SA A N�RNBERGI PERBEN

�n, Rudolf Franz Ferdinand H�ss vallom el�zetes szab�lyszer� megesket�sem ut�n, �s kijelentem a k�vetkez�ket:

1. Negyvenhat �ves vagyok, �s 1922 �ta az NSDAP tagja. 1934 �ta az SS tagja. 1939 �ta a Waffen-SS tagja. 1934. december 1. �ta tagja voltam az SS-�rk�tel�knek, az �gynevezett hal�lfejes k�tel�knek (Totenkopf Verband).

2. 1934 �ta megszak�t�s n�lk�l tev�kenykedtem a koncentr�ci�s t�borok igazgat�s�ban, �s 1938-ig Dachauban teljes�tettem szolg�latot. Azut�n seg�dtiszt voltam Sachsenhausenben 1938-t�l 1940. m�jus 1-ig, ekkor kineveztek Auschwitz parancsnok�v�. Auschwitzban 1943. december 1-ig parancsnokoltam, �s becsl�sem szerint legkevesebb k�t �s f�lmilli� �ldozatot v�geztek �s irtottak ott ki g�zzal �s el�get�ssel, s legal�bb f�lmilli� halt meg �hen �s betegs�gben, azaz k�r�lbel�l h�rommilli� halottat tesz ki ez �sszesen. Ez a fogolyk�nt Auschwitzba k�ld�tt �sszes szem�lyeknek k�r�lbel�l 70-80 %-a. A t�bbit kiv�logatt�k �s a koncentr�ci�s t�bor �zemeiben rabszolgamunk�ra alkalmazt�k. A kiv�gzett �s el�getett emberek k�z�tt k�r�lbel�l 20.000 orosz hadifogoly volt. (Ezeket kor�bban a Gestapo emelte ki a hadifoglyok b�rt�neib�l.) Ezeket az oroszokat Auschwitzban kiszolg�ltatt�k a Wehrmacht-transzportoknak, amelyeket a Wehrmacht regul�ris tisztjei �s leg�nys�ge vezettek. A t�bbi �ldozat, k�r�lbel�l 100.000 n�met zsid�, �s nagysz�m� holland, francia, belga, lengyel, magyar, csehszlov�k, g�r�g �s m�s orsz�gbeli lakos, t�bbnyire zsid�. (1) Egyed�l Auschwitzban 1944 nyar�n k�r�lbel�l 400.000 magyarorsz�gi zsid�t v�gezt�nk ki.

3. A WVHA (Gazdas�gi Igazgat�si F�n�ks�g) - amelyet Oswald Pohl Obergruppenf�hrer ir�ny�tott - volt felel�s az igazgat�si �gyek�rt, vagyis a koncentr�ci�s t�borok elsz�ll�sol�si, ell�t�si �s orvosi ell�t�si �gyei�rt. Az RSHA (2) megszervez�se el�tt a titkos �llmrend�rs�g (Gestapo) �s a b�n�gyi rend�rs�g birodalmi f�n�ks�ge volt felel�s a letart�ztat�sok�rt, a koncentr�ci�s t�borokba k�ld�s�rt, az ottani b�ntet�sek�rt �s kiv�gz�sek�rt. Az RSHA megszervez�se ut�n ezeket a funkci�kat ugyan�gy gyakorolt�k, mint eddig, de Heydrich, az RSHA f�n�ke �ltal al��rt parancsok alapj�n. Amikor Kaltenbrunner volt az RSHA f�n�ke, a v�d��r�zet, a koncentr�ci�s t�borba k�ld�s, a b�ntet�sek �s a k�l�nkiv�gz�sek �gy�t illet�en Kaltenbrunner vagy M�ller, a Gestapo f�n�ke, Kaltenbrunner helyettese �rta al� a parancsokat.

4. A g�zzal val� t�meges kiv�gz�sek 1941 nyar�n kezd�dtek, �s eg�szen 1944 �sz�ig tartottak. �n szem�lyesen 1943. december 1-ig fel�gyeltem az auschwitzi kiv�gz�sekre, �s a WVHA koncentr�ci�s t�borainak fel�gyelet�ben teljes�tett folyamatos szolg�latom alapj�n tudom, hogy ezek a t�megkiv�gz�sek az el�bb eml�tett m�don folytak le. Minden elg�zos�t�ssal v�grehajtott t�megkiv�gz�s az RSHA k�zvetlen parancs�ra, felel�ss�g�re �s fel�gyelete alatt t�rt�nt. K�zvetlen�l az RSHA-t�l kaptam minden parancsot ezekre a t�megkiv�gz�sekre.

5. 1943. december 1-�n a WVHA D hivatalcsoportja I. hivatal�nak f�n�k�v� neveztek ki, �s ebben a beoszt�sban felel�s voltam az RSHA �s a WVHA igazgat�sa alatt �ll� koncentr�ci�s t�borok k�z�tti �gyek egybehangol�s��rt. Ez volt a beoszt�som a h�bor� v�g�ig. Pohl, a WVHA f�n�ke �s Kaltenbrunner, az RSHA f�n�ke gyakran szem�lyesen tan�cskoztak a koncentr�ci�s t�borokat illet�en, �s szoros sz�beli �s �r�sbeli kapcsolatot tartottak. Kaltenbrunnernek az RSHA-beli irod�j�ban Berlinben 1944. okt�ber 5-�n kimer�t� jelent�st adtam a mauthauseni koncentr�ci�s t�borr�l. Kaltenbrunner a jelent�s r�vid sz�beli kivonat�t k�rte, �s azt mondta, hogy minden d�nt�s jog�t fenntartja mag�nak mindaddig, am�g alkalma nem lesz a jelent�st r�szletesen �ttanulm�nyozni. Ez a jelent�s t�bb sz�z hal�lra�t�lt, �gynevezett "n�vtelen fogoly" munk�ra beoszt�s�val foglalkozott.

6. A zsid�k�rd�s "v�gleges megold�sa" az �sszes eur�pai zsid� teljes kiirt�s�t jelentette. Parancsot kaptam, hogy 1941 j�nius�ban k�nny�tsem meg a kiirt�st. A F�korm�nyz�s�gban abban az id�ben m�g h�rom megsemmis�t� t�bor volt: BELZEC, TREBLINKA �s WOLZEK. Ezek a t�borok a biztons�gi rend�rs�g �s az SD (3) k�l�nleges osztagai al� tartoztak. Megl�togattam Treblink�t, hogy meg�llap�tsam, hogyan hajtj�k v�gre a kiv�gz�seket. A terblinkai t�borparancsnok azt mondta nekem, hogy f�l esztend� alatt 80.000 embert semmis�tett meg. F� feladata a vars�i gett�b�l sz�rmaz� valamennyi zsid� megsemmis�t�se volt. Monoxid-g�zt haszn�lt, �s n�zete szerint m�dszerei nem voltak nagyon hat�konyak. �n teh�t, amikor az auschwitzi megsemmis�t� �p�letet fel�ll�tottam, a Ciklon B-t haszn�ltam, ez krist�lyos�tott ci�n. Egy kis ny�l�son dobtuk be a hal�lkamr�ba. A klimatikus viszonyokt�l f�gg�en h�romt�l tizen�t percig tartott, am�g ez a g�z meg�lte az embereket a hal�lkamr�ban. Tudtuk, hogy mikor haltak meg az emberek, mert elhalt a ki�ltoz�suk. Rendszerint egy f�l �r�ig v�rtunk, miel�tt kinyitottuk az ajt�kat �s elt�vol�tottuk a tetemeket. Miut�n elvitt�k a hull�kat, leh�zt�k gy�r�iket �s kiszedt�k aranyfogaikat.

7. A treblinkai m�dszerekkel szemben tov�bbi t�k�letes�t�sk�nt olyan g�zkamr�kat �p�tett�nk, amelyek egyszerre 2000 embert fogadtak be, m�g a treblinkai t�z g�zkamra csak k�tsz�zat. �ldozatainkat a k�vetkez�k�ppen v�logattuk ki: Auschwitzban k�t SS orvost foglalkoztattunk, akik fel�lvizsg�lt�k a be�rkez� fogolysz�ll�tm�nyokat. A foglyok elmentek az egyik orvos el�tt, aki - mialatt elmentek el�tte - gyors d�nt�seket hozott. A munkak�peseket bek�ldt�k a t�borba. A t�bbieket azonnal a megsemmis�t� telepre k�ldt�k. A kiskor� gyermekeket kiv�tel n�lk�l meg�lt�k, mert fiatal koruk k�vetkezt�ben nem voltak munkak�pesek. A terblinkai m�dszerekkel szemben tett�nk m�g egy jav�t� int�zked�st, ez abban �llt, hogy a treblinkai �ldozatok csaknem mindig tudt�k, hogy pusztul�s v�r r�juk, m�g Auschwitzban megpr�b�ltuk becsapni az �ldozatokat, elhitetve vel�k, hogy tetvetlen�t�sre vissz�k �ket. N�melykor persze felismert�k val�di sz�nd�kainkat, �gyhogy n�h�ny alkalommal l�zong�sok t�rtek ki, �s bizonyos neh�zs�geink t�madtak. Az asszonyok gyakran ruh�ik al� rejtett�k gyermekeiket. De ha a gyermekeket megtal�ltuk, term�szetesen tov�bb�tottuk �s meg�lt�k �ket. Ezeket a megsemmis�t�seket titokban akartuk v�grehajtani, de a szakadatlan hulla�get�sb�l sz�rmaz�, �melyg�st okoz� b�z az eg�sz k�rny�ket �thatotta, �s a k�rnyez� k�zs�gekben minden ember tudta, hogy Auschwitzban megsemmis�t�sek folytak.

8. Idorol id�re k�l�n kezelend� foglyok �rkeztek a helyi Gestapo irod�b�l. Ezeket a foglyokat benzin befecskendez�s�vel �lt�k meg az SS-orvosok. Az orvosoknak azt az utas�t�st adt�k, hogy szokv�nyos hal�loz�si okot t�ntessenek fel, �s eg�szen tetsz�s�kre b�zt�k ennek kiv�laszt�s�t.

9. Id�r�l id�re orvosi k�s�rleteket v�gezt�nk a n�i foglyokon, p�ld�ul steriliz�l�st �s r�kra vonatkoz� k�s�rleteket. Az e k�s�rletekbe belehalt emberek z�m�t m�r el�z�leg hal�lra �t�lte a Gestapo.

10. K�r�lbel�l 1941 m�rcius�t�l 1943 szeptember�ig Rudolf Mildner volt a Gestapo f�n�ke Kattowitzban, �s ebben a min�s�gben a harmadfok� kihallgat�sokat v�gz� auschwitzi politikai oszt�ly vezet�je (4). Gyakran k�ld�tt foglyokat Auschwitzba beb�rt�nz�sre vagy kiv�gz�sre. K�l�nb�z� alkalmakkor felkereste Auschwitzot. A Gestapo-t�rv�nysz�k, az SS- v�rb�r�s�g sokszor �ssze�lt Auschwitzban, �s szem�lyeket hallgatott ki, p�ld�ul sz�kev�ny hadifoglyokat, stb. Mildner gyakran volt jelen ilyen szem�lyek kihallgat�s�n�l, akiket az �t�let �rtelm�ben szok�s szerint Auschwitzban v�geztek ki. Megmutattam Mildnernek az eg�sz auschwitzi megsemmis�t� berendez�st, s � nagy �rdekl�d�st tan�s�tott, mert zsid�kat kellett k�ldenie ter�let�r�l Auschwitzba kiv�gz�sre. (5)

�rtek angolul, mint ahogyan a f�ntebbiekben �ll.

A fenti adatok megfelelnek a val�s�gnak. Ezt a nyilatkozatot �nk�nt �s k�nyszer n�lk�l tettem. A vallom�s �tolvas�sa ut�n al��rtam �s meger�s�tettem. N�rnberg, N�metorsz�gban, 1946. �prilis �t�dik napj�n.

Rudolf H�ss

(1) Eredetileg "zsid�k �s nem-zsid�k egyar�nt" szerepelt a sz�vegben, ez �t van jav�tva "t�bbnyire zsid�"-ra.

(2) Reichssicherheitshauptamt, Birodalmi Biztons�gi F�hivatal.

(3) Sicherheitdienst, Biztons�gi Szolg�lat.

(4) K�z�r�ssal betoldva.

(5) A bekezd�s k�t utols� mondata tint�val kih�zva: "Mildner egy k�l�nleges b�ntet�st vezetett be Auschwitzban, nevezetesen: Egy r�don �tf�zve �sszek�t�tt�k a rab kez�t a bok�j�val. A foglyot ezut�n ver�s k�zben forgatni tudt�k a r�d k�r�l."

N�rnbergi per: PS-3868