H�SS, Rudolf Franz Ferdinand (1900-1947)

N�met SS-tiszt. Fiatalon harcolt az els� vil�gh�bor�ban, majd �n. szabadcsapatokban szolg�lt. 1922-ben bel�pett a n�ci p�rtba. 1923-ban r�szt vett egy politikai gyilkoss�gban. (Egyik b�nt�rsa Hitler k�s�bbi kegyeltje, Martin Bormann volt.) T�z�vi b�rt�nb�ntet�sre �t�lt�k, de csak h�rom �vet t�lt�tt le. 1934-ben az SS tagja lett, a h�bor� v�g�ig k�l�nb�z� koncentr�ci�s t�borokban szolg�lt. 1938-ig Dachauban volt beosztott, 1940-ig Sachsenhausenben seg�dtiszt. 1940. m�jus 1-tol Auschwitz parancsnoka. Gyakorlatilag az � elk�pzel�sei alapj�n �p�tett�k ki az eg�sz t�megpuszt�t�-komplexumot, melybe Eur�pa majd' minden orsz�g�b�l hurcoltak embereket. 1941 nyar�n Himmler k�z�lte vele, hogy a F�hrer elrendelte a "zsid�k�rd�s v�gleges megold�s�t", �s ennek Auschwitz lesz a k�zpontja. H�ss bevezette a Ciklon B-vel val� elg�zos�t�sokat. Saj�t bevall�sa szerint legal�bb 3 milli� ember�let kiolt�sa sz�rad a lelk�n. 1943. december 1. ut�n a koncentr�ci�s t�borok k�z�tti �gyek egybehangol�s�ra l�trehozott hivatal �l�re nevezt�k ki. 1944-ben visszat�rt Auschwitzba, hogy ir�ny�tsa 400.000 magyarorsz�gi zsid� kiirt�s�t. Az akci�t t�bbsz�r is egyeztette Adolf Eichmann-nal, m�g Budapesten is megfordult ez �gyben. A h�bor� ut�n a sz�vets�gesek fogs�g�ba esett. A n�rnbergi per sor�n tan�k�nt hallgatt�k ki, r�szletes �r�sbeli nyilatkozatot �s felt�r� jelleg� vallom�st tett. K�s�bb �tadt�k a lengyel hat�s�goknak. A Krakk�ban lefolytatott t�rgyal�son is elismerte a terh�re r�tt v�dakat, a b�rt�nben pedig meg�rta eml�kiratait. Hal�lra �t�lt�k, Auschwitzban akasztott�k fel, a b�r�s�g �t�let�nek megfelel�en arccal a t�bor fel�.