"Ha �p�leteink, �tjaink, vas�tjaink ronccs� lesznek, �jra f�l�p�thetj�k �ket. Ha v�rosainkat lerombolj�k, a romokb�l �jabbakat �s nagyobbakat �p�thet�nk. Ha fegyveres hatalmunkat felmorzsolj�k, fiainkat f�lnevelj�k akik visszaszerzik uralmunkat. De ha a feh�r faj v�re elromlik �s afrikai v�rrel keveredik, akkor az Egyes�lt �llamok jelenlegi nagys�ga elpusztul �s minden rem�ny hi�baval� a civiliz�ci�ra a negroid Amerika sz�m�ra, mert az afrikaival kevert feh�r v�rt nem lehet vissza�ll�tani vagy megjav�tani."
(Theodore G. Bilbo szen�tor, Mississippi, 1947 �vben)

Ebben a bros�r�ban sz�z t�ny tal�lhat�, melyek t�lnyom� t�bbs�ge k�nnyen f�llelhet� a lexikonok, �vk�nyvek, pszichol�giai sz�veggy�jtem�nyek �s m�s forr�sm�vek lapjain, melyekhez b�rmelyik nyilv�nos k�nyvt�rban hozz� lehet jutni.

A HAZUGS�G

�gyesen elrejtve a sz�z t�ny k�z�tt, az�rt hogy az olvas� motiv�lva legyen a teljes sz�veg olvas�s�ra, egy hazugs�g is van. Nem statisztikai vagy nyelvtani hiba, de egy t�nyleg nevets�ges hiba, amely annyira abszurd, hogy meg�ti az olvas�t, mint az emberi intelligenci�ra ir�ny�tott t�mad�s, �s m�gis olyan hal�losan �rd�gi, hogy ha nem v�laszoln�nk meg, akkor ennek v�gs� �ra kisz�m�thatatlan lenne. Komolyan biztos�tom az olvas�t, hogy sz�nd�kom nem valaki megb�nt�sa vagy gy�l�lete, de a legm�lyebb szeretet az emberis�g ir�nt �s a sz�vb�l j�v� aggodalom annak j�v�j�re n�zve. C�lom nem csal�s, hanem inform�l�s, �s rem�lem, hogy ez a munka seg�teni fog az olvas�nak abban, hogy �jra rendezze �s �jra megvizsg�lja n�zeteit a fajokr�l. .

T�NY #1: A feh�r faj tengereken haj�zott �t, foly�kat tett hasznoss�, Hegyekbe utakat �p�tett, sivatagokat tett lakhat�v�, �s a legpuszt�bb j�gter�letet is gyarmatos�totta. � fedezte f�l a k�nyvnyomtat�st, a cementet, az elektromoss�g hasznos�t�s�t, a rep�l�st, a rak�tatechnik�t, a csillag�szatot, a teleszk�pot, az �rutaz�st, a l�fegyvereket, a tranzisztort, a r�di�t, a telev�zi�t, a telefont, a villanyk�rt�t, a f�nyk�pez�st, a mozg�k�pet, a fonogr�fot, a villamos elemet, az aut�t, a g�zg�pet, a vas�ti sz�ll�t�st, a mikroszk�pot, a sz�m�t�g�pet, �s m�s technikai csod�k milli�it. Sz�mos gy�gyelj�r�st fedezett f�l, hihetetlen kezel�si m�dokat, a tudom�nyos halad�st, stb. Olyan nagyokat adott a vil�gnak mint Szokrat�sz, Aristotel�sz, Pl�t�, Hom�rosz, Tacitus, Julius C�z�r, Nap�leon, H�d�t� Vilmos, Marco Polo, Washington, Jefferson, Hitler, Bach, Beethoven, Mozart, Magellan, Columbus, Cabot, Edison, GrahamBell, Pasteur, Leeuwenhoek, Mendel, Darwin, Newton, Galileo, Watt, Ford, Luther, DaVinci, Poe, Tennyson, �s m�s jelent�s alkot�k ezreit. (37) (39)

T�NY #2: 6,000 �ves ismert t�rt�nete sor�n a fekete afrikai n�ger semmit sem fedezett vagy tal�lt f�l. Nem volt �rott nyelve, sz�v�tt ruh�ja, napt�ra, ek�je, �tja, h�dja, vas�tja, haj�ja, m�r�eszk�ze, vagy ak�r csak kereke. (Jegyzet: Ez a tisztav�r� n�gerre vonatkozik.) Nem ismeretes, hogy valaha is bevetett volna egy darab f�ldet, hogy h�zias�tott volna egyetlen �llatot is (noha sok er�s �s j�l kezelhet� �llat �l k�r�l�tte). A dolgok sz�ll�t�s�nak egyetlen m�dja ismeretei szerint azoknak a fej�n val� vitele. H�zainak �p�t�s�hez soha nem haszn�lt m�st mint sarat, aminek haszn�lat�ra a h�d vagy cick�ny is k�pes (21) (39)

INTELLIGENCIA

T�NY #3: Az amerikai n�gerek IQ-ja �tlagosan 15-20 ponttal marad az amerikai feh�rek intelligenciakv�t�ja m�g�tt. (26) (16) (18) (22)

T�NY #4: Ezeket a fekete/feh�r k�l�nbs�geket minden olyan teszt �jra meg �jra kimutatta, melyeket az US hadserege folytatott b�rmelyik v�rosban, �llamban �s az amerikai k�zoktat�si miniszt�rium a helyi iskol�ban. Ugyanez az ar�ny volt igaz egy negyven �ves id�szakban. (18) (26) (24)

T�NY #5: A 85-�s �tlagos intelligenciakv�t�val csak a n�gerek 16%-a �ri el a 100-as sz�mot, m�g a feh�rek fele el�ri ezt. A n�gerek IQ-ja 10-25%-ig fedi �t a feh�rek�t - az azonoss�ghoz legal�bb 50% lenne sz�ks�ges. (31) (27) (16)

T�NY #6: Feket�kn�l hatszor nagyobb a val�sz�n�s�ge annak, hogy az 50-70-es IQ kateg�ri�ban vannak, azaz a lassan tanul�k (visszamaradottak) k�z� tartoznak, a feh�rekn�l t�zszer nagyobb annak a val�sz�n�s�ge, hogy IQ-juk 130 vagy af�l�tt van. (15) (16) (18) (23)

T�NY # 7: AZ USA korm�ny�nak PACE vizsg�lat�n, mely 100 ezer egyetemi hallgat�t vizsg�lt meg, akiket a j�v� adminisztrat�v vagy polg�ri vezet� �ll�saira k�peznek ki. A j� eredm�nyt el�rtek k�z�tt m�g f�lt�n�bb a feh�rek �s feket�k teljes�tm�nye k�zti k�l�nbs�g: a feh�rek 16%-a 90%-os vagy af�l�tti eredm�nyt �rt el, m�g a n�gerek egy sz�zal�k�nak csak egy �t�de �rte el a 90 %-ot. A feh�r/fekete siker ar�nya 80/1. (27)

T�NY #8: A n�ger �s feh�r gyerekek k�zti k�l�nbs�g n�vekszik a korral, a k�l�nbs�g legnagyobb a k�z�piskol�ban �s az egyetemeken. (31) (26)

T�NY #9:A feh�rek �s n�gerek k�zti k�l�nbs�get �lland�an a k�rnyezeti k�l�nbs�gekkel pr�b�lj�k igazolni. De legal�bb �t tanulm�ny, amely egyenl� a t�rsadalmi-gazdas�gi h�tt�rb�l j�v�ket hasonl�tott �ssze sem jutott l�nyegesen m�s eredm�nyre. Ahogy javul a k�rnyezet, a n�ger teljes�tm�nye javul, de a feh�r� is. A k�l�nbs�g nem cs�kken. (26) S�t, Dr. G.J. McGurknak, a Psychology a Villanovet egyetem pszichol�gia t�rsprofesszor�nak r�szletes kutat�sa kimutatja, hogy az intelligenciak�l�nbs�g feh�rek �s feket�k k�z�tt N�, ha mindk�t faj t�rsadalmi-gazdas�gi h�ttere a k�z�poszt�ly szintj�re emelkedik. (18)

T�NY #10: 1915-ben, Dr. G.W. Ferguson Virgini�ban 1000 iskol�s gyerekb�l indult ki, akiket 5 faji oszt�lyba sorolt, �s szellemi k�pess�geiket tesztelte. �tlagosan a tiszta n�gerek a feh�rek teljes�tm�ny�nek 69.2%-�t �rt�k el. A n�gerek k�tharmada el�rte a feh�rek 73%-�t, a n�gerek fele el�rte a feh�rek 81.2%-�t. A n�gerek negyede el�rte a feh�rek 91.8%-�t. K�rnyezet�k, "el�nyeik" vagy h�tr�nyaik pontosan ugyanazok voltak. (14) Ehhez l�sd (26) 452. oldal

T�NY #11: A hadsereg beta tesztje, amelyben t�bb mint 386 ezer analfab�ta katon�t teszteltek az I. vh sor�n, kimutatt�k, hogy a n�ger sorkaton�k "a hadsereg minden tesztj�n�l als�bbrend�nek mutatkoztak a feh�rekn�l". Tov�bb� teszteket folytattak tiszta n�gereken, mulattokon �s negyedv�r�eken. �gy tal�lt�k, hogy "a feh�rebb csoportok eredm�nyei jobbak". (14)

T�NY #12: Egypet�j� ikrek eset�n, akik k�l�nf�le faji k�rnyezetben n�ttek fel, mutatja, hogy a sz�rmaz�s befoly�sa kb. h�rom az egy ar�nyban meghaladja a k�rnyezet hat�s�t. (41)

T�NY #13:Akkor is, ha a feh�rek �s feket�k h�ttere ugyanolyan ami a csal�d j�vedelm�t �s a gyerekkori lehet�s�geket illeti, a feket�k IQ ar�nya m�g mindig �tlagosan 12-15 ponttal az �sszehasonl�that� feh�rek� alatt marad. Ebben olyan esetek vannak, amikor feh�r sz�l�k fekete gyerekeket adopt�ltak. Lehet hogy IQ-juk megjavult a k�rnyezet hat�s�ra, de m�g mindig k�zelebb vannak biol�giai sz�leikhez, mint adopt�v sz�leikhez. (3) (15) (26)

T�NY #14: Egyenl�sdit hirdet� ideol�gusok gyakran azzal pr�b�lj�k az IQ teszt eredm�nyeit lekicsinyleni, hogy ezek kultur�lisan befoly�solt tesztek. De egyetlen egy sem, sem a NAACP, sem a n�ger k�z�piskol�k sz�vets�ge, sem a NEA nem volt k�pes olyan tesztet kifejleszteni, amelyben a feket�k �s feh�rek eredm�nye azonos lett volna. (15) (42) (3)

T�NY # 15: Az amerikai indi�nok, akik gyakran sokkal rosszabb k�r�lm�nyek k�z�tt �lnek, mint az amerikai n�gerek eg�sz �let�kben, m�gis �lland�an jobb eredm�nyt �rnek el az IQ teszteken a n�gerekn�l. (3) (27)

T�NY #16: A vegyes h�zass�gokb�l j�v� gyerekek IQ szintje a feh�r sz�l��n�l �ltal�ban alacsonyabb (11) (26)

A N�GER AGY

T�NY #17: Sok emberi fajokkal foglalkoz� tanulm�ny hasonl�totta �ssze a feh�rek �s n�gerek agy�t, �s az eredm�nyek szerint a n�ger agy s�lya 8-12%-al alacsonyabb. mint a feh�r agy�. Ilyen tanulm�nyokat �rtak Bean, Pearl, Vint, Tilney, Gordon, Todd, �s m�sok. (23) (27)

T�NY #18: Az agy s�ly�nak k�l�nbs�ge mellett a n�ger agya kevesebbet n� kamaszkor ut�n, mint a feh�r�. Noha a n�ger agya �s idegrendszere gyorsabban �rik, mint a feh�r agy, fejl�d�se hamarabb z�rul le, amely akad�lya a tov�bbi szellemi fejl�d�snek. (22) (27)

T�NY #19: A legk�ls� r�teg vastags�ga a n�ger agy eset�n 15%-al v�konyabb, �s tekerv�nyei �ltal�ban kisebb sz�m�ak �s egyszer�bbek, mint a feh�r agy eset�ben. (9)

T�NY #20: A n�ger agy el�ls� lebernyegei, amelyek az absztrakt okfejt�s k�zpontjai, kisebbek a tests�lyhoz m�rve, kev�sb� tekerv�nyesek �s egyszer�bbek, mint a feh�r agy eset�ben. (9) (27) (23) (22)

ANTROPOL�GIA

T�NY #21: A Homo Sapiens nevet el�sz�r a 18. sz�zadban �lt sv�d botanikus, Linn� K�roly haszn�lta. A "sapien" sz� "b�lcset" jelent. A nevet el�sz�r a feh�r emberrel kapcsolatban haszn�lt�k �s az "eur�pai" rokon �rtelm� szava volt. Ennek eredm�nyek�nt sok k�s�bbi oszt�lyz�stannal foglalkoz� tud�s �s genetikus �gy v�lte, hogy a n�gereket �s m�s fajokat m�s fajba kell sorolni. Darwin "Az ember eredete" c. k�nyv�ben az emberis�g fajait olyan k�l�nf�l�nek �br�zolja, hogy ha �llatokn�l ekkora k�l�nbs�gek �llnak f�nt, azokat m�s fajok �s nemcsak m�s fajt�k k�z� sorolj�k.(39)

T�NY #22: A 'Fajok eredete' c. hatalmas munk�j�hoz Carleton Coon professzor, a fizikai antropol�gusok amerikai bizotts�g�nak eln�ke �s a vil�g legels� genetikusa, a f�ldrajz, anat�mia, genetika, fiziol�gia, fogazat�sszahasonl�t�s, nyelv�szet, archeol�gia �s �sl�nykutat�s ter�let�r�l 300 oldalt �rt �ssze, hogy igazolja elm�let�t a sapiens el�tti fajokr�l. M�s szavakkal a homo erectus m�r fajokb�l �llt, miel�tt a homo sapiens �llapot l�trej�tt volna. (12)

T�NY #23: Dr. Coon szerint m�g a kauk�zusi faj (a feh�rek) fejl�d�tt Eur�p�ban, a n�ger faj Afrik�ban nem fejl�d�tt tov�bb, �s ma 200 ezer �vvel h�tra van maradva a koponyai �s agyi fejl�d�sben. (9)

T�NY #24: A n�ger koponya, a kisebb agyt�rfogat mellett �s a vastagabb koponyacsontok mellett el�re�ll�, azaz az als� arc el�re ir�nyul, mint egy �llat pof�ja. ennek k�vetkezt�ben a n�ger �llkapcsa l�nyegesen hosszabb sz�less�g�hez m�rve, mint a feh�r �llkapcsa. A n�ger als� �llkapcs�nak egyik saj�toss�ga a "majomp�rk�ny" marad�ka, amely egy csontos r�sz r�gt�n a metsz�fog m�g�tt. A majomp�rk�ny a majmok jellemz�je �s hi�nyzik feh�rekn�l. (9) (12) (39)

T�NY #25: A n�ger b�re vastagabb �s val�sz�n�leg jobb a feh�r b�r�n�l, mert megakad�lyozza a bakt�riumok behatol�s�t �s v�di a nap ultraibolya sugarai ellen. (39) (14)

T�NY #26: A n�gerek fekete sz�ne a melanin pigment k�vetkezm�nye, amely a b�r minden r�teg�ben megvan �s m�g az izmokban �s agyban is kimutathat�. (9) (27)

T�NY #27: Egy afrikai fogorvos egy pillant�ssal meg tudja k�l�nb�ztetni a n�ger fog�t a feh�r ember�t�l. (14)

T�NY #28: A n�gerek karja hosszabb test�kh�z k�pest, mint a feh�rek�. Ez, �s sokkal vastagabb combcsontjuk el�nyt jelent a fekete sportol�knak bokszol�skor. A n�gerek l�bsz�r�nak csontozati �s izomzati saj�toss�gai sikeress� tette a n�ger r�vidt�vfut�kat, de nem ez tette sikeress� �ket a hossz� t�vokn�l. (39) (27)

T�NY #29: TOV�BBI K�L�NBS�GEK

T�NY #30: A II. vil�gh�bor�s sor�n v�gzett v�rcsoportvizsg�latok azt sugallj�k, hogy az amerikai n�ger g�n 28%-ban feh�r. Mindez az int�zm�nyes �s t�rsadalmi elk�l�n�l�s, stb. mellett. Jegyezz�k meg, hogy az afrikai n�gerekkel val� �sszehasonl�t�s m�g nagyobb k�l�nbs�geket mutatna a feh�rekkel szemben. (32) (14)

B�N�Z�S

T�NY #31: Feket�k tizenh�romszor gyakrabban k�vetnek el gyilkoss�got, mint feh�rek. Er�szakos b�nt�nyt vagy nemi er�szakot t�zszer gyakrabban. Ezeket a sz�mokat az FBI jelenti, �s �vr�l �vre m�dosulnak, de megb�zhat�an mutatj�k az ut�bbi �vtized tendenci�j�t. (27) (6) (13)

T�NY #32: Az igazs�g�gyminiszt�rium jelent�se szerint a 20 �s 29 �ves k�zti feket�k k�z�l minden negyedik van b�rt�nben vagy f�lf�ggesztett b�ntet�s�t t�lti. (32) (6) (3)

T�NY #33: Noha �k csak az USA lakoss�g�nak 12%-�t teszik ki, �k k�vetik el a meger�szakol�sok �s er�szakos cselekm�nyek fel�t �s a gyilkoss�gok 60%-�t az USA-ban. (32) (27) (6)

T�NY #34: A fekete f�rfiak kb. 50%-�t fogj�k b�rt�nbe vetni komolyabb b�n�k miatt �let�k sor�n. (27)

T�NY #35: 546-szor val�sz�n�bb, hogy egy fekete megt�mad egy feh�ret mint az, hogy feh�r feket�t t�mad meg. (3) (32)

T�NY #36: A fekete er�szakol�k t�bb mint fele feh�r �ldozatot er�szakol meg (54.9%), 30-szor olyan gyakran, mint feh�rek v�lasztanak n�ger �ldozatot. (2) (32) (28)

T�NY #37: Az igazs�g�gyminiszt�rium �vi jelent�se szerint feh�rek az esetek 2.4%-�ban k�vetnek el er�szakot feket�k ellen. A feket�k ezzel szemben t�bb mint az esetek fel�ben. (3)

T�NY #38: New York City-ben egy feh�r eset�ben 300-szor val�sz�n�bb, hogy fekete banda er�szakoskodik vele, mint az, hogy feh�rek band�ja er�szakoskodik egy feket�vel. (32)

T�NY #39: Sokan azzal �rvelnek, hogy a feket�k beb�rt�nz�si ar�nya azt mutatja, hogy a rend�rs�gek a fekete b�n�z�st akarj�k els�sorban lek�zdeni �s ignor�lj�k a feh�rgall�ros b�n�ket. De a feket�k ar�nyukon fel�l k�vetnek el feh�r gall�ros b�n�ket is. 1990-ben feket�ket h�romszor gyakrabban �ltettek le csal�s, hamis�t�s �s sikkaszt�s miatt mint feh�reket. (32) (6)

T�NY #40: Sokan azt hiszik, hogy a b�n�z�s a szeg�nys�g �s az "el�ny�k" hi�ny�nak k�vetkezm�nye. De Columbia ker�lete, ahol a legmagasabb �vi j�vedelmek vannak �s csak Alaszka m�g�tt marad el az egy f�re jut� j�vedelemben, vezet� helyet foglal el az orsz�gban szinte mindenfajta b�n�z�s ter�let�n, k�zt�k rabl�sban, gyilkoss�gban, fokozottan er�szakos cselekm�nyekben �s g�pkocsilop�sban. D.C.-ben van a legszigor�bb fegyverellen�rz�s, a legmagasabb rend�rs�gi kiad�sok, a legnagyobb sz�m� rend�rs�g egy lakosra, a legnagyobb rend�rs�gi jelenl�t �s jav�t� tisztek egy lakosra, �s a legmagasabb beb�rt�nz�si ar�ny. �lland� lakoss�ga 80%-ban feket�kb�l �ll. West Virginia, ahol a legalacsonyabb a b�n�z�s, szeg�ny ter�let, �s itt van az USA legt�bb munkan�lk�lije. Itt jut a legkevesebb rend�r egy lakosra. West Virginia lakosainak 96%-a feh�r. (33)

A FEKETE CSAL�D

T�NY #41 A belv�rosban �l� 16 �s 62 �v k�z�tti fekete f�rfiak 46% -a munkan�lk�li. (27)

T�NY #42: A n�ger gyerekeknek t�bb mint 66% -a sz�letik h�zass�gon k�v�l. Az analfab�t�k ar�nya k�zt�k t�zszer magasabb mint feh�rekn�l. (32) (27)

T�NY #43: A feket�k eset�n n�gy �s f�lszer val�sz�n�bb, hogy szoci�lis seg�lyre szorulnak. (32)

T�NY #44: Az USA-ban �l� fekete f�rfiak t�bb mint 35%-a k�b�t�zik vagy rendszeres alkoholfogyaszt�. (27)

SZ�PS�G

T�NY #45: A journal of Ethnic and Racial Studies c. �js�g 1996 janu�rj�ban "B�rsz�n ir�nti el�szeretet, nemi k�talak�s�g �s nemi v�laszt�s; a g�n kult�ra velej�r�ja?" c�mmel cikk jelent meg, �r�i Peter Frost �s Pierre Van der Herghe, azt �ll�tott�k, hogy minden fajn�l a n�k vil�gosabb sz�n�ek, mint a f�rfiak. 51 t�rsas�g etnogr�fiai adatait haszn�lva �t vil�gr�szr�l, amelyben a kedvelt b�rsz�nr�l nyilatkoztak, azt tal�lt�k, hogy 30 kedvelte a vil�gosabb b�r� n�ket �s 14 kedvelte a vil�gosabb b�r� n�ket �s f�rfiakat. Az indiai, k�nai, braz�liai �s balii kult�ra, valamint az arab �s n�ger a legvil�gosabb n�t tekintik a legszebbnek, �r�k�rv�ny�v� t�ve az elef�ntcsontsz�n� b�r�, pirosarc�, k�kszem�, sz�ke "�szaki ide�lj�t" a n�i sz�ps�gnek, pedig bel�l�k hi�nyzik a genetikai k�pess�g az ilyen el��ll�t�s�ra. A tanulm�ny szerint id�vel minden faj fels�bb oszt�lya vil�gosabb b�r� lett, mint honfit�rsai, mert fokozatosan feh�rebb b�r� n�kkel h�zasodtak az als�bb oszt�lyokb�l. (L�sd #11)

T�NY #46: Az emberi sz�ps�ggel foglalkoz� tudom�nyos kutat�s f�nyk�peket mutatott �s megk�rdezte, hogy mennyire tal�lj�k sz�pnek az illet�t, megmutatta, hogy az �szaki feh�reket tal�lt�k a legszebb embereknek, m�g a feket�k is. A b�r�k f�lsz�l�tott�k a n�z�t, hogy kiz�r�lag "szem�lyes elveik szerint oszt�lyozz�k a sz�ps�get, �s nem az �ltal�nos elvek szerint". A tanulm�ny: "Kor, nem, faj �s a sz�ps�gide�l" eredm�nyeit a pszichol�giai fejl�d�s c. lapb�l, 5. sz�m, 1971 november 5-r�l, 433-439 oldal, adjuk az al�bbiakban vissza:

CSOPORT SZ�PS�GI SZAVAZATOK
CSOPORTOK K�Z�TTI TANULM�NYOKB�L

�t�l� csoport & Legmagasabbra �rt�kelt csoport

        ---------------                           --------------
7 �ves feh�r fi�k             feh�r serd�l� fi�k 
7 �ves fekete fi�k           feh�r serd�l� fi�k 
7 �ves feh�r l�nyok         feh�r serd�l� l�nyok 
7 �ves fekete l�nyok        3 ir�ny� k�t�d�s:  fekete serd�l� l�nyok, feh�r serd�l� l�nyok, feh�r kisl�nyok 
12 �ves feh�r fi�k            feh�r serd�l� l�nyok
12 �ves fekete fi�k          feh�r serd�l� l�nyok 
12 �ves feh�r l�nyok        feh�r serd�l� l�nyok 
12 �ves fekete l�nyok      feh�r serd�l� l�nyok 
17 �ves feh�r fi�k            feh�r serd�l� l�nyok 
17 �ves fekete fi�k           feh�r serd�l� l�nyok 
17 �ves feh�r l�nyok        feh�r serd�l� l�nyok 
17 �ves fekete l�nyok      feh�r serd�l� l�nyok 
Feh�r feln�tt f�rfiak         feh�r serd�l� l�nyok 
Fekete feln�tt f�rfiak       feh�r serd�l� l�nyok 
Feh�r feln�tt n�k             feh�r serd�l� fi�k 
Fekete feln�tt n�k            feh�r serd�l� l�nyok

T�NY #47: Egy k�s�rlet sor�n, ahol fekete gyerekeket egyed�l hagytak fekete �s feh�r bab�kkal, azt tal�lt�k, hogy legt�bbj�k feh�r bab�kkal szeret j�tszani. Ez a vil�gon minden�tt igaz, m�g Tobag�ban is. (32) (22) (23)

AMERIKAI T�RT�NELEM

T�NY #48: A f�ggetlens�gi nyilatkozat, mely a gyakran ism�telt kifejez�st tartalmazza: " ... minden ember egyenl�nek sz�letik ... ", amit Thomas Jefferson �rt le, akinek kb. 200 rabszolg�ja volt akkor, �s soha nem szabad�totta f�l �ket, a mulattokat �s negyedv�r�eket sem. Jefferson szavai biztosan nem vonatkoztak a n�gerekre, akiknek akkor nem volt hely�k az amerikai t�rsadalomban, csak mint tulajdonnak. (27) (38) (31)

T�NY #49: Az alkotm�nyt "Mi a n�p" �rtuk, �s ez "magunknak �s ut�dainknak" aj�nlottuk. Az 55 k�ld�tt, aki Philadelphi�ban tal�lkozott, hogy al��rja az alkotm�nyt, �s a sz�vets�g 13 �llam sz�vets�g�nek minden tagja aki meger�s�tette azt, a feh�r fajhoz tartozott. (38)

WEBSTER 1828-as sz�t�ra az ut�dokat �gy defini�lja (posterity) 1. Lesz�rmaz�k: Gyerekek, azok gyerekei, stb. v�gtelen�l, a faj, mely az �sap�t�l sz�rmazik. 2. �ltal�nos �rtelemben a k�vet� nemzed�ke, ellent�tben az �s�kkel.

T�NY #50: A 14-es kieg�sz�t�s a k�vetkez� okokb�l �rv�nytelen:

T�NY #51: Abraham Lincoln egyenjog�s�t�si nyilatkozata 1862 szeptember�b�l ezt mondta: "S�rgettem a n�gerek koloniz�ci�j�t (vissza Afrik�ba) �s tov�bb fogom s�rgetni. Egyenjog�s�t�si nyilatkozatom ehhez a tervhez csatlakozik (kolonializ�ci�). K�t k�l�nf�le feh�r faj sz�m�ra sincs hely Amerik�ban, nemhogy k�t k�l�nf�le sz�n� faj sz�m�ra, mint feket�k �s feh�rek. Nem tudok nagyobb z�rzavart elk�pzelni, mint a n�ger beleolvad�s�t t�rsadalmi �s politikai �let�nkbe mint egyenl� felet. H�sz �ven bel�l b�k�sen kolonializ�ljuk a n�gert, olyan k�r�lm�nyek k�z�tt, hogy f�l tud emelkedni a maga erej�b�l az emberis�ghez. Itt ezt soha nem tudja megtenni. Soha nem tudjuk azt az ide�lis egys�get el�rni, melyr�l ap�ink �lmodtak egy idegen als�bbrend� faj milli�ival, akik k�zt�nk vannak, �s akik asszimil�ci�ja sem nem lehets�ges sem nem k�v�natos." (27)

T�NY #52: Lincoln egy olyan kieg�sz�t�st javasolt az alkotm�nyhoz, amely a kongresszusnak megadta volna a jogot, hogy visszasz�ll�tsa a szabad n�gereket Afrik�ba. 1862 augusztus 15-�n a kongresszus t�bb mint f�l milli� doll�rt szavazott meg erre a c�lra. N�gerek ezreit sz�ll�tott�k vissza, mikor Lincolnt lel�tt�k. (27)

WASHINGTON D.C.

T�NY #53: District of Columbi�ban, ahol kb. a lakosok 70%-a fekete, az USA-ban t�bb ter�leten vezet:

PORTUG�LIA

T�NY #54: A feh�rek lakta Portug�lia n�gy �vsz�zad alatt a vil�g egyik leggazdagabb �s leghatalmasabb orsz�g�v� lett. Nagy kereskedelmi �s tenger�szeti ereje volt, nagy gyarmatai voltak �zsi�ban, Afrik�ban �s Amerik�ban. Tenger�szei els�kk�nt fedezt�k fel Nyugatafrik�t �s n�ger rabszolg�k sz�zait hozt�k vissza. 1550-re, mikor Portug�lia a leghatalmasabb volt, lakoss�g�nak egytizede volt fekete *. M�ra Portug�lia lakoss�ga, melyet mint Eur�pa egyik leghomog�nebbj�t �rj�k le, mag�ba sz�vta a n�ger g�neket. 1975-ben elvesztette minden k�ls� ter�let�t. Munk�sai Eur�p�ban a legrosszabbul fizetettek, k�zt�k a legmagasabb ar�ny� az analfabetizmus, �s magas a gyermekhal�loz�s. A m�v�szet, irodalom, tudom�ny �s filoz�fia ter�n az "�j" Portug�lia szinte semmit sem produk�lt az ut�bbi sz�z �vben �s sok szempontb�l Eur�pa egyik legelmaradottabb n�pe. *Jegyezz�k meg, hogy az USA n�ger lakoss�ga kb. 13%.(27)

HAITI

T�NY #55: Haiti k�zt�rsas�g, A nyugati f�lteke egyetlen teljesen n�ger k�zt�rsas�ga szint�n a legszeg�nyebb nyugati orsz�g. Itt a legalacsonyabb a v�rhat� �letkor, a legmagasabb az analfabetizmus, a legkisebb a fejenk�nti nyomtatv�nyfogyaszt�s, a legalacsonyabb az egy lakosra jut� nemzeti term�k �s a legkisebb a politika stabilit�s m�rt�ke is. (27)

T�NY #56: Haitinak valaha sokat �g�r� volt a j�v�je. 1789 el�tt mint feh�r uralom alatt �ll� francia gyarmat, San Domingo (Haiti) olyan gazdag, vagy gazdagabb volt, mint a 13 amerikai gyarmat egy�ttesen. Haitit tartott�k a francia gyarmatbirodalom "legszebb gy�m�ntj�nak", �s val�ban, ez volt a leggazdagabb gyarmata a vil�gnak. 40 ezer feh�r �s 27 ezer f�lszabad�tott mulatt lakta, �s 450 ezer fekete rabszolga, term�keny kl�m�ja �s j� talaja r�v�n ell�tta eg�sz Franciaorsz�got �s f�l Eur�p�t cukorral, k�v�val �s gyapottal. De 1791-ben a francia korm�ny elrendelte, hogy a mulattoknak is szavazati joguk van �s hamarosan egy m�sikat, amely minden rabszolg�t f�lszabad�tott. Az eredm�ny v�res polg�rh�bor� lett, amelynek sor�n az eg�sz feh�r lakoss�got (40 ezer franci�t) lem�sz�roltak, az utols� asszonyt �s gyereket is. Nemi er�szak, lefejez�s �s csonk�t�s volt napirenden.(22) (23)

T�NY #57: Miut�n a feket�k kiirtott�k 1804-ben a feh�r lakoss�got, Haiti Santo Domingo r�sze maradt 1844-ig, amikor �n�ll� "k�zt�rsas�gg�" lett. 1844 �s 1915 k�z�tt csak egy Haiti eln�k fejezte be korm�nyz�s�t norm�lis k�r�lm�nyek k�z�tt. 14-et a hadsereg l�zad�sa mozd�tott el, egyet f�lrobbantottak, egyet megm�rgeztek, �s egy m�sikat darabokra t�pett a cs�csel�k. 1908 �s 1915 k�z�tt a forradalmak �s gyilkoss�gok olyan gyorsan k�vett�k egym�st, hogy az Egyes�lt �llamok katonai beavatkoz�sa volt sz�ks�ges a rend helyre�ll�t�s�ra. Ez 1915-t�l 1934-ig tartott. Ezut�n 12 �vig egy mulatt elit uralkodott, majd a fekete hadsereg �jtra �tvette az ir�ny�t�st 1946-ban. Az�ta teljes m�rt�k� korrupci� �s politikai gyilkoss�gok jellemzik az orsz�got. (23)

INDIA

T�NY #58: India negroid n�peit nagym�rt�k� feh�r inv�zi�k ig�zt�k le 5000 �ve, elind�tva egy civiliz�ci� f�lemelked�s�t, majd hanyatl�s�t, ahogy a nem feh�r t�megek besz�vt�k a feh�r megsz�ll�kat. Ezut�n, kb. Kr. el�tt 1800-ban �jra �rj�k j�ttek �szaknyugatr�l, �s most egy z�rt kasztrendszert alap�tottak, ("varna" jelent�se sz�n), mely feh�r vezet�s alatt �llt, �s amely a hindu vall�s alap�t� r�sze lett. A faji kevered�s tilos volt, �s hal�lb�ntet�s j�rt �rte. (5) (37)

T�NY #59: Az �rja uralkod� oszt�ly vezet�s�vel a klasszikus indiai nagy kult�r�v� vir�gzott ki, ahol a filoz�fia, k�lt�szet, tudom�ny, matematika �s irodalom magas szint� volt. Az orsz�g vir�gkor�t �lte.

T�NY #60: A kasztrendszer 2000 �vig f�nnmaradt (tal�n hosszabban, mint b�rmely m�s civiliz�ci� hasonl� faji �sszet�tel mellett). De v�g�l a kasztok kezdtek megsz�nni a fajkevered�s miatt �s a mai id�kre szinte egyetlen tiszt�n feh�r sem maradt meg. (39) (37) (10)

T�NY #61: Ma India 834 milli� lakosa 150 k�l�nf�le nyelvet �s t�jsz�l�st besz�l. Ha kev�s az es� egy �vben, �vente 2 �s 6 milli� k�zt hal meg �hhal�l miatt. India sz�let�si ar�nya a legmagasabb �zsi�ban, fejenk�nti j�vedelme a vil�gon a legalacsonyabbak k�z� tartozik, az analfabetizmus k�zel 70%-os. (35) (33)

EGYIPTOM

T�NY #62: Az �si Egyiptomot Mediterran kauk�zusiak (feh�rek) alap�tott�k Kr. e. 4500-ban. Egyiptom nagys�g�nak ideje Kr. e- 3400 �s Kr.e. 1800 k�z�tt volt, melyet nagyszer� �p�t�szet, piramidok, templomok, a matematika �s m�szaki tudom�nyok ismerete jellemzett, melyeknek maradv�nyai ma is l�that�ak. A feh�r egyiptomiak �tt�r�k voltak az orvostudom�ny, a k�mia, a csillag�szat �s a jog ter�n. Sok esetben teljes�tm�nyeik p�ratlanok voltak. (37) (39) (21)

T�NY #63: De 3400 k�r�l Egyiptom civiliz�ci�ja a N�lus foly� ment�n terjeszkedett, melynek sor�n kapcsolatba ker�ltek a d�len lak� fekete n�biaiakkal. elkezdt�k a feket�ket rabszolg�nak haszn�lni, �s Egyiptom lett a t�rt�nelem els� kever�t�gelye. (39) (10) (14)

T�NY #64: A n�ger v�r az egyiptomi t�rsadalom minden r�teg�ben helyet kapott alulr�l f�lfel�. A rabszolg�kat apr�nk�nt f�lszabad�tott�k , ezek politikailag egyenl�k lettek �s a korm�nyban is �ll�sokat foglaltak el. (10) (37)

T�NY #65: Tut f�ra� idej�n (Kr. e 1370-1352) az uralkod� oszt�lyok is elkorcsosultak �s Egyiptom el�kezdett lecs�szni a lejt�n. Ma a valaha hatalmas Egyiptom egy teljesen harmadik vil�gbeli orsz�g, elvesztette m�v�szet�t, orvostudom�ny�t, �p�t�szeti k�pess�g�t �s helyzet�t a vil�g �gyeinek int�z�s�n�l. (10) (37)

Azt az abszurd h�r, hogy az �si Egyiptom a n�ger zsenialit�s term�ke volt, ma sz�les k�rben oktatj�k iskol�kban. Noha a tud�sok tudj�k, hogy ez szemenszedett hazugs�g, igazolj�k a csal�st �gy gondolva, hogy ez n�velni fogja a fekete gyerekek "�nbecs�l�s�t".

D�LAFRIKA
(Megjegyz�s: Ezek a t�nyek er�sen meg fognak v�ltozni most, hogy D�lafrika fekete uralom al� ker�lt.)

T�NY #66: A feh�rek sokkal r�gebben �lnek D�lafrik�ban mint a n�gerek. T�bb mint h�romsz�z �ve laknak feh�r telepesek D�lafrik�ban, kb. olyan r�gen, mint Eur�paiak �lnek �szakamerik�ban. M�g 150 �vvel azut�n, hogy az els� telepeket �p�tett�k Fokv�ros k�r�l, a 19. sz�zad kezdet�n, 500 m�rf�ld�n bel�l nem voltak a ter�leten n�gerek. A feket�k k�s�bb v�ndoroltak oda K�z�pafrik�b�l val�sz�n�leg a rabszolgakeresked�k ellen menek�lve vagy �h�ns�g miatt. Val�j�ban D�lafrika n�ger lak�inak t�bbs�ge m�s orsz�gokban sz�letett. (29) (8) (14)

T�NY #67: D�lafrika messze a legfejlettebb orsz�g �s a leggazdagabb Afrik�ban, itt termelik a f�ldr�sz �sszterm�keinek 75%-�t. Majdnem teljesen �nell�t�, �gyhogy bojkottok nem befoly�solj�k gazdas�g�t t�lzottan. A legt�bb afrikai orsz�g f�gg D�lafrik�t�l. D�lafrika korm�nya a nyugati parlament�ris demokr�cia elvei alapj�n m�k�dik �s fajilag a szigor� elk�l�n�l�s h�ve. D�lafrik�ban a feket�knek teljes �nkorm�nyzatuk van saj�t ter�leteiken. (29) (8) (14)

T�NY #68: Noha D�lafrik�t �lland�an kritiz�lja a vil�g fajelk�l�n�t� politik�ja miatt, a feket�k jobban �lnek itt, mint m�s afrikai orsz�gokban, �s gyorsan �s eg�szs�gesen szaporodnak. A feh�r ember fizeti a feket�k j�l�ti k�lts�geinek 87%-�t. Ebben benne vannak az �lelem, a ruh�zkod�s, az tan�t�s, a lak�s, az oktat�s �s az eg�szs�g�gyi kiad�sok, s�t a nyugd�jak is. (14)

T�NY #69: D�lafrikai feket�k ezrei tanulnak f�iskol�n �vente, t�bb mint h�romszor annyian, mint Afrika �sszes t�bbi orsz�g�ban egy�ttv�ve. Minden fekete gyerekhez olyan k�zel van az iskola, hogy gyalog mehet oda. Afrika legnagyobb k�rh�za mely szinte kiz�r�lag feket�ket kezel, �s havonta t�bb mint 1800 oper�ci�t v�gez, D�lafrik�ban van. (14)

T�NY #70: A D�lafrikai feket�knek t�bb aut�ja van, mint a Szovjetuni� �sszes lakos�nak. (29)

T�NY #71: D�lafrik�nak t�bb fekete orvosa, jog�sza, szakmunk�sa �s milliomosa van, mint a vil�g t�bbi r�sz�nek egy�ttv�ve. (8)

T�NY #72: A k�r�lm�nyek val�ban olyan "rosszak" D�lafrik�ban, hogy az orsz�gnak hatalmas probl�m�t jelent az illeg�lis fekete bev�ndorl�s, �s egy milli� illeg�lis munk�s dolgozik ott. (14) (29)

IZLAND

T�NY #73-75: Izland, a vil�g egyetlen csak feh�r orsz�g�nak van a legmagasabb �r�stud� ar�nya, 100%. Az orsz�g leh�lt vulk�nmagm�n van, �s a sarkk�rt�l d�lre fekszik. Nincs szene, f�t�anyaga, nincsenek �sv�nykincsei, term�szeti kincsei, �s haj�zhat� foly�i. A ter�let 75%-a lakhatatlan �s a f�ldnek csak 1%-a m�velhet�. Ez Eur�pa legfiatalabb n�pe �s a vil�g legelszigeteltebb orsz�ga. Ennek ellen�re Izlandon a m�sodik legmagasabb a v�rhat� �letkor a vil�gon �s az �letsz�nvonal �s a j�vedelem a vil�g legmagasabbjainak egyike. Nagyon j� az orvosi ell�t�s �s a nyilv�nos k�zleked�s Izlandon. Szinte minden csal�dnak van telefonja. Mikor elv�gzi a k�z�piskol�t, minden Izlandi �t nyelvet tud. (33)

MARTIN LUTHER KING

T�NY #75-77: 1977 janu�r 31-�n Martin Luther King FBI akt�j�t lez�rta a b�r�s�g �s 2027-ig lez�rva foggja tartani, mert, ahogy feles�ge mondta, "ez t�nkretenn� a j�h�r�t". Ezekben az iratokban �ll�t�lag a legbizarrabb nemi perverzi�kr�l �s homoszekszualit�sr�l van sz�, �s annak bizony�t�ka, hogy Kinget szovjet k�mek k�zvetlen�l ir�ny�tott�k �s a kommunista p�rt p�nzelte.

T�NY #78: A Wall Street Journal (1990 nov. 9-�n) nyilv�noss�gra hozta, hogy a Stanford Egyetem szerkeszt�i, akik King pap�rjaival foglalkoztak r�g�ta tudj�k, hogy King 1955-ben a bostoni egyetemen szerzett doktori disszert�ci�j�t m�s tanulm�nyokb�l illetve v�gz�s di�kok munk�ib�l m�solta.

T�NY #79: Martin Luther King gyakran �lvezte prostitu�ltak szolg�ltat�sait �s egyh�za p�nz�b�l fizette �ket. A kongresszus m�gis megszavazta, hogy King sz�let�snapja nemzeti �nnep legyen, legt�bb helyen Columbus napja vagy Washington sz�let�snapja helyett.

T�NY #80: A sz�vets�ges �llamok szinte minden �llama meg�nnepli King napj�t, �s szinte minden v�rosban van King sug�r�t vagy King v�rosk�zpont. De a k�zv�lem�nykutat�s eredm�nyei azt mutatj�k, hogy szinte minden polg�r leszavazn� Kingre val� eml�kez�st, ha lehet�s�ge ny�lna erre. (41)

VEGYES

T�NY #81: Az afrikai f�ldr�sz, tal�n a vil�g leggazdagabb f�ldr�sze csak a vil�gkereskedelem 3%-�ban vesz r�szt. (27)

T�NY #82-84: Szinte minden n�gernek, aki a sporton �s zen�n k�v�l m�s ter�leten vezet� �ll�sban vol feh�r �sei is voltak: Fredick Douglas, W.E.B. Dubois, Booker T. Washington, George Washington Carver, Alex Hailey, Thurgood Marshall, Bryant Gumbell, Colin Powell, Carl Rowan, Ed Bradley, Doug Wilder, stb. Dr. E.B. Reuter szerint " . . . A n�ger faj sikeres �s ismert k�pvisel�i legal�bb tizenh�rom tizennegyed r�szben kevert v�r� emberek. " (27) (21)

T�NY #85: 50-szer nagyobb a val�sz�n�s�ge, hogy egy feket�nek szifilisze van, mint egy feh�rnek. (32)

T�NY #86: K�tszer annyi feket�t mint feh�ret dobnak ki szolg�lati v�ts�g miatt az US hadseregb�l (32)

T�NY #87: Ha egy feh�r n� n�gerrel szeretkezik, 15-sz�r nagyobb az es�lye hogy AIDS-et kap, mintha ezt feh�rrel teszi. (US j�rv�nyellen�rz� hivatal)

T�NY # 89-92: 195-ben az amerikai iskol�k sz�nvonala a vil�gon a legjobb volt. Sz�b� elemek javasolt�k, hogy az iskol�knak t�rsadalmi jav�t� szerep�k is legyen, ne csak oktat�. A legfels�bb b�r�s�g elrendelte az amerikai oktat�s sz�nvonal�nak er�teljes cs�kkent�s�t, hogy led�ntse a t�rsadalmi g�takat. 30 �v alatt az amerikai iskol�k sok p�nzt �ltek az er�ltetett integr�ci�ba, kv�t�kba �s buszoztat�sba. (Kev�s ember veszi �szre, hogy milyen dr�ga a buszoztat�s. Az �vi k�lts�gek t�zmilli�rd doll�rra is r�ghatnak. 1990-ben egyed�l csak Kalifornia �vi 500 milli� doll�rt k�lt�tt integr�ci�ra. Sok iskolaker�let k�lts�gvet�s�nek t�bb mint negyed�t k�lti sz�ll�t�sra. Csak Milwaukeeben egyetlen iskola�vben a szem�lyzet 30 ezer �r�t ford�tott annak kisz�m�t�s�ra, hogy milyen faj� tanul�k milyen iskol�kba j�rjanak.) Az eredm�nyek? A mai di�kok a vil�gsz�nvonal als� fel�n vannak a tudom�nyok �s a matematika ter�n, az amerikai feln�ttek 40%-a gyakorlatilag analfab�t�nak tekinthet�, �s a standardiz�lt tesztek folyamatosan cs�kkentett�k mind a feh�rek mind a feket�k sz�nvonal�t. Ma az �tlagos feh�r m�g mindig 200 ponttal t�bbet �r el a kombin�lt SAT-on mint az �tlagos fekete. Az amerikaiak hosszabb ideig tanulnak mint b�rmely m�s orsz�g lak�i �s eredm�nyeik rosszabbak. Minden f� amerikai v�ros ad�bev�tele jelent�sen cs�kkent a feh�rek menek�l�se miatt, hogy elker�lj�k a faji z�n�kat. 1983-ban, miut�n majdnem k�t nemzed�ken �t folytatt�k a faji k�s�rleteket, hogy egyenl�s�get hozzanak l�tre, az oktat�si miniszt�rium egyetlen tanulm�nyt sem tudott bemutatni, amely kimutatta volna, hogy a feket�k jobban tanuln�nak, mint a kever�s el�tt. (25) (20) (32)

T�NY #93: Fekete Afrik�ban az �tlagos uralkod� 7 h�napig uralkodik. (22) (27) (7)

T�NY #94: 1995-ben az USA egyetemi hallgat�i egyharmada nem feh�r lesz �s 5 �llam iskol�iban a feh�rek kisebbs�gben lesznek. (32)

T�NY #95: Dr. William Shockley, a tranzisztor Nobel d�jas feltal�l�ja �s a Stanford egyetem ismert genetikusa azt mondta: "Az amerikai n�gerek milyens�g�nek f� oka sz�rmaz�suk, �s ez nem jav�that� a k�rnyezet semmif�le v�ltoztat�s�val.".

T�NY #96: 1930-ban a vil�gnak kb. 33%-a volt feh�r. Ma az UN becsl�se szerint a vil�g lakoss�g�nak csak kb. 9.5%-a kauk�zusi (feh�r). A sz�zal�k �lland�an esik. (34) (27)

T�NY #97: Minden fajnak egyenl� k�pess�ge van a tanul�sra �s a civiliz�ci�hoz val� hozz�j�rul�sra, �s a k�l�nbs�gek oka az el��t�let �s a rasszizmus. A t�ny, hogy a civiliz�ci�val feh�rb�r�eket hoznak kapcsolatba, kiz�r�lag a v�letlen �s a szerencse k�vetkezm�nye. a fajok megk�l�nb�ztet�s�re ir�nyul� minden k�s�rlet a paranoia �s a gy�l�let m�ve. meg kell akad�lyoznunk minden kutat�st ebben az ir�nyban �s azon kell dolgoznunk, hogy a vil�g fajok, nemzetek n�lk�li �s harm�ni�val teli helly� v�ljon. (?)

T�NY #98: 1988-ban az USA-ban 9,406 esetben er�szakolt meg fekete feh�r n�t, �s kevesebb mint t�z esetben er�szakolt meg feh�r f�rfi n�ger n�t. (32)

T�NY #99:Raymond Cattellnek az "intelligencia �s nemzeti eredm�nyek" c. k�nyve sz�m�ra h�rom kiv�l� amerikai tud�s hasonl�totta �ssze a nemzetek �tlagos IQ-j�t, �s �vta azokat, akiknek n�pess�ge cs�kken� intelligenci�t mutatott. Az amerikai fajok k�l�nb�z� sz�let�si ar�nyainak figyelembe v�tel�vel arra a k�vetkeztet�sre jutottak, hogy az amerikai intelligencia gyorsan cs�kken. (21)

T�NY #100: Az amerikai ad�fizet�k 2.5 trilli� doll�rt fizettek a feket�k t�mogat�s�ra 1960 �ta. (6)

T�NY #101: ID�ZETEK "A n�gerek durva nemt�r�d�ms�ge soha nem fedezett f�l semmif�le hat�sos v�delmi vagy puszt�t� fegyvert. �gy t�nik, hogy k�ptelenek b�rmif�le nagyobb m�ret� korm�ny vagy h�d�t�s megtervez�s�re. Szellemi k�pess�geik nyilv�nval� alacsonyabbrend�s�g�t f�lfedezt�k �s kihaszn�lt�k a m�rs�kelt �ghajlat lak�i." --Edward Gibbon, ismert t�rt�n�sz, a "r�mai birodalom hanyatl�sa �s buk�sa" c�m� m� �r�ja (V.III, 277 oldal) "Ha n�gert l�tsz, minden romlik k�r�l�tte, �s ahol feh�ret l�tsz, k�r�l�tte minden javul.";--Robert E. Lee, Thomas H. Carter, t�bornoknak. 1965 m�jus�ban

IRODALOM