Richard Harwood
T�nyleg 6 milli�an haltak meg?

1. V�gre a val�s�g.
El�sz�
Bevezet�s
A hazaszeretetett�l val� elriaszt�s
2. N�met zsid�politika a II. vh. el�tt
A zsid�k 'megsemmis�t�snek' nevezt�k a kiv�ndorl�st
A cionista politika vizsg�lata
3. N�met zsid�politika a II. vh. kit�r�se ut�n
Ellens�ges k�lf�ldiek bez�r�sa
A kiv�ndorl�s m�g mindig el�nyben van.
4. A n�pess�g �s a kiv�ndorl�s
H�rom milli� zsid� Eur�p�ban.
Az orosz zsid�kat evaku�lt�k
Hat milli� nem igaz, mondja a semleges Sv�jc
Lehetetlen a sz�let�si ar�ny ilyen m�rv� n�veked�se
5. A hat milli�: Bizony�t�s iratokkal
Fantasztikus t�lz�sok
A bizony�t�kok hi�nya
A Wannsee-konferencia
Kicsavart szavak �s alaptalan felt�telez�sek
6. A N�rnbergi perek
A jogi alapt�telek figyelmen k�v�l hagy�sa
K�nz�ssal kicsikart vallom�sok
A Wisliceny nyilatkozat
A k�l�n�tm�nyek (Einsatztruppen)
Az Ohlendorf per
A k�l�n�tm�nyek tetteinek elferd�tett be�ll�t�sa
Az Oswald Pohl per
Hamis bizony�t�kok �s csal� �ll�t�sok esk� ut�n.
A sz�vets�ges v�dak hiteltelenek.
7. Auschwitz �s a lengyelorsz�gi zsid�s�g
Egyre t�bb milli�
Auschwitz: Egy szemtan� jelent�se


Thies Christophersen

A Vars�i gett�
Hirtelen el�ker�lt t�l�l�k
8. N�h�ny memo�r a koncentr�ci�st�borokb�l
Kommunista eredet
Terhel� eml�kez�sek
Treblinkai hazugs�gok
Nagy p�ld�nysz�mban eladott hazugs�g
M�toszok gy�jtem�nye
9. A koncentr�ci�st�borok l�nyege �s �llapotok a koncentr�ci�st�borokban h�bor� idej�n
'Hal�lt�borok' a vasf�gg�ny m�g�tt
Csek�lyebb vesztes�g
Emberi felt�telek
Elker�lhetetetlen k�osz
Hamis�tott f�nyk�pek
10. A zsid�k �s a koncentr�ci�st�borok: a V�r�skereszt jelent�se
A V�r�skeresztes csomagokat zsid�k kapt�k
A n�pirt�sra nincs bizony�t�k
Nem mindenkit intern�ltak.
11. V�gre a val�s�g: Paul Rassinier m�ve


Paul Rassinier

A g�zkamra-csal�s
A hat milli�s hazugs�got visszautas�tjuk.
Kiv�ndorl�s: A v�gmegold�s
Hatalmas csal�s
V�gk�vetkeztet�s
Bek�pzelt m�sz�rl�s
12. Komment�rok a 'Val�ban hat milli�an haltak meg'-r�l.

1. V�gre a val�s�g

"Az�rt kellett kremat�riumokat berendezn�nk, hogy azoknak a foglyoknak a hull�j�t el�gess�k, akik fert�z�ses betegs�gekben haltak meg. �s ebb�l fonnak nek�nk k�telet, hogy azon akasszanak f�l minket" Heinrich Himmler

A zsid� vil�gkongresszus k�pvisel�ivel folytatott besz�lget�se alkalm�b�l 1944-ben.

Richard Harwood �r� �s a m�sodik vil�gh�bor� politikai �s diplom�ciai k�rd�seiben szakember. Ezid�szerint a Londoni Egyetem alkalmazottja. Harwood �r �rdekl�d�se Paul Rassinier befoly�sa alatt fordult a h�bor�s b�n�k fel�. Rassinier �r nagy m�v�nek sok h�l�val tartozik ez a kis k�tet. A szerz� e pillanatban az 1945-46-os perek feldolgoz�s�val foglalkozik.

A magyar kiad�s el�szava.

A fenti m� Angli�ban nagy felt�n�st keltett. Colin Wilson, angol �r� a k�vetkez� megjegyz�st tette a m�re: " Ha valami t�nyleg nem stimmel �s a t�nyeket elt�lozt�k, akkor nem szabad f�ln�nk, a val�s�got megkeresni �s felsz�nre hozni. Az a v�lem�nyem, hogy hazugs�gok, akkor is, ha nemes �gy szolg�lat�ban �llnak, nem haszn�lnak senkinek." (Books & Bookmen, 1975 febru�rj�ban).

Ez a k�nyvet els�sorban a magyar fiataloknak aj�nljuk, akiket 55 �ve hazugs�gok alapj�n nevelnek fel �s akiknek m�g a gyermekeit is ilyen szellemben k�v�nj�k felnevelni. Ezzel a k�nyvvel kez�be kapja a val�s�g fegyver�t a b�ke, halad�s �s szabads�g el�r�s�re.

Bevezet�

A k�vetkez� fejezetekben az �r� k�ts�get kiz�r�an bebizony�tja, hogy az az �ll�t�s, hogy a II. vh sor�n hat milli� zsid� egy hivatalos n�met kiirt�si politika k�vetkezm�nyek�nt halt meg, teljesen alaptalan. Ez az eredm�ny, mely manaps�g bizonyos k�r�kben nem k�v�natos, egy el��t�letekt�l mentes vizsg�lat eredm�nye. A vizsg�lat kiindul�pontja az volt, hogy egyr�szt egy ilyen m�rt�k� vesztes�g statisztikai lehet�s�ge k�ts�ges, m�sr�szt pedig az, hogy ebb�l az �ll�t�lagos vesztes�gb�l politikai t�k�t kov�csoltak. Ennek a k�rd�snek az alapos tanulm�nyoz�sa engem arr�l gy�z�tt meg, hogy ez az �ll�t�s nemcsak t�lz�s, hanem a h�bor� ut�ni propaganda kital�ci�ja.

Val�j�ban a r�mh�rterjeszt�s nem �j. A 20-ik sz�zadban minden konfliktushoz hozz�j�rult �s minden bizonnyal hozz� is fog. Az I. vh alatt a n�meteket azzal gyan�s�tott�k, hogy belga csecsem�ket esznek, valamint azzal, hogy ezeket a sz�rakoz�sb�l a leveg�be dobj�k �s a bajonettj�kkel fogj�k �jra fel �ket. �ppen �gy azt is �ll�tott�k a britek, hogy a n�met hader� egy 'testgy�rat' tart fenn, amelyben az elesettek test�t f�zik, hogy abb�l glicerint �s m�s vegyi anyagokat csin�lnak. A cs�sz�ri hadsereg becs�let�nek megs�rt�se. A h�bor� ut�n azt�n visszasz�vt�k a v�dakat.

A House of Commons (k�pvisel�h�z) nyilv�nos k�zlem�ny�ben a brit k�l�gyminiszter bocs�natot k�rt a n�metek becs�let�nek megs�rt�se miatt. A becs�lets�rt�s a h�bor�s propaganda eszk�ze volt.

A II- vh. ut�n nem adtak le hasonl� k�zlem�nyt. S�t, a r�mh�rterjeszt� propaganda arr�l, hogy hogyan kezelte a n�met megsz�ll�s a zsid�kat, ahelyett hogy az id�k folyam�n cs�kkent volna, ink�bb n�vekedett, mind m�rgez�s�g�ben, mind a r�ms�gek katal�gus�nak sokoldal�s�g�ban.

Olcs� �s r�miszt� k�nyveket idegeket felkorb�csol� k�pekkel nyomnak ma is a nyomdag�pek, melyek folyamatosan mes�lik a koncentr�ci�s t�borokr�l a mes�ket, amelyekben nem kevesebb mint 6 milli� ember lelte hal�lat. A k�vetkez� oldalak megmutatj�k, hogy a fenti �ll�t�s a legnagyobb mese �s a legsikeresebb becsap�s. Itt pr�b�lunk egy fontos k�rd�sre v�laszt adni: mit�l fejl�d�tt a II. vh. r�mmes�je annyira m�sk�nt mint az els� vil�gh�bor��?
Mi�rt vont�k vissza az I. vh r�mmes�it mik�zben a II vil�gh�bor��it ma hangosabban ism�telgetik mint r�gen? Lehet, hogy a 6 milli� zsid� t�rt�nete politikai c�lt szolg�l, vagy ak�r politikai zsarol�sra szolg�l?
Ami a zsid� n�pet illeti, ez a f�lrevezet�s felbecs�lhetetlen �rt�k�. Minden emberfajta �s minden n�p szenvedett a II. vh idej�n, de senki sem h�zott ebb�l annyi hasznot, mint a zsid�k. Az �ll�t�lagos hatalmas szenved�s, mely �ket �rte, hamarosan szimp�ti�v� v�ltozott a zsid�k orsz�ga ir�nt, melyre �k olyan r�gen v�gytak. A brit korm�ny keveset tett a II. vh ut�n, hogy a zsid� bev�ndorl�st Palesztin�ba megakad�lyozza, pedig azt el�z�leg illeg�lisnak nyilv�n�tott�k. Az sem tartott sok�ig, hogy a coinist�k a brit korm�nyt�l Palesztin�t elvett�k �s Izrael �llamot megalap�tott�k. Figyelemrem�lt� t�ny, hogy a zsid� n�p a II. vh ut�n mint gy�ztes kisebbs�g l�pett sz�nre.
Dr. Max Nussbaum, Berlin kor�bbi f�rabbija 1953 �prilis 11-�n mondta: "A zsid� n�p poz�ci�ja a vil�gon - a nagy vesztes�g ellen�re- t�zszer er�sebb mint 20 �ve volt". Becs�letes m�don m�g hozz� lehet adni, hogy ez az er� gazdas�gilag tov�bb n�vekedett a hat milli� �ll�t�lagos meggyilkol�sa kapcs�n. K�ts�gk�v�l ez minden id�k legsikeresebb �s legt�bbet fiadz� r�mmes�je.

1973-ig a nyugatn�met korm�ny 36 milli�rd DM-et fizetett. Ebb�l a legt�bbet Izrael �llam kapta (amely a II. vh idej�n m�g nem l�tezett), amellett egy�ni zsid� k�vetel�k is kaptak bel�le.

A hazaszeretetett�l val� elriaszt�s

Az �ll�t�snak, hogy a II. vh-ban hat milli� zsid� halt meg, sokkal tov�bbmutat� jelent�s�ge van a brit n�p �s m�s eur�pai n�pek sz�m�ra, mint amennyi el�nyt a zsid� n�pnek hozott. �s itt j�n a k�rd�s magja: Mi�rt a nagy hazugs�g? Mi a c�lja? Els�sorban arra haszn�latos, hogy mindenf�le hazaszeretetet vagy nacionalizmust cs�r�j�ban elfojtson. Ha a brit n�p vagy b�rmely m�s eur�pai n�p megk�s�rel patriotikusan viselkedni �s a nemzet �sszetart�saval a nemzeti �llam t�l�l�s�t egy olyan korban biztos�tani, amelyben a nemzeti �llam t�l�l�se vesz�lyeztetve van, ezt azonnal 'neon�cizmusnak' szidj�k. Mert ugye a nemzeti szocializmus nacionalista volt, "�s mi mindannyian tudjuk, hogy mi t�rt�nt akkor- hat milli� zsid�t semmis�tettek meg!". Am�g ez a m�tosz �l, a n�pek ezzel a rabszolgal�nccal lesznek lel�ncolva. A nemzetek k�z�tti tolerancia �s meg�rt�s gondolat�t az Egyes�lt Nemzetek veri a fej�nkbe, m�g a hazaszeretet, a nacionalizmus, a szabads�g �s f�ggetlens�g egyetlen garanciaja, meg lesz sz�ntetve. �gy fenyeget a cionista oldal az 'Auschwitz' sz�val, amikor az a c�lja, hogy a nemzeti �ntudatot elnyomja �s megsemmis�tse. Manvell �s Fraenkel, a zsid� �r�p�r teszi ezt vil�goss� a k�vetkez�k�ppen: "Az eur�pai �s Amerikai feh�r fajok az �vsz�zadok folyam�n magukat mint uralkod� n�pet tekintett�k. A huszadik sz�zad, Auschwitz sz�zada tette az els� l�p�st a sokfaj� partnerviszony elismer�s�re.". Mindenki csod�lja a zsid� n�p siker�t, ahogy az az �vsz�zadok folyam�n �s m�g ma is a saj�t faj�t tiszt�n tartotta �s tartja. Ebben a f�rads�gukban er�sen t�mogatja a zsid�kat a hat milli� meseje, amely m�toszk�nt h�zza al� a nagyobb zsid� szolidarit�s sz�ks�gess�g�t. Sajnos, ez a hazugs�g m�s n�pekn�l ennek az ellenkez�j�t hozta. Ezek harcra �s �nmaguk fenntart�s�ra k�ptelenek lettek.

A k�vetkez� oldalak c�lja a val�s�g kimond�sa. A kit�n� amerikai t�rt�n�sz, Harry Elmer Barkes �rta: "A k�s�rlet, a megsemmis�t�s-k�rd�snek egy felel�s, objekt�v �s val�s�gh� vizsg�latat elind�tani, ... biztosan a legk�ts�gesebb feladata annak a t�rt�n�sznek, aki ezt ma teszi." Ennek a nagy feladatnak a kapcs�n a t�rt�neti val�s�got hozzuk el�t�rbe �s a hazugs�g nyom�s�t sz�ntetj�k meg, �gyhogy azt�n szabadon n�zhet�nk szembe a r�nk les� vesz�lyekkel.

Richard E. Harwood.

2. N�met zsid�politika a II. vh. el�tt

Adolf Hitler N�metorsz�ga, joggal vagy jogtalanul abb�l indult ki, hogy a zsid�k nem t�rv�nytisztel�k �s a n�pk�z�ss�g moh� �s tulajdonra koncentr�l� elemei. Azonk�v�l a kultur�lis dekadencia hajt�er�i. Mindezt a n�met n�pre n�zve nagyon eg�szs�gtelennek tartotta, mivel a Weimari k�zt�rsas�g idej�n (1919-1933) a zsid�k nagyon nagy hatalomra tettek szert �s nagy befoly�suk volt a jog, a p�nz�gyek, a sajt�, a m�di�k, a film �s a sz�nh�z ter�n, pedig csak a n�met lakoss�g 0.5%-�t tett�k ki. A t�ny, hogy Marx K�roly zsid� volt, �s az, hogy a Rosa Luxemburg �s Karl Liebknecht t�pus� zsid�k szerepe a n�met forradalmi mozgalmakban meghat�roz� jelent�s�g� volt, hozz�j�rult ahhoz, hogy a n�cikat a zsid�k hatalmas nemzetk�zi szerep�r�l �s kommunista ir�nyzatair�l meggy�zze.

Hogy a n�meteknek ez az �ll�spontja a zsid�kkal szemben helyes vagy helytelen volt, vagy hogy a t�rv�nyes l�p�sek ezekkel szemben jogos vagy jogtalan volt, itt nem k�pezi vita t�rgy�t. Mi kiz�r�lag azzal a t�nnyel foglalkozunk itt, hogy a n�cik sz�m�ra ennek a probl�m�nak a megold�sa abb�l �llott, hogy a zsid�k befoly�s�t a nemzet t�bbi r�szeire cs�kkentse, r�szben t�rv�nyek �tjan, els�sorban �s mindenekel�tt azonban azzal, hogy kiv�ndorl�sra b�tor�tsa �ket fel. 1939-ig a n�met zsid�k nagy r�sze kiv�ndorolt, mindannyian vagyonuk nagy r�sz�vel egyetemben. Sohasem �s semmilyen m�don nem terveztek a n�ci vezet�k a zsid�kkal szemben n�pgyilkoss�got.

Zsid�k a kiv�ndorl�st 'megsemmis�t�snek' nevezt�k.

Nagyon jelent�s, hogy bizonyos zsid�k nagyon gyorsan �gy hat�roztak, hogy ezt a belpolitik�t megsemmis�t�snek nevezz�k. 1936-ban Lion Furchtwanglernek megjelent egy n�metellenes propagandak�nyve: 'A s�rga folt: 500 000 n�met zsid� kiirt�sa' c�men (P�rizs, 1936), �s ez ennek tipikus p�ld�ja. A val�s�ggal ellent�tben az els� oldalt�l kezdve a zsid�k megsemmis�t�s�r�l besz�l, �s a kiv�ndorl�st a n�met zsid�k 'fizikai megsemmis�t�s�nek' nevezi. �pp�gy, a n�ci koncentr�ci�st�borokat a n�pirt�s lehet� eszk�zeinek tekinti �s itt k�l�n�sen arr�l a Dachauban intern�lt 100 zsid�r�l esik sz�, akikb�l 60 m�r 1933 �ta ott volt. Egy m�sik p�lda a n�met-zsid� kommunista, Hans Beimler m�ve: 'N�gy h�t Hitler hal�los kuty�i karm�ban: A n�ci hal�lt�bor, Dachau', amelyet 1933 elej�n New-Yorkban adt�k ki. Beimlert marxista kapcsolatai miatt tart�ztatt�k le, de m�r 3 h�nap m�lva szabadon engedt�k. � �ll�tja, hogy Dachau hal�lt�bor volt. Az NDK h� kommunist�knak a Hans-Beimler rendet adta jutalmul.

Az a t�ny, hogy fajilag vagy politikailag elfogult szem�lyek n�ciellenes n�pirt�spropagand�t m�r olyan korai id�kben terjesztettek, egy szellemileg f�ggetlen olvas�ban �vatoss�got kell hogy �bresszen, ha ilyen t�rt�neteket hall a h�bor� idej�b�l. A zsid� kiv�ndorl�s b�tor�t�s�t nem szabad a h�bor� el�tti koncentr�ci�st�borok c�lj�val �sszekeverni. Ezeket arra haszn�ltak, hogy politikai ellenfeleket �s bomlaszt�kat - els�sorban liber�lisokat, szoci�ldemokrat�kat �s kommunist�kat intern�ljanak, melyek k�z�l n�h�nyan zsid�k voltak, mint pl. Hans Beimler. A Szovjetuni� rabszolgasorban tartott milli�i mellett a n�met koncentr�ci�s t�borok lak�inak sz�ma igen csek�ly volt. Reitlinger szerint 1934 �s 1938 k�z�tt 20000 k�r�l mozgott �s a zsid�k sz�ma 3000 alatt. (Az SS - Egy nemzet alibije (Alibi einer Nation) London, 1956, 253 oldal).

A cionista politika vizsg�lata

A n�cik kiv�ndorl�si politik�ja nem mindig ir�nyult negat�v �rtelemben a kiutas�t�sra, hanem a modern cionizmus alapelemeivel volt �sszhangban. A 20. sz�zad politikai cionizmus�nak alap�t�ja, Theodor Herzl, eredetileg Madagaszk�rt v�lasztotta ki a zsid�k k�z�s haz�j�nak. Ezt a lehet�s�get a n�cik komolyan tanulm�nyozt�k. A nemzeti szocialista p�rt egyik f� terv�v� tett�k �s egy p�rtbross�r�ban �gy is fogalmazt�k meg a c�lt. Ez azt jelenti, hogy Izrael �jj�sz�let�se zsid� �llamk�nt nem akcept�lhat�, mivel ebb�l �r�k�s h�bor� �llna el� az arab vil�ggal, amely emiatt sz�tszakadna. Ez �llt el� ma. Eredetileg nem a n�metek javasoltak a zsid�k kiv�ndorl�sat Madagaszk�rra, hanem a lengyel korm�ny fontolta meg a tervet a saj�t zsid� lakoss�g�t illet�leg. �s 1937-ben Michael Lepeckit zsid� k�pvisel�k k�s�ret�ben Madagaszk�rra k�ldt�k hogy ott vizsg�lj�k meg ezt a tervet.

A n�cik 1938-ban a Schacht tervvel kapcsolatban hoztak els� javaslataikat a Madagaszk�r megold�sra. G�ring javaslatara Hitler beleegyezett abba, hogy a n�met birodalmi bank eln�k�t, Dr. Hjalmar Schachtot Lord Bearsted �s a New-Yorki Mr. Rublee zsid� k�pvisel�kkel val� t�rgyal�sra Londonba k�ldje. (Reitlinger, a v�gmegold�s, London 1953, 20. oldal). A terv abb�l �llott, hogy a n�met zsid�k vagyon�t egy nemzetk�zi k�lcs�n biztons�g�t szavatoland� befagyasztott�k volna, hogy a zsid� kiv�ndorl�st Palesztin�ba lehet�v� tegy�k. Schacht 1939 janu�r 2-�n tett a tervr�l Hitlernek jelent�st Berchtesgadenban. A terv nem val�sult meg, mert a britek a finansz�roz�s felt�teleivel nem �rtettek egyet. G�ring 1938 november�ben egy gy�l�sen ismertette a tervet, ahol ismertette, hogy Hitler a zsid�k Madagaszk�rra val� kitelep�t�s�t tervezi. (ugyanott, 21. oldal). Decemberben a francia k�l�gyminiszter, Georges Bonnet elmondta Ribbentropnak, hogy a francia korm�ny szint�n 10 ezer zsid� kiv�ndorl�s�t tervezi Madagaszk�rra.

Schacht 1938-as Palesztina javaslata el�tt m�r 1935-ben folytak megbesz�l�sek azzal a c�llal, hogy a n�met zsid�k m�s Eur�pai orsz�gokba v�ndoroljanak ki. Ezek a terveknek a cs�cspontja 1938 j�lius�ban az Eviani konferencia volt, de 1939-ben a zsid�k Madagaszk�ri kiv�ndorl�sa l�pett el�t�rbe. T�ny az is, hogy Helmut Wohltat a n�met k�l�gyi hivatalt�l Londonban folytatott t�rgyal�sokat egy korl�tozott m�ret� zsid� kiv�ndorl�sr�l Rodezi�ba �s Brit Guine�ba. Amikor azonban G�ring 1939 janu�r 24-en a birodalmi bel�gyminiszternek, Frick �rnak meg�rta, hogy egy k�zponti zsid� kiv�ndorl�si hivatal megalap�t�s�t elrendeli �s Heydrichet a birodalmi biztons�gi f�hivatalb�l azzal b�zza meg, hogy a zsid� probl�m�t 'kiv�ndorl�s �s ki�r�t�s' eszk�zeivel oldja meg, akkor kezdt�k meg a Madagaszk�r tervet komolyan megvizsg�lni.

A n�met birodalmi korm�ny �lland� f�radoz�sa a zsid�k elt�vol�t�sa �rdek�ben a n�met birdalomb�l abban cs�csosodott, hogy a n�met birodalom 600 000 zsid� lakos�b�l 400 000 kiv�ndorolt, Ausztria �s Csehszlovakia zsid� lakosaib�l pedig 480 000, ami ott j� k�zel�t�ssel a teljes zsid� lakoss�gnak felelt meg. Ez ut�bbi a Berlini, B�csi �s Pr�gai zsid� kiv�ndorl�si hivatalokon kereszt�l folyt le. Ezeket Adolf Eichmann, a zsid� k�rd�s tanulm�nyoz�s�ra fel�ll�tott iroda vezet�je rendezte be. A n�meteknek abban az esetben aggodalmat okozott, hogy Eichmann Ausztri�ban kik�pz�t�bort rendezett be, ahol fiatal zsid�knak mez�gazdas�gi ismereteket oktattak, hogy k�s�bb �ket Palesztin�ba csemp�ssz�k. (Manvell �s Fraenkel, SS �s Gestapo, 6. oldal). Ha Hitlernek a legcsek�lyebb sz�nd�k�ban �llott volna a zsid�kat megsemmis�teni, akkor mi�rt hagyta, hogy t�bb mint 800 000 tulajdon�nak nagy r�sz�vel egyetemben a birodalom ter�let�t elhagyja, avagy mi�rt foglalkozott volna a Madagaszk�r tervvel? Azt is fogjuk a k�s�bbiekben l�tni, hogy ezenk�v�l a kiv�ndorl�si politika m�g a h�bor� idej�n is meggondol�s t�rgy�t k�pezte. Mindenek el�tt azonban a Madagaszkar terv, amelyet Eichmann 1940-ben Franciaorsz�g eleste ut�n a francia gyarmat�gyi miniszt�rium szak�rt�ivel megbesz�lt, amikor ennek a gyarmatnak az �tad�sa ehhez egy gyakorlati javaslat volt.

3. N�met zsid�politika a II. vh. kit�r�se ut�n

A h�bor� kit�r�se ut�n a zsid�k helyzete l�nyegesen megv�ltozott. Nem nagyon ismert, hogy a vil�g zsid�s�ga �nmag�t a m�sodik vil�gh�bor� idej�n h�bor�s f�lnek nevezte �s ezzel a n�meteknek nemzetk�zi t�rv�nyek �rtelm�ben joga volt a zsid�kat, mint egy ellens�ges hatalom polg�rait intern�lni. 1939 szeptember 5-en a legfels� cionista vezet�, Chaim Weizman a vil�g zsid�s�g�nak a nev�ben N�metorsz�gnak h�bor�t �zent, amennyiben kinyilv�n�totta, hogy 'a zsid�k Nagybritannia oldal�n �llnak �s a demokrat�k oldal�n fognak harcolni. ... A zsid� �gyn�ks�g k�sz azonnal a zsid� emberanyag �s technikai lehet�s�gek valamint seg�ts�g haszn�lat�r�l meg�llapod�sokat k�tni.' (Jewish Chronicle (zsid� kr�nika) 1939 szeptember 8-�n).

Ellens�ges k�lf�ldiek bez�r�sa

Ezzel minden zsid� a n�met birodalom ellens�geinek seg�t� er�k�nt volt kinyilv�n�tva, �s ez�rt kezdte Himmler �s Heydrich a lefogat�sokat. Fontos itt megjegyezni, hogy az Egyes�lt �llamok �s Kanada m�g azel�tt jap�n �llampolg�rokat �s jap�n sz�rmaz�s� �llampolg�rokat b�rt�nszer� t�borokba intern�lt�k, miel�tt a n�metek az eur�pai zsid�kkal szemben ugyanazokat a biztons�gi rendelkez�seket alkalmazt�k volna. Ezenfel�l a jap�n sz�rmaz�s� amerikaiak eset�ben nem l�tezett egy, Weizman�hoz hasonl� illoyalit�si nyilatkozat. A b�r h�bor�k idej�n a britek is intern�ltak b�r asszonyokat �s gyerekeket an�lk�l, hogy valaki is megv�dolta volna �ket, hogy a b�rokat akarattal kiirtott�k.

A zsid�k intern�l�sa a megh�d�tott ter�leteken a n�met �ll�spont szerint k�t c�lt szolg�lt. Az els� a nyugtalans�g �s forradalmak megel�z�se.Himmler 1942 okt�ber 11-en Mussolini tudom�s�ra hozta, hogy a n�met politika a zsid�kkal szemben n�met biztons�gi meggondol�sok miatt megv�ltozott. Arr�l panaszkodott, hogy a megsz�llt ter�leteken zsid�k ezrei folytatnak partiz�nh�bor�t, szabot�zsakci�kat k�vetnek el �s k�mkednek. Ezt az �ll�spontj�t egy hivatalos szovjet inform�ci� meger�s�ti, m�gpedig a Raymond Arthur Daviesnek adott, amely szerint a megsz�llott ter�leteken nem kevesebb mint 35 000 zsid� viselt Tito partiz�nh�bor�j�ban h�bor�t. Ennek k�vetkezm�nyek�nt sz�ll�tott�k a zsid�kat z�rt ter�letekre valamint N�metorsz�gi intern�l�t�borokba, �s 1941 m�rciusa ut�n a lengyelorsz�gi Generalgouvernment ter�let�re.

Ahogy a h�bor� haladt, a politika abba az ir�nyba fejl�d�tt, hogy az intern�lt zsid�k munkaerej�t a fegyveripar sz�m�ra hasznos�ts�k. A munkaer�probl�ma nagyon fontos, ha az �ll�t�lagos megsemmis�t�si politik�ra gondolunk, mert az ut�bbi egyed�l logikai okokb�l a munkaer�, id� �s energia �rtelmetlen fecs�rl�s�t jelenten� �ppen akkor, amikor egy k�tfrontos h�bor�ban harcoltak a t�l�l�s�rt. Biztos, hogy a zsid� k�nyszermunka gondolata Oroszorsz�g megt�mad�sa ut�n el�t�rbe l�pett a kiv�ndorl�ssal szemben.

Hitler �s Horthy Mikl�s 1943 �prilis 17-i megbesz�l�s�nek protokollj�b�l nyilv�nval�, hogy Hitler Horthyt szem�lyesen k�rte, 100 000 magyar zsid�t a Luftwaffe (l�gier�) '�ld�z�-vad�sz-program'-j�nak t�mogat�s�ra rendelkez�sre bocs�tani, �spedig akkor, amikor N�metorsz�g leveg�b�l val� bomb�z�sa meger�s�d�tt.(Reitlinger, A v�gmegold�s, Berlin, 1956, 478. oldal). Ez akkor t�rt�nt, amikor a n�metek �ll�t�lag m�r a zsid�kat megsemmis�tettek, de Hitler k�r�se vil�gosan mutatja annak a s�rg�ss�g�t, hogy a munkaer�k sz�m�t megn�velj�k.

Ezzel a programmal egyhangban lettek a koncentr�ci�st�borok iparvid�kek. Minden t�borban, ahol zsid�k vagy egy�b nemzetekhez tartoz� egy�nek voltak intern�lva, voltak n�met ipartelepek- a Buna Gumigy�r Bergen-Belsenben, a Siemens elektronikac�g Ravensbr�ckben, az IG Farben Industrie Auschwitzban. Sok esetben a munk��rt �n. t�borp�nzben fizettek, amely�rt az intern�ltak �lelmiszert v�s�rolhattak a t�bor �zleteiben. A n�metek megpr�b�ltak az intern�l�t�borokb�l a lehet� legnagyobb teljes�tm�nyt kihozni, amely teljes ellent�tben �ll valamif�le megsemmis�t�si tervvel. Az SS gazdas�gi �s szervez�hivatal, amelyet Oswald Pohl vezetett, feladata volt, hogy a koncentr�ci�st�borok a legnagyobb ipari termel�kk� v�ltak.

A kiv�ndorl�s m�g mindig el�nyben van.

Figyelemrem�lt� t�ny, hogy a n�cik a kiv�ndorl�si politikat m�g j�val a h�bor� kezdete ut�n is t�mogattak. Franciaorsz�g megh�d�t�sa 1940-ben lehet�v� tette a Birodalmi korm�nynak, hogy komoly t�rgyal�sokat kezdjenek a franci�kkal abb�l a c�lb�l, hogy az eur�pai zsid�s�got Madagaszk�rba v�ndoroltass�k ki. Luther k�l�gyi �llamtitk�r 1942-b�l keltezett memoranduma hozza nyilv�noss�gra, hogy a t�rgyal�sokat � vezette 1940 j�liusa �s novembere k�z�tt, �s hogy azokat a franci�k fejezt�k be. Luther oszt�ly�nak egy 1940. aug. 15-i k�rlevele mutatja, hogy ennek a n�met tervnek a r�szleteit Adolf Eichmann dolgozta ki, mivel az � helyettese, Dennecker �rta al�. Eichmannt augusztusban b�zt�k meg, a terv r�szleteinek a kidolgoz�s�ra �s Dannecker feladata volt, az ehhez sz�ks�ges vizsg�latokat Madagaszk�rr�l a francia gyarmat�gyi miniszt�riumban beszerezni. (Reitlinger, A v�gmegold�s, 77. oldal). az 1940 augusztus 15. el�tti javaslatok c�lja az volt, hogy egy eur�pai bankkonzorcium 4 milli� zsid� kiv�ndorl�sat egy f�zisprogrammal finansz�rozza.

Luther 1942-es memoranduma mutatja, hogy Heydrich Himmler beleegyez�s�t ehhez a programhoz 1942 augusztus�nak v�g�n megkapta �s ezt a tervet G�ringnek terjesztette el�. A tervben Hitler egyet�rt�se 1942 j�nius 17-e el�ttr�l is benne volt, mivel az � tolm�csa, Schmidt, Hitler megjegyz�s�t Mussolininak leford�totta, hogy 'Madagaszk�ron egy Izrael �llamot lehetne alap�tani'.

Noha a francia f�l 1940 december�ben a Madagaszk�rr�l foly� t�rgyal�sokat befejezte, Poliakov, a World Centre of Contemporary Jewish Documentation (Az id�szer� zsid� dokument�ci� vil�gk�zpontja) igazgat�ja elismeri P�rizsban, hogy a n�met f�l ezt a tervet tov�bbra is figyelemmel k�s�rte �s Eichmann m�g 1941 ut�n is foglalkozott vele. A h�bor� folytat�d�sa, els�sorban az Oroszorsz�gi inv�zi� miatt azonban a terv kivitelezhetetlenn� v�lt �s 1942 febru�r 10-en azt jelentett�k a k�l�gyi hivatalnak, hogy a tervet ideiglenesen feladj�k.

Ez az utas�t�s, melyet Rademacher �tk�ld�tt a k�l�gyi hivatalhoz, az�rt k�l�nlegesen fontos, mert megmutatja, hogy a 'v�gmegold�s' kifejez�s csak a zsid�k kitelep�t�s�t tekintette c�lj�nak, �s ez�rt a zsid�k �tsz�ll�t�sa a keleti gett�kba �s a koncentr�ci�s t�borokba, mint pl. Auschwitzba nem volt m�s, mint a kitelep�t�s ir�ny�nak a megv�ltoztat�sa. Az utas�t�s �gy hangzott: 'A Szovjetuni�val val� harc m�s lehet�s�geket teremtett a kitelep�t�sre. Ez�rt hat�rozta el a vez�r, hogy a zsid�kat nem Madagaszk�rra telep�ti ki, hanem keletre. Madagaszk�rt ez�rt a k�vetkez�kben nem kell a v�gmegold�s szempontj�b�l figyelembe venni.' (Reitlinger, ugyanott, 79 oldal).

Ennek a kitelep�t�snek a r�szleteit egy h�nappal kor�bban fektett�k le a Wannsee konferenci�n, amelyet a tov�bbiakban vizsg�lunk meg.

Reitlinger �s Poliakov azt �ll�tj�k teljesen megalapozatlanul, hogy mivel a Madagaszk�r terv nem megval�s�that�, a n�metek �gy sz�ks�gszer�en a 'megsemmis�t�sre' gondoltak. Viszont egy h�nappal k�s�bb, 1942 m�rcius 7-�n Goebbels egy memorandumot �r a Madagaszk�r terv jav�ra (Maenvoll �s Fraenkel, Dr. Goebbels, London, 1960, 165. oldal). A k�zbens� id�t illet�en azonban egyet�rtett azzal, hogy a zsid�kat keletre telep�tik. Goebbels k�s�bbi memorandumai hangs�lyozz�k a keleti (azaz a lengyelorsz�gi Generalgouvernemantba) �ttelep�t�s fontoss�g�t �s k�l�n�sen az ottani k�nyszermunka fontoss�g�t emelik ki. Miut�n az �ttelep�t�s politik�ja elindult, a zsid� munkaer� kihaszn�l�sa a terv l�nyeges eleme volt. Az el�z�ekben mondottak r�vil�g�tanak, hogy a v�gmegold�s sz�t mind Madagaszk�rra mind a keleti ter�letekre alkalmaztak �s az a zsid�k deport�ci�j�t (�ttelep�t�s�t) jelentette.

M�g 1944 m�jus�ban is hajland�k voltak a n�metek egy milli� zsid� kiv�ndorl�s�t enged�lyezni. Err�l a javaslatr�l �rt Alexander Weisberg, az ismert szovjet-zsid� tud�s, akit a szt�lini tisztogat�s sor�n deport�ltak, k�nyv�ben: (Joel Brand t�rt�nete, K�ln, 1956). Weisberg, aki a h�bor� idej�n Krakk�ban volt, pedig abb�l indult ki, hogy �t a n�metek koncentr�ci�st�borba fogjak z�rni, elmondja, hogy Himmler szem�lyes utas�t�s�ra Eichmann Budapest zsid�s�g�nak el�lj�r�j�t, Joel Brandot Isztambulba k�ldte, hogy a sz�vets�geseknek f�laj�nlja, hogy egy milli� zsid� kiutaz�s�t a h�bor� kell�s k�z�p�n megengedik. Ha az ember a 'megsemmis�t�s-�r�knak' hinne, akkor 1944 m�jus�ban aligha lett volna m�g 1 milli� zsid� �letben. A Gestap� bevallotta, hogy az ez�ltal el��ll� sz�ll�t�si probl�ma a n�met hader� forr�sait nagyon megterheln�, de megengedn�k a kitelep�t�st, ha az�rt 10 000 teherkocsit kapn�nak, melyeket kiz�r�lag az orosz fronton haszn�ln�nak. Sajnos a terv nem val�sult meg, mert a britek azt hittek, hogy Brand vesz�lyes n�ci k�m �s Kair�ban b�rt�nbe z�rt�k, m�g a sajt� az aj�nlatot vesz�lyes n�ci tr�kkk�nt kezelte. M�g Churchill nyilv�nosan panaszkodott a magyarorsz�gi zsid�k kezel�se miatt, mondv�n, hogy 'ez a legnagyobb �s legsz�rny�bb b�ntett, amely a vil�gt�rt�nelemben lej�tsz�dik', de elmondta Chaim Weizmannnak, hogy az aj�nlat elfogad�sa �rul�s lenne orosz sz�vets�gesei ellen. B�r a terv direkt nem val�sult meg, m�gis vil�gosan mutatta, hogy valaki, aki 'teljes megsemmis�t�st' tervez, egy milli� zsid� kiv�ndorl�s�t nem engedn� meg �s vil�gosan mutatja, hogy mekkora fontoss�got tulajdon�tottak a n�metek a h�bor�nak.

4. A n�pess�g �s a kiv�ndorl�s

A zsid� lakoss�gr�l nincsenek minden�tt r�szletes statisztik�k. A k�l�nb�z� orsz�gok adatai rendk�v�li m�don k�l�nb�znek egym�st�l, �s arr�l sincsenek adatok, hogy 1939-1945 k�z�tt h�ny zsid�t deport�ltak �s intern�ltak. Amennyi megb�zhat� statisztikai adat l�tezik, k�l�n�sen azok az adatok, amelyek a kiv�ndorl�ssal foglalkoznak, azok el�gs�gesek ahhoz, hogy megmutass�k, hogy a 6 milli� zsid�nak m�g egy t�rt r�sz�t sem lehetett volna megsemmis�teni.

Els�sorban akkor nem lehet ezt a sz�madatot elhinni, ha eur�pa zsid� lakoss�ganak sz�m�t megvizsg�ljuk. Chambers Encyclopedia (Lexikon) szerint Eur�p�ban a h�bor� el�tt 6 500 000 zsid� �lt. Vil�gos, hogy a 6 milli� azt jelenten�, hogy szinte mindet meg�lt�k. De a Baseli H�rek, egy semleges sv�jci �js�g, amelyik zsid� statisztikai adatokat haszn�l, �rja, hogy 1933 �s 1945 k�z�tt 1 500 000 zsid� Angli�ba, Sv�dorsz�gba, Spanyolorsz�gba, Portug�liaba, Ausztr�liaba, K�n�ba, Indi�ba, Palesztin�ba �s az USA-ba v�ndorolt ki. Ezt a sz�mot Bruno Blau, zsid� �js�g�r� meger�s�ti, mivel � ugyanezt a sz�mot hozza nyilv�noss�gra a New-Yorki Aufbau (Fel�p�t�s) c�m� zsid� �js�gban. Ebb�l a 1.5 milli�b�l 1939-ig 400 ezren j�ttek N�metorsz�gb�l. Ezt a sz�mot az 'Organ of World Jewish Congress' (Zsid� Vil�gkongresszus) meger�s�ti "Egys�g a sz�tsz�rts�gban" c�m� m�v�ben, (377 oldal), amely elmondja, hogy a n�met zsid�k t�bbs�g�nek siker�lt N�metorsz�got a h�bor� kit�r�se el�tt elhagyni. A birodalmi zsid�k mellett a 280 ezer ausztriai zsid�b�l 220 ezer v�ndorolt ki 1939 szeptember�ig. 1939 m�rciusa ut�n a pr�gai zsid� kiv�ndorl�si hivatal 260 ezer zsid� kiv�ndorl�sat regisztr�lta a kor�bbi Csehszlovaki�b�l. Lengyelorsz�gb�l k�r�lbel�l 500 ezer v�ndorolt ki a h�bor� kezdete el�tt. Ezek a sz�mok azt jelentik, hogy a kiv�ndorl�k sz�ma a t�bbi Eur�pai orsz�gb�l (Franciaorsz�g, Hollandia, Olaszorsz�g, Keleteur�pa) kb. 120 ezerre tehet�.

A zsid� kiv�ndorl�s a h�bor� el�tt �s k�zben lecs�kkenti az eur�pai zsid�k sz�m�t kb. 5 milli�ra. Ezekhez hozz� kell adni azoknak a zsid�knak a sz�m�t, akik 1939 ut�n a Szovjetuni�ba menek�ltek �s ott a n�met t�mad�knak el�rhetetlenek. Lejjebb megmutatjuk, hogy ezeknek a t�bbs�ge, t�bb mint 1 milli� 250 ezer Lengyelorsz�gb�l sz�rmazott. De a lengyel zsid�kt�l eltekintve Reitlinger bevallja, hogy 300 ezer m�s eur�pai zsid� is 1939 �s 1941 k�z�tt szovjet ter�letre menek�lt. Ez a Szovjetuni�ba menek�lt zsid�k sz�m�t 1 550 ezerre emeli. A Colliers Magazinban 1945-ben Freiling Foster ugyan 2 milli� 200 ezer Szovjetuni�ba menek�lt zsid�r�l �r, de a mi csek�lyebb k�zel�t�s�nk biztos pontosabb.

�gy cs�kkenti az eur�pai kiv�ndorl�s a n�met befoly�si ter�leten el� zsid�k sz�m�t 3 milli� 450 ezerre. Ezekb�l le kell vonnunk azoknak a sz�m�t, akik a semleges �s sz�vets�ges orsz�gokban �ltek �s ez�rt nem voltak a h�bor� k�vetkezm�nyeinek kit�ve. Az 1942-i World Almanac (594. oldal) szerint Gibralt�rban, Angli�ban, Portug�li�ban, Sv�dorsz�gban, Sv�jcban, �rorsz�gban �s T�r�korsz�gban a zsid�k sz�ma 413 128 volt.

H�rom milli� zsid� Eur�p�ban.

A h�rom milli�s sz�m a n�metek �ltal elfoglalt ter�leteken olyan pontos, amilyen pontoss�got a rendelkez�sre �ll� statisztik�k a kiv�ndorl�sr�l megengednek. K�r�lbel�l ugyanazt a sz�mot lehet egy m�s m�don levonni, ha azokat a statisztik�kat vizsg�ljuk meg, amelyek a n�met birodalom �ltal elfoglalt ter�leteken a zsid� lakoss�gr�l k�sz�ltek.
Az 1939 ut�n a Szovjetuni�ba kiv�ndorolt zsid�k t�bb mint fele sz�rmazik Lengyelorsz�gb�l. �ll�t�lag a a Lengyelorsz�g elleni h�bor� tov�bbi 3 milli� zsid�t hozott a n�met befoly�s ter�let�re �s hogy csaknem a teljes lengyelorsz�gi zsid� lakoss�got megsemmis�tett�k. Ez jelent�s t�nybeli t�ved�s. Az 1931-i Lengyelorsz�gi n�psz�ml�l�s szerint a zsid�k sz�ma 2 732 600 volt (Reitlinger, A v�gmegold�s, 36. oldal). Reitlinger azt�n v�g�l bevallja, hogy abb�l legal�bb 1 179 000 az 1939 �sz�n az oroszok �ltal elfoglalt ter�leten tart�zkodott. Abb�l a n�met t�mad�s ut�n kb. 1 milli�t az Ural m�g� �s D�lszib�ri�ba evaku�ltak (Reitlinger, ugyanott, 50. oldal.). Mint m�r eml�tett�k, 500 ezer zsid� a h�bor� el�tt kiv�ndorolt Lengyelorsz�gb�l. M�g Raymond Arthur, az �js�g�r�, aki a h�bor�t a Szovjetuni�ban t�lt�tte, meg�llap�totta, hogy kb. 250 ezer zsid� v�ndorolt ki a n�metek �ltal elfoglalt Lengyelorsz�gb�l �s ezek sz�tsz�r�dtak a k�l�nb�z� orosz vid�kekre. (Od�sszea a poklon �t New-York 1946). Ha ezeket a sz�mokat a kiindul�si sz�mb�l, 2 732 000 -b�l kivonjuk, akkor 1939 v�gen nem lehetett 1 100 000-n�l t�bb lengyelorsz�gi zsid� a n�met megsz�ll�si ter�leten. (A m�ncheni t�rt�neti int�zet bizonylata szerint 1956, 80. oldal).

Ehhez a sz�mhoz kell a birodalomban, Ausztri�ban, Cseh-Morvaorsz�g �s Szlov�ki�ban maradt zsid�k sz�m�t, 360 ezret hozz�adni. A 320 ezer franciaorsz�gi zsid�b�l, akiket a n�rnbergi t�rgyal�son a v�d k�pviselt, a v�dl� szerint 120 ezer kiv�ndorolt. Reitlinger ezt a sz�mot 50 ezerre taks�lja. �gyhogy 2 milli� zsid�n�l kevesebb maradt n�ci uralom alatt. A skandin�v orsz�gokb�l kevesen v�ndoroltak ki �s Bulg�ri�b�l senki. Hogyha ehhez a Hollandiai (140 000), Belgiumi (40000), Olaszorsz�gi (50 000), Jugoszl�viai (55000), Magyarorsz�gi (386 000) �s Rom�niai (725 000) zsid�k sz�m�t hozz�adjuk, akkor egy sz�m j�n ki, amely a 3 milli�t csek�ly m�rt�kben meghaladja. Ez a t�bblet �gy �ll el�, hogy az ut�bbi sz�mok h�bor� el�tti becsl�sek, amelyekben a kiv�ndorl�si adatok m�g nincsenek benne, �s az ezekb�l az orsz�gokb�l kb. 120 ezerre tehet�. Ez az ellenpr�ba �gy al�h�zza, hogy kb. 3 milli� zsid� volt n�met megsz�ll�s alatt.

Az orosz zsid�kat evaku�ltak

Az oroszorsz�gi zsid�k sz�m�r�l nincsenek pontos adatok �s ez�rt k�pezik ezek jelent�s t�lz�sok alapj�t. Jacob Leszczynsky, a zsid� statisztikus elmondja, hogy a k�s�bb n�met megsz�ll�s al� ker�lt orosz ter�leten, azaz Nyugat-Oroszorsz�gban 2 100 100 zsid� �lt. Ehhez j�n kb. 260 000, akik a balti �llamokban, �sztorsz�g, Lettorsz�g �s Litv�ni�ban �ltek. Louis Levine, az amerikai zsid� bizotts�g Oroszorsz�g megseg�t�s�re nev� szervezet eln�ke adatai alapj�n, aki a h�bor� ut�n egy Oroszorsz�gi k�rutaz�st tett �s onnan tett jelent�st a zsid�k helyzet�r�l, a zsid�k t�bbs�g�t a n�met t�mad�s ut�n a keleti r�szbe evaku�ltak. 1946 okt�ber 30-�n Chicag�ban elmondta, hogy a h�bor� kezdeten a zsid�k voltak az els�k, akiket a hitlerista betolakod�k �ltal vesz�lyeztetett Nyugatoroszorsz�gb�l evaku�ltak. �gy mentettek meg 2 milli� zsid�t. Ezt a nagy sz�mot a zsid� �js�g�r�, Daniel Bergelsohn is igazolja, aki az 'Ainikeit' (Egys�g) c. �js�gban Moszkv�ban 1942 december 5-en azt �rja, hogy 'Az evaku�l�snak k�sz�nhet�en a Ukrajnai Litv�nia, Lettorsz�gi �s Feh�roroszorsz�gi zsid�k nagy r�sze (80%) megmenek�lt'. Reitlinger v�lem�nye egyezik Josef Schechtmann zsid� szakember v�lem�ny�vel, aki bevallja, hogy sokat evaku�ltak. � az oroszorsz�gi �s a balti �llamokban �l� zsid�k sz�m�t magasabbra teszi: 650 000 �s 850 000 k�z�ttire. (Reitlinger, A v�gmegold�s, 499. oldal). Azok k�z�l a zsid�k k�z�l, akik a n�metek �ltal elfoglalt ter�leten maradtak, be fogjuk bizony�tani, hogy maximum 100 000 embert v�geztek ki a n�metek mint bolsevik komissz�rt illetve partiz�nt. Ezzel szemben a partiz�nok azt �ll�tjak, hogy �k enn�l �tsz�r t�bb n�met katon�t v�geztek ki.
Hat milli� nem igaz, mondja a semleges Sv�jc

Ez�rt vil�gos, hogy a n�metek nem ellen�riztek hat milli� zsid�t, �gy nem is v�geztek ki ennyit. A Szovjetuni�t kiv�ve a n�cik �ltal elfoglalt Eur�p�ban a kiv�ndorl�s ut�n 3 milli� k�r�l volt a zsid�k sz�ma, akiknek csak egy r�sz�t intern�ltak. Ahhoz, hogy az �ll�t�lagos 6 milli� fele kij�jj�n, minden Eur�p�ban �l� zsid�t el kellett volna puszt�tani. Ismert t�ny, hogy 1945 ut�n nagysz�m� zsid� volt Eur�p�ban �letben. Philipp Friedman �rja ('Their Brother's Keeper', New York, 1957, 13. oldal), hogy legal�bb 1 milli� zsid� kiszabadult a sz�rny� n�ci pokolb�l, mit a Jewish Joint Distribution Committee hivatalos sz�madata 1 559 600 f�. Ez azt jelenti, hogy ha az utols�t tekintj�k korrektnak, akkor a h�bor� zsid� �ldozatainak a sz�ma az 1 500 000- et nem haladja meg. Ugyanerre a k�vetkeztet�sre jutott az elismert sv�jci �js�g 'Baseler Nachrichten'. 1946 j�lius 13-�n �rja a 'mekkora a zsid� �ldozatok sz�ma' c�m� cikk�ben, hogy egyed�l a lakoss�g sz�ma �s a kiv�ndorl�si adatok alapj�n a vesztes�g 1 500 000 alatt kell hogy legyen. K�s�bb azonban bebizony�tjuk, hogy ez a sz�m enn�l l�nyegesen kisebb, mivel a Baseler Nachrichten is a Jewish Joint Distribution Committee sz�mait, az 1 559 600 f�t haszn�lta. Mi meg fogjuk mutatni, hogy t�bb mint k�tszer ennyi zsid� t�l�l� ny�jtott be �ltal�nos j�v�t�teli k�vetel�st. Ez az inform�ci� m�g nem �llt Sv�jcban 1946-ban rendelkez�sre.

Lehetetlen a sz�let�si ar�ny ilyen m�rv� n�veked�se
A vil�g zsid� lakoss�g�r�l a h�bor� ut�n k�sz�tett statisztika ad elm�let�nknek t�madhatatlan bizony�t�kot. A Vil�g-Almanach 1938-ban 15 588 259 -nak adja meg a vil�g zsid�s�g�nak sz�m�t. 1946 febru�r 25-�n a New-York Times a vil�g zsid�s�ganak a sz�m�t 15 600 000 �s 18 700 000 k�z�tt adja meg. Ezek a sz�mok lehetetlenn� teszik, hogy a zsid� h�bor�s vesztes�g t�bb mint egy p�r ezer legyen. Ha az 1938-as 15 500 000-b�l az �ll�t�lagos 6 000 000-t levonjuk, akkor 9 000 000 j�n ki. A New-York Times sz�mai akkor azt jelenten�k, hogy a vil�g zsid� lakoss�ga ebben a 10 �vben 7 000 000 sz�let�st mondhat mag��nak, azaz sz�ma gyakorlatilag megdupl�z�dott. Ez gyakorlatilag lehetetlen �s nevets�ges.

Ezert �gy t�nik, hogy a hi�nyz� '6 milli�' nagy r�sze kiv�ndorl�kb�l �ll. Kiv�ndorl�k az Eur�pai orsz�gokba, a Szovjetuni�ba �s az USA-ba, a h�bor� alatt �s ut�na. 1945 ut�n teljes haj�k j�ttek zsid� t�l�l�kkel megrakva illeg�lisan Palesztin�ba, akiknek a j�vetele az akkori Brit korm�nynak nagy neh�zs�get jelentett. Sz�muk olyan nagy volt, hogy a kir�lyi el��r�sok nyomd�ja az 1946 november 5-en kiadott 19. sz�m� nyomtatv�ny�ban j�vetel�ket 'm�sodik exodus'-nak nevezte. Ezek a kiv�ndorl�k a vil�g minden t�j�r�l voltak azok, akik a vil�g zsid� lakosainak a sz�m�t 1948-ban 15-18 milli�ra duzzasztottak. A legt�bbj�k val�sz�n�leg olyan kiv�ndorl� volt, aki az amerikai bev�ndorl�si t�rv�nyek figyelmen k�v�l hagy�sa miatt j�tt oda. 1963 aug. 16-�n Izrael akkori eln�ke, David Ben Gurion elmondta, hogy az USA-nak hivatalos adatai szerint 5.6 milli� zsid� lakosa van, de a t�nyleges sz�m 9 milli�ra becs�lve sem t�l magas. (Deutsches Wochenblatt (n�met Hetilap), 1973, november 23). Ennek a magas sz�mnak a magyar�zata a Readers Digest 1957 janu�ri sz�m�ban Albert Maisal toll�b�l olvashat�: 'Our newest Americans' = leg�jabb amerikaiaink c�mmel, m�gpedig az, hogy a II. vh ut�n az amerikai eln�k elrendelte, hogy az eg�sz bev�ndorl�h�nyad 90%-�t k�z�p �s keleteur�pai gy�keret vesztett embereknek adj�k.

Ezen az oldalon az amerikai zsid� hetilap New-Yorkb�l, az 'Aufbau' c�m�b�l 1972 j�nius 16-�n halotti hirdet�sek sz�zait mell�kli, amelyek azt mutatj�k, hogy a zsid� bev�ndorl�k az USA-ban r�gt�n nevet v�ltoztattak. R�gi eur�pai nev�k z�r�jelben jelenik meg. Egy p�lda: Arthur Kingsley (r�gen Dr. K�nigsberger Frankfurt/Main-b�l). Lehet hogy n�h�ny vagy ak�r az �sszes ilyen 'meghalt nev�' bev�ndorl� a hi�nyz� 6 milli�ba szint�n bele lett sz�molva?

5. A hat milli�: Bizony�t�s iratokkal

Az eddig elmondottakb�l �gy t�nik, hogy a hat milli� sok be nem bizony�tott becsl�sb�l kialak�tott kompromisszum. Egyetlen hihet� bizony�t� irat sem l�tezik. N�ha a t�m�r�l irk�l�k leviszik ezt a sz�mot, hogy ezzel lefegyverz� m�don hihet�bbnek t�njenek. A liverpooli Lord Russel p�ld�ul a 'The Scourge of Swastika = A horogkereszt szelleme', (London, 1954) c. k�nyv�ben �rja, hogy 'nem kevesebb mint 5.4 milli� zsid�' halt meg n�met koncentr�ci�s t�borokban; ezzel el�g�ti ki saj�t mag�t, hogy egy sz�mot nevez meg az �ll�t�lagos 6 milli� �s a szint�n �ll�t�lagos 4 milli� k�z�tt. De bevallja, hogy a t�nyleges sz�m sohasem lesz ismert. Ha ez �gy van, akkor felmer�l a k�rd�s, hogy � hogyan jut erre a 'nem kevesebb mint 5 milli�s' sz�mra. A zsid� Joint Distribution Committee az 5 012 000-as sz�mot helyezi el�nybe, de a 'zsid�szak�rt�', Reitlinger egy 4 192 200-as sz�mot r�szes�t el�nyben a hi�nyz� zsid�k sz�m�nak megjel�l�s�re, akikr�l felteszi, hogy egy harmaduk term�szetes hal�llal halt meg. Ezzel az 'akarattal megsemmis�tett' zsid�k sz�ma 2 796 000-ra cs�kkenne. Ezzel szemben az 1948-as genfi zsid� vil�gkongresszus New-Yorki r�sztvev�je, Mr. M. Perlzweig egy sajt�konferenci�n hozza a hallgat�k tudom�s�ra, hogy ' a nemzeti szocializmus �s a fasizmus megsemmis�t�s�nek �ra val�j�ban 7 milli� zsid� �lete volt, akik a kegyetlen antiszemitizmus miatt vesztett�k �let�ket'.A sajt�ban �s m�s forr�sokban ezt a sz�mot gyakran 8 vagy 9 milli�ra n�velik meg. Ahogy az el�z� fejezetekb�l l�tszik, ezek a sz�madatok semmilyen fokon nem egyeznek meg a val�s�ggal, hanem val�j�ban nevets�gesek.

Fantasztikus t�lz�sok

Amennyire ismert, az els� v�dakat a n�metek ellen a zsid�kon elk�vetett t�meggyilkoss�gok miatt a h�bor� idej�n el�sz�r a lengyel zsid�, Rafael Lemkin hozta k�nyv�ben: 'Axis Ruled in Occupied Europe = A tengelyhatalmak uralma az elfoglalt Eur�p�ban' nyilv�noss�gra 1943-ban New-Yorkban. Valahogy ezzel �sszef�gg�sben volt � az, aki az Egyes�lt Nemzetek �n. N�pgyilkoss�g-konvenci�j�t megalkotta, amely a 'fajelm�letet' pr�b�lja t�rv�nyelleness� tenni. K�nyve �ll�tja, hogy a n�cik zsid�k 'milli�it' semmis�tettek meg. Tal�n 6 milli�t. Ez, m�r 1943-ban le�rva az�rt lenne jelent�s, mert �ll�t�lag ez az akci� 1942 nyar�n kezd�d�tt el. Ilyen megsemmis�t�si ar�nyt f�lt�telezve a f�ld eg�sz zsid� lakoss�ga meg lett volna semmis�tve.

A h�bor� ut�n a propaganda-becsl�sek egyre magasabbak lettek. Kurt Gerstein, egy n�ci-ellenz�ki, aki azt mondta mag�r�l, hogy ellenz�kk�nt �llt be az SS-be, francia vallat�j�nak, Raymond Cartiernek elmondta, hogy tudja, hogy t�bb mint 40 milli� koncentr�ci�s t�borlak�t elg�zos�tottak. Az els� al��rt vallom�s�ban 1945 �prilis 26-�n lecs�kkentette a sz�mot 25 milli�ra, de a francia elh�r�t�snak m�g ez a sz�m is t�l hihetetlen volt, �gy a m�sodik al��rt vallom�s�ban 1945 m�jus 4-�n Rottweilban a sz�mot a 6 milli�hoz k�zel�tette, amely sz�mot a n�rnbergi perben is el�nyben r�szes�tett�k. Gersteint 1936-ban beb�rt�n�zt�k, mert post�n k�ld�zgetett furcsa leveleket. A k�t vallom�s ut�n felakasztotta mag�t a P�rizsi Cherche Midi b�rt�nben.

Gerstein azt �ll�totta, hogy h�bor� alatt inform�ci�kat k�ld�tt a zsid�gyilkoss�gokr�l egy n�met b�r�n kereszt�l a sv�d korm�nynak. De �rthetetlen okokb�l jelent�s�t 'Az akt�khoz tettek �s elfelejtettek'. Szint�gy elmondta, hogy � 1942-ben a Berlini p�pai nunciust az eg�sz 'megsemmis�t�si program'-r�l �rtes�tette, az illetekes szem�ly azonban csak azt mondta neki, hogy hagyja el a h�zat. A Gerstein vallom�sok tele vannak olyan �ll�t�sokkal, hogy � tan�ja volt nagym�rt�k� t�megelg�zos�t�soknak, (pl. Belzecben 12 000 egyetlen napon), amellett a m�sodik vallom�s�ban Hitler l�togat�s�r�l sz�mol be 1942 j�nius 6-�n egy koncentr�ci�s t�borban, de ismert t�ny, hogy ez sohasem t�rt�nt meg.

Gerstein fantasztikus t�lz�sai ahhoz j�rultak hozz�, hogy a t�meggyilkoss�gokr�l sz�l� �ll�t�sok k�ts�gesek lettek. Berlin evang�likus P�sp�ke, Dibelius a vallom�sokat a hitelt nem �rdeml� kateg�ri�ba tette. (H. Rothfels, 'Szemtan�jelent�s a t�meges elg�zos�t�sr�l', a korabeli t�rt�net negyed�ves f�zetei, 1953). Az viszont hihetetlen t�ny, hogy a n�met sz�vets�gi korm�ny 1955-ben a m�sodik Gerstein nyilatkozatot az iskol�kban val� sz�toszt�sra kiadta.(A t�meges elg�zos�t�s dokument�ci�ja, Bonn, 1955). Abban azt magyar�zz�k el, hogy Dibelius Gersteinben k�l�n�sen megb�zott �s hogy Gerstein nyilatkozatai 'k�ts�gk�v�l val�diak'. Ez egy tipikus p�lda arra, hogy milyen m�don terjesztik az alaptalan v�dat a n�cik t�megmegsemmis�t�s�re N�metorsz�gban, �s f�leg a fiatals�gnak.

A '6 milli� megsemmis�tett zsid�' t�rt�net�t a n�rnbergi per sor�n Dr. Wilhelm Hoettl tan�vallom�sa alapj�n ismert�k v�glegesen el. � volt Eichmann seg�dje, de val�j�ban egy furcsa szem�ly volt az amerikai titkosszolg�lat alkalmaz�s�ban, aki a h�bor� ut�n k�l�nf�le k�nyveket �rt Walter Hagen �ln�v alatt. Hoettl a szovjet k�mszolg�latnak is dolgozott k�t B�csi kiv�ndorolt zsid�val, Ponger �s Verber-el egy�tt, akik a n�rnbergi pert megel�z� vizsg�latok alatt amerikai tisztk�nt voltak alkalmazva. Amellett figyelemre m�lt�, hogy ennek e t�bb mint k�ts�ges szem�lynek, Hoettlnek a vallom�sa t�bb mint hat milli� zsid� meg�l�s�nek egyetlen 'bizony�t�kak�nt' lesz elfogadva. 1945 november 26-�n esk� alatt vallotta, hogy hogy � el�z�leg nem tudta, de Eichmann 1944 augusztus�ban elmes�lte neki, hogy �sszesen 6 milli� zsid�t semmis�tettek meg. Azt nem kell k�l�n hangs�lyozni, hogy Eichmann ezt az � pere alatt soha nem er�s�tette meg. Hoettl a h�bor� alatt amerikai k�mk�nt dolgozott, �s saj�ts�gos, hogy eg�sz id� alatt soha nem tett jelent�st az amerikaiaknak a zsid�k meggyilkol�s�r�l, annak ellen�re, hogy k�zvetlen�l Heydrichhel �s Eichmannal dolgozott egy�tt.

A bizony�t�kok hi�nya

M�r az elej�n hangs�lyoznunk kell, hogy egyetlen �r�sos irat sem l�tezik amely bebizony�tan�, hogy a n�meteknek sz�nd�kukban �llott volna zsid�kat �lni vagy ak�r egyetlen zsid�t zsid�s�ga miatt sz�nd�kosan meg�ltek volna.Poliakov �s Wulf 'A harmadik Birodalom �s a zsid�k', dokumentumok �s iratok (1955, Berlin) c. k�nyvben lev� iratokat a h�bor� v�ge ut�n zsaroltak ki olyan emberekt�l mint Hoettl, Ohlendorf �s Wisliceny, az ut�bbit egy szovjet b�rt�nben k�nozt�k meg. Mivel semmif�le bizony�t�k nem l�tezik, Poliakov k�nyszer�tve �rzi mag�t annak a le�r�s�ra, hogy: 'az a h�rom vagy n�gy ember, akiknek feladata a teljes megsemmis�t�s terveinek elk�sz�t�se volt, meghalt, �s �gy semmif�le irat sem maradt meg.'. Ez term�szetesen nagyon praktikus. Term�szetesen mind a terv mint a h�rom vagy n�gy emberr�l sz�l� k�d�s �ll�t�sok az irk�l�k (Poliakov, Wulf) r�sz�r�l �s teljesen bizony�thatatlanok.

A megmaradt iratok semmif�le megsemmis�t�st nem eml�tenek, az�rt �ll�tjak azt�n a Poliakov �s Reitlinger f�le �r�k nekik k�nyelmes m�don, hogy az ilyen parancsokat �ltal�ban 'sz�ban' adt�k. �rott bizony�t�kok hi�ny�ban abb�l indulnak ki, hogy a zsid�k meggyilkol�s�nak programja a Szovjetuni� megt�mad�sakor 1941-ben k�sz�lt el. Ennek els� fok�t a szovjet zsid�k meggyilkol�sa jelentette, egy �ll�t�s, melyr�l a k�s�bbiekben be fogjuk bizony�tani, hogy hamis. A tov�bbi r�sz, �gy gondolj�k, 1942 m�rcius�ban kezd�d�tt az eur�pai zsid�k kitelep�t�sevel �s �sszegy�jt�s�kkel a lengyelorsz�gi Generalgouvernementben lev� t�borokban, mint p�ld�ul a Krakk� melletti Auschwitzban, a hatalmas iparvid�k mellett. A fant�ziad�s �s alaptalan �ll�t�s eg�sz�ben v�ve az, hogy az ide val� sz�ll�t�s, melyet Eichmann oszt�lya szervezett, a meg�rkez�s ut�ni azonnali megsemmis�t�st a g�zkamr�kban jelentette.

Manvell �s Fraenkel (Heinrich Himmler, London, 1965) szerint a megsemmis�t�si politika Hilter �s Himmler k�z�tti 'titkos megbesz�l�seken' (118 oldal) lett lefektetve, de ennek bizony�t�s�val ad�saink maradnak. Reitlinger �s Poliakov 'sz�beli utas�t�sokr�l' elm�lkednek, hozz�t�ve, hogy ezeken a megbesz�l�seken m�s senki nem lehetett jelen �s hogy ezekr�l �r�sbeli jegyzetek nem k�sz�ltek. Ezek mer� kital�ci�k, hiszen egy szikr�nyi bizony�t�k nincs arra, hogy ezeket a figyelemrem�lt� megbesz�l�seket valaha is megtartott�k volna. William Shirer k�nyv�ben, ' A harmadik birodalom t�nd�kl�se �s buk�sa', amely �ltal�ban �retlens�g�vel �s felel�tlens�g�vel t�nik ki, szint�n n�ma marad az �r�sbeli bizony�t�kokat illet�en. Elmes�li, hogy Hitler �ll�t�lagos zsid�megsemmis�t�si parancs�t 'soha pap�rra nem vetett�k', mert ilyen pap�rt soha sehol nem tal�ltak. Ezt az �ll�t�lagos parancsot sz�ban adta ki G�ringnek, Himmlernek �s Heydrichnek akik azt azt�n tov�bbadt�k. (1148. oldal).

A megsemmis�t�si mese 'bizony�t�s�nak' tipikus m�dja figyelhet� meg Manvell �s Fraenkel k�nyv�ben. G�ring 1941 j�lius 31-en Heydrichnak �rt memorandum�ra hivatkoznak, aki a birodalmi biztons�gi hivatal vezet�je volt Himmler helyettesek�nt. A fenti memorandum a k�vetkez�k�pp kezd�dik: 'Az �n tov�bbi feladata, a zsid�k�rd�s kiv�ndorl�s �s �ttelep�t�s �tjan val� megold�sa, a lehet� legjobb �rtelemben, a jelenlegi viszonyoknak megfelel�en...'. Heydrich tov�bbi feladata itt ' a zsid�k�rd�s teljes megold�sa Eur�pa n�met befoly�s alatt �ll� r�szein' volt, amely, ahogy az �r�k bevallj�k, a zsid�k �sszegy�jt�se keleten volt, �s az ezzel j�r� 'szervez�si, p�nz�gyi �s anyagell�t�si feladatok' megold�s�b�l �llt. A memorandum ezut�n egy tov�bbi tervet k�vetel a 'k�v�nt v�gmegold�s' el�r�s�re, amely vil�gosan az irat kezdet�n megeml�tett kiv�ndorl�sra �s �ttelep�t�sre vonatkozik.

Sehol nem esik sz� emberek meg�l�s�r�l, Manvell �s Fraenkel biztos�tanak minket, hogy a memorandum tartalma pontosan ezt jelenti. Term�szetesen a v�gmegold�s 'val�s�gos form�j�t' a teljes megold�ssal ellent�tben 'G�ring sz�ban adta tov�bb Heydrichnek'. (Ugyanott, 118.oldal). A furcsa ide-oda a sz�beli �s �r�sbeli parancsok k�z�tt term�szetesen nagyon gyan�s.

A Wannsee-konferencia

A zsid�k megsemmis�t�s�nek v�gs� r�szleteit �ll�t�lag 1942 janu�r 20-�n a Berlini nagy Wannsee melletti konferencian, amelyet Heydich vezetett, fektett�k le. (Poliakov, A harmadik birodalom �s a zsid�k, 129. oldal, Reitlinger, A v�gmegold�s, 95. oldal). Tisztvisel�k vettek r�szt minden n�met miniszt�riumb�l, M�ller �s Eichmann k�pviselt�k a titkos �llamrend�rs�get (Gestap�). Reitlinger, Manvell �s Fraenkel ennek a konferenci�nak a napirendi pontjait tekintik gy�ztes k�rtyalapjaikk�nt, mert szerint�k ezek bizony�tjak, hogy l�tezett egy megsemmis�t�si terv. A val�s�g ezzel szemben az, hogy ilyesmir�l ott senki sem tett eml�t�st, �s az �r�k ezt ny�ltan be is ismerik. Manvell �s Fraenkel ezt igen hi�nyosan ugyan de elmagyar�zz�k, amennyiben azt �rj�k, hogy: 'a napirendi pontok szavainak t�nyleges jelent�s�t �s a napirendi pontokat a tisztvisel�k saj�tos nyelvezete �s sz�haszn�lata fedte el'. (Az �sszehasonl�thatatlan b�nt�ny, London, 1967, 46. oldal). Ez azt jelenti, hogy �k a napirendet saj�t k�v�ns�gaik szerint �rtelmezik. Heydrich val�j�ban azt mondta, hogy �t G�ring megb�zta a zsid�k�rd�s megold�saval. A zsid� kiv�ndorl�s t�rt�net�t m�g egyszer megism�telte, meg�llap�totta, hogy a h�bor� a Madagaszk�r tervet kivitelezhetetlenn� tette. �s �gy folytatta: 'A kiv�ndorl�si program helyere most a zsid�k keletre val� �ttelep�t�se l�pett, mint egy lehet� megold�s a vez�r r�gebbi megb�z�saival �sszhangban.'. Ennek a programnak az alapj�n a kitelep�tettek munkaerej�t kell hasznos�tani. Mindez term�szetesen el�g s�t�ten hangzik �s az elrejtett �ll�t�s magj�t hordozza, hogy a zsid�kat meg kell semmis�teni, de Rassinier professzor, egy Buchenwaldban intern�lt francia ember, aki '�rt�kes munk�t v�gzett annak �rdek�ben, hogy a hat milli� meg�lt zsid� t�rt�netet a mes�k vil�g�ba utaljuk', elmondja, hogy a memorandum val�ban azt is mondja, amit kiolvasunk bel�le, azaz a zsid� munkaer� �sszegy�jt�s�t a lengyel Generalgouvernement keleti gett�iban. Ott kellett volna azt�n a h�bor� ut�n a nemzetk�zi t�rgyal�sok v�g�re v�rniuk, amelyek a j�v�j�ket eld�ntik. Ez az elhat�roz�s sz�letett a Berlini Wannsee-konferenci�n. (Rassinier, a val�di Eichmann-per, 20. oldal). Manvell �s Fraenkel nem b�tortalanodnak el a bizony�t�kok teljes hi�ny�t�l. A Wannsee-konferencian- �rjak- 'nem �rtak k�zvetlen�l gyilkoss�gr�l. Heydrich a keleti munkav�gz�s kifejez�st r�szes�tette el�nyben.' (Heinrich Himmler, 209. oldal). Hogy a keleti munkav�gz�st mi�rt ne tekints�k t�nyleges munkav�gz�snek, azt nem magyar�zz�k el.

Reitlinger �s m�sok szerint sz�mtalan gyilkoss�gi parancs hangzott Himmler, Heydrich, Eichmann �s a t�borparancsnok, Hoess k�z�tt el 1942 k�vetkez� h�napjaiban, de ezekb�l mag�t�l �rtet�d�en 'egy sem maradt meg'.

Kicsavart szavak �s alaptalan felt�telez�sek

A gyilkoss�gi terv �r�sbeli bizony�t�kainak hi�nya ahhoz a szok�shoz vezetett, hogy a meglev� iratoknak m�s �rtelmet adtak. Pl. egy, az �ttelep�t�sr�l sz�l� irat nem az �ttelep�t�sr�l sz�l, hanem �gyesen leplezi a megsemmis�t�s sz�nd�k�t. Manvell �s Fraenkel azt �ll�tjak, hogy a megsemmis�t�s leplez�s�re k�l�nf�le megnevez�seket vezettek be, �gymint 'kitelep�t�s', 'elsz�ll�t�s' (ugyanott, 265. oldal). �gy rendelnek szavakhoz m�s jelent�st, ha azok t�l k�nyelmetlenek nekik. Ez a m�d vezet olyan a hihetetlen sz�ls�s�gekhez, mint amilyen pl. Heydrichnek a keleti munkabevet�sre vonatkoz� parancsainak �rtelmez�se. Egy m�sik p�lda Himmler parancs�ra vonatkozik, amely a kiutas�tottakat keletre k�ldi 'hogy �ket ott meg�lj�k'.(Ugyanott, 251. oldal). Mivel Reitlingernek �ppen �gy nincs bizony�t�ka, ugyanezt csin�lja, azaz a Wannseei konferencia 'semmitmond�' szavair�l azt �ll�tja, hogy az eg�sz nyilv�nval�, hogy 'egy eg�sz faj lass� kiirt�sa volt a c�l'. (ugyanott, 98. oldal).

Az �r�sos bizony�t�kok eg�sz�nek vizsg�lata fontos, mert ez egy eg�sz �p�letsor�t leplezi le az elk�pzel�seknek �s az alaptalan feltev�seknek, amelyekre ezt a megsemmis�t�si mes�t �p�tett�k. A n�meteknek rendk�v�li hajlama van arra, hogy mindent a legkisebb r�szletekig pap�rra vessenek, de az SS-t�l �s a Gestap�t�l zs�km�nyolt pap�rok ezrei k�z�tt, a birodalmi biztons�gi f�hivatal akt�i k�z�tt, Himmler f�hivatal�nak akt�i k�z�tt �s Hitler saj�t parancsai k�z�tt egyetlen sem akad, amely zsid�k vagy b�rmely egy�b szem�ly meggyilkol�s�ra adna parancsot. Mint k�s�bb l�tni fogjuk, ezt az inform�ci�t a World Centre of Contemporary Jewish Documentation (A vil�g k�zponti zsid� dokument�ci�scentruma) Tel Avivban tette k�zz�. K�s�rletek, Himmler besz�deiben 'eldugott utal�sokat' n�pgyilkol�sra felfedezni, p�ld�ul az 1943-ban Poznanban az SS csoportvezet�k gy�l�sen tartottban, �pp�gy sikertelenek maradtak. A kiv�tel n�lk�l k�nyszer alatt sz�letett vallom�sokat a n�rnbergi perben a k�vetkez� fejezetben vizsg�ljuk meg.

6. A N�rnbergi perek

A 'hat milli� zsid�' t�rt�nete 1945 �s 1949 k�z�tt a n�met vezet�s�g pereinek sor�n jogi l�tszatot kapott. Elj�r�sok, amelyek a jogt�rt�net legsz�gyenletesebb kom�di�inak bizonyultak. Ezeknek a pereknek az aljass�g�nak pontos tanulm�nyoz�s�ra, melyekr�l Montgomery t�bornok azt mondta, hogy ma b�nnek sz�m�t h�bor�t veszteni, j� n�h�ny jogi m� olvashat�, mi k�l�n�sen a jelent�s angol jog�sz, F. J.P.Veale Advance to Barbarism (A barb�rs�g fel�, Marienburg kiad�, W�rzburg) m�v�re h�vjuk fel az olvas� figyelm�t.

A pereket elejet�l fogva jelent�s statisztikai t�ved�sek alapj�n vezett�k. 1945 november 20-�n Mr. Sydnei Alderman elmondta, hogy a n�metek �ltal megsz�llt Eur�p�ban 9 600 000 zsid� volt. Kor�bbi vizsg�lataink megmutattak, hogy ez a sz�m ravaszul pontatlan. Ezt a sz�mot �gy kapt�k meg hogy: 1. Az 1933-1945 k�z�tti zsid� kiv�ndorl�st teljesen figyelmen k�v�l hagyt�k. 2. Azt a 2 000 000 oroszorsz�gi zsid�t is hozz�sz�molt�k, akik sohasem voltak n�metek �ltal megsz�llt ter�leten.

Ugyenezt a hamis sz�mot m�g egy kiss� megn�velve 9 800 000-re �ll�totta Shalom Baron professzor az Eichmann per rendelkez�s�re.

Az �ll�t�lagos hat milli� �ldozat jelent meg el�sz�r a n�rnbergi per alapjak�nt �s egy kis sz�mj�t�k ut�n a korabeli sajt� �ltal 10 milli�ra vagy af�l� felnagy�tva jutott el nemzetk�zi ismerts�ghez �s elismerts�ghez. Az viszont figyelemrem�lt�, hogy annak ellen�re, hogy ez a sz�m 1945-ben hitelt kapott, de az 1961-es Eichmann perben m�r nem volt tarthat�. A jeruzs�lemi t�rv�nysz�k azon f�radozott, hogy a hat milli�s sz�m ne ker�lj�n sz�ba �s a v�d k�pvisel�je, Gideon Hausner egyszer�en 'n�h�ny milli�r�l' besz�lt.

A jogi alapt�telek figyelmen k�v�l hagy�sa

Ha valaki azt gondoln�, hogy a zsid�k meggyilkol�s�t N�rnbergben 'bebizony�tottak', akkor meg kell el�bb gondolnia, hogy mif�le perekr�l van sz�, hiszen ezek minden jogi alapt�telt teljes m�rt�kben figyelmen k�v�l hagytak. A v�dl�k voltak egy szem�lyben v�dl�k, b�r�k �s h�h�rok: a 'b�n�ss�g' az els� pillanatt�l kezdve bizony�tottnak volt elfogadva. (a b�r�k k�z�tt term�szetesen oroszok is voltak, akiknek sz�mtalan b�ntette, t�bbek k�z�tt 15 000 lengyel tiszt meggyilkol�sa a Katyni erd�ben, Szmolenszk mellett, kider�lt. A szovjet v�dl� megpr�b�lta ezt a b�ntettet a n�met v�dlottakra kenni). N�rnbergben az �t�letet ex post facto, azaz �t�let an�lk�l, hogy a tett elk�vet�se idej�n arra �rv�nyes b�ntet�t�rv�ny l�tezett volna - hoztak meg. Amellett embereket olyan 'b�n�k' miatt �t�ltek meg, amely tetteket azut�n nyilv�n�tottak b�ntett�, miut�n a v�dlott - �ll�t�lag- elk�vette azt. Addig az volt a legf�bb jogi alapt�tel, hogy egy szem�lyt csak olyan tett�rt lehet felel�ss�gre vonni, amelyre az elk�vet�s hely�n �s idej�ben t�rv�ny volt �rv�nyben. 'Nulla Poena Sine Lege' = nincs b�ntet�s t�rv�ny n�lk�l.

A brit jogi tan�t�s �ltal kifejlesztett bizony�t�si szab�lyokat, amelyeket �vsz�zadok alatt fejle